Álmodozol vagy teremtesz? – Hogyan kezdd el teremteni az életed?

Álmodozol vagy teremtesz? – Hogyan kezdd el teremteni az életed?

Ha túl sok időd van az elméletre, ha túl sok időd van álmodozni, tervezni, „jó lenne ha”-ban lenni, fejben lehetőségeket lejátszani, kikövetkeztetni, akkor biztosan nem teremted az életed. Egy fantáziavilágban ragadtál. Gyakran azért, hogy elkerüld a szembenézést a valósággal és a változással. A kérdés pedig ilyenkor valójában az, hogy szeretnéd-e, hogy ez megváltozzon?

Nem baj, ha nem. Akkor ne olvass tovább, folytasd úgy, ahogy eddig. De ha igen, ha úgy érzed, most van itt az idő arra, hogy akár a teljes életed, akár életed egy része megváltozzon, akkor bizony itt az idő lépéseket tenni érte.

1. Hajlandó vagy-e szembenézni azzal, ami van?

Őszintén ránézni, elismerni azt, amiben vagy. Ítélet, önítélet, nézőpontok nélkül. Anélkül hogy jóvá vagy rosszá tennéd? Anélkül, hogy elvárásod lenne magad vagy mások felé. Ez van. Ha ebben maradok, azzal milyen életet teremtek magam számára? Milyen életem lenne 1,5,10 év múlva, ha nem változtatok? Tedd fel magadnak a kérdést és érzékelj rá.

Mindig. Mindig lehet érezni azt, hogy egy választásoddal vagy nem választásoddal mit teremtesz.

Hogy kiterjeszted vele az életedet, vagy ellenkezőleg, összehúzod azt? Hogy nagyobb leszel általa vagy kisebb? Hogy építed vele a jövődet vagy pusztítod?

Az első hazugságod Önmagad felé az lehet, hogy azt mondod magadnak: ezt nem látod, ezt nem érzékeled. Minden vakfoltodra, amire eddig nem voltál hajlandó ránézni, ránéznél-e most?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

2. Halogatás vagy éberség?

Nagyon sok embernél látom, hogy elméletben tudja, mit kell tennie, de mégsem teszi. Amikor ilyen kérdésekkel fordulnak hozzám, én nem tudok mit tenni, csak annyit kérdezek, hogy: választod-e? Választod-e azt, amiről már valójában látod, hogy jobb lenne, ha megtennéd? Azért mert időszerű. Azért mert többet teremt számodra.

Amikor nem választasz, akkor tedd fel magadnak a kérdést: Azért nem választok, mert halogatok, vagy azért nem választok, mert éber vagyok arra, hogy nincs még itt az idő rá?

Ha hajlandó vagy ebben is őszinte lenni magaddal, akkor el tudod kerülni a felesleges önáltatásokat és önszabotázsokat, de az önítéleteket is. Van, hogy halogatásba ragadunk, szabotálva a saját életünket, működésünket és van, hogy egyszerűen csak éberek vagyunk a jövő lehetőségeire és arra, hogy a változás még nem időszerű. Hogy melyik áll fenn, ezt csak te tudhatod.

3. Fantáziavilágban vagy a valóságban élsz?

Ha már tudod, hogy mi az, amit meg kellene változtatnod az életedben, és azt is tudod, hogy itt van az idő rá, de mégsem teszed, akkor senki nem tud rajtad segíteni.

Mert senki nem választhat helyetted.

Tedd fel magadnak a kérdést: Mi a jó nekem ebben? Mi az, amit el akarok kerülni a nem választásommal? Mit teremtenék a választásommal, ki lennék a választásom által, aki nem vagyok hajlandó lenni?

Elkezdesz a motivációid mögé látni és mindezek felfedésével rájössz, hogy van más választásod. Kitisztítod azt a korlátot, nézőpontot, ami megakadályoz benne és ezután könnyen lehet, hogy már sokkal könnyebb lesz a választást meghozni.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

4. Választani, választani, választani

És legtöbbször a helyzet azzal változik meg, hogy kimondod, akár magadban, akár hangosan, hogy: Kerül amibe kerül, de ez a helyzet megváltozik. Most van itt az idő rá, Univerzum, mutasd, mi lehetek, mit tehetek azért, hogy mindezt megváltoztassam? És elkezdesz tenni érte. Minden nap, rendszeresen, folyamatos éberségből, úgy, hogy folyamatosan kérdésben vagy, és folyamatosan választasz a felbukkanó lehetőségekből.

Egy választás általában kevés. Az a „nagy választás”, hogy kerül amibe kerül, ez a helyzet megváltozik, általában sok kis választás meghozásával jár együtt. Választasz valamit ma, holnap, holnapután és azután is. Sőt nem csak napi szinten, de akár óránként vagy percenként.

Az életünket milliónyi választásokból hozzuk és teremtjük.

A nem választásaiddal könnyen álomvilágban ragadhatsz. A választás az, amivel bármit meg tudsz változtatni az életedben. Tehát, mi az, amire most van itt az idő, hogy válaszd?

Tudatosság az entitásokkal – 1. rész

Tudatosság az entitásokkal – 1. rész

Az entitások érzékelésére való képesség mindnyájunkban ott van, mi kellene ahhoz, hogy könnyedséget éljünk meg velük egyre többen? Éppen ezért sorozatot indítok az entitásokkal kapcsolatban, hogy lehulljon a lepel számos velük kapcsolatos téveszmével, hiedelemmel és félelemmel kapcsolatban és tudatosságot teremtsünk ezen a területen.

Entitások: testben vagy test nélkül

Mit is jelent az, hogy entitás? Az entitás minden definiált energia. Az entitások pedig lehetnek testben és lehetnek test nélkül is. Én is egy entitás vagyok, te is egy entitás vagy, nekünk van testünk. De lehet entitása egy vállalkozásnak, egy ingatlannak, egy dalnak, egy könyvnek.

És vannak olyan entitások, akik test nélkül vannak. Ezek között léteznek olyanok, akik hozzánk hasonlóan fizikai testben voltak, csak elhunytak és nagyon sokszor beleragadnak a helyzetbe, mert nem tudják, hogy már nincs testük. Tehát ezeknél az entitásoknál ez tudattalan választás. Sokszor sokk, trauma vagy hirtelen halál, netán alkohol, drog vagy egyéb függőségekben halnak meg és ezért nem is éberek arra, hogy nincs testük már.

Azonban sok entitás van, akik egyébként hozzájárulások lennének a tudatossághoz, az életünkhöz, szeretnének velünk együtt teremteni, de tudatosan választják azt, hogy ebben az időszakban nem választanak maguknak testet. Az entitások testben és az entitások test nélkül, csak egy választás. Egyik nem jobb vagy rosszabb a másiknál.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Az entitások ugyanúgy, mint az emberek sokszínűek

Arra kérlek, hogy minden általánosítást az entitásokkal kapcsolatban elengednél most? Ne általánosíts! Mindenhol, ahol eldöntötted, hogy az entitások ilyenek vagy olyanok, az entitások nem ilyenek vagy nem olyanok, elengednéd? Erre invitállak, hogy menj mindig az éberségeddel és a tudásoddal. Hogy az adott entitás, akivel neked dolgod van, milyen ő valójában. Ha nincs előre nézőpontod róla, akkor érzékelni fogod.

Ahogy az emberek között is vannak okosak, buták, kedvesek, mogorvák, tudatosak, nem tudatosak, az entitások is sokfélék, sokszínűek.

Lesz olyan, aki kevésbé tudatos. Lesz olyan, aki viszont igenis tudatos. Lesz olyan, aki ki akar használni, lesz olyan, aki segíteni akar. Lesz olyan, aki azt akarja, hogy te adj neki valamit. Minden nézőpontodat róluk, most egyszerűen csak kezdd el felolvasztani.

Az entitásoknak is van éberségük

Az entitásoknak sokszor előbb van éberségük arról, hogy képességed van velük, mint neked magadnak. Így próbálják felvenni veled a kapcsolatot. Több, vagy az elején általában kevesebb sikerrel.

Az entitások éberséget tudnak neked adni ahhoz, hogy mi lenne neked hozzájárulás. Sokszor előbb éberek dolgokra, mint te.

Akár ilyen módon is hozzájárulások tudnak lenni az életedhez. Azt vettem észre, hogy az entitások sokszor szeretnének kapcsolódni, már próbálnak jelet adni és már próbálnák azt mondani, hogy „Itt vagyok! Csináljuk együtt! Adnék neked! Hajrá!”, csak az emberek zárják ki az entitásokat, mert nem éberek rájuk, nem hajlandóak ránézni arra, hogy az entitások milyen hozzájárulások lehetnek az életükhöz.

Tedd fel a kérdést: te hogyan vagy éber az entitásokra?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Az entitások érzékelése

Te hogyan érzékeled az entitásokat? Erre nincs egy fix válasz, hogy az entitások jelenléte egyenlő azzal, hogy például viszket az orrod vagy a füled. Egyébként, ha nem kényelmes számodra az, ahogy éberséget próbálnak adni az entitások, akkor kérd meg őket, hogy tegyék ezt másképp.

Először is, felmerülhet benned a kérdés, hogy ha elkezdesz az entitásokkal kapcsolódni, hogyan fogod tudni, hogy ezek entitások és nem képzelődsz? Úgy, hogy felteszed ezt a kérdést, hogy:

Ez itt egy entitás? Itt egy entitás érintett a dologban?

Utána pedig hogy: Entitások, mutassátok, hogyan kapcsolódtok hozzám, hogyan érzékellek titeket?

Ezek lehetnek testi tünetek: például elkezd viszketni a füled, az orrod, a szemed, vagy jelentkezhet fájdalomként: elkezd fájni a könyököd, a lábad, a karod. Lehet az, hogy egy hangulatban jelenik meg: jó kedved lesz vagy rossz kedved lesz. Nagyon sokféleképpen előfordulhat.

Az első lépés az entitások felé lehet mindez. Tehát fontos, hogy ne általánosíts velük kapcsolatban és legyél hajlandó érzékelni őket. Ehhez általában a félelmeinken kell túllépnünk, amiről majd a következő írásomban fogok mesélni.

Az entitásokkal kapcsolatban további lehetőségeket és eszközöket ITT találsz.

Youtube csatornámon ingyenes videók entitások témájában ITT érhetőek el.​

Minden válság a korlátaid meghaladására hív

Minden válság a korlátaid meghaladására hív

Minden válság a korlátaid meghaladására hív. Kilépni a biztosból, az ismertből, a megszokásból, a régi, de már nem működőből. Segít abbahagyni a halogatást, beleállni abba, amire már régen itt volt az idő. Tudatosítja, mi időszerű és segít, hogy válassz olyan lehetőségeket, amelyeket eddig talán észre sem vettél.

Csodás látni, hogy most emberek tömege kezdett el beleállni abba, ami eddig ott volt a „jó lenne ha”, de… „majd egyszer”, vagy az „igen, tudom hogy dolgom van vele, de félek választani” listán.

Az életünket mi teremtjük, kollektíven és egyénileg is. Vannak olyan helyzetek, amire közvetlenül hatásunk nincs, egy dolgot azonban megválaszthatunk, hogy hogyan reagálunk rá, mit látunk meg benne, mit hozunk ki belőle.

Mi a jó ebben, amit eddig nem vettem észre?

Ez a kedvenc kérdésem, ami segít akkor, amikor nehéz elismerni egy helyzetben az értéket, amikor nehéz meglátni a pozitív dolgot. Bármilyen helyzetben is vagy, amit rossznak ítélsz, tedd fel ezt a kérdést és mondogasd addig, amíg legalább egy jó dolgot nem találsz benne.

Sok ember számára lehetőség most ez az időszak. Egyrészt nem odázhatjuk el a kihívásainkkal, a félelmeinkkel, a korlátozó nézőpontjainkkal való szembenézést. Nincs most már szőnyeg alá seprés, nincs tudattalanság olyan területeken, amelyek tudatosodni akarnak.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Lehetőséget kaptunk…

Lehetőséget kaptunk leszámolni a halogatásainkkal, a félelmeinkkel, a rugalmatlanságunkkal, azokkal a múltbeli döntéseinkkel, amelyek megakadályoznak abban, hogy megnyissuk magunkat egy teljesen más életminőség felé.

Aki megteszi, tapasztalja, hogy lehet másképp. Lehet könnyebben, lehet nagyobb örömmel, lehet csak egyszerűen úgy is, ahogy korábban nem gondoltuk volna. És ennek az elismerésével olyan belső transzformációk tudnak történni, amelyek időszerűek voltak már régen, és így utólag ránézve, nem is értjük, hogy miért féltünk tőle korábban, miért halogattuk, miért nem álltunk bele.

Tapasztaljuk, hogy tényleg lehet másképp és hogy az eddigi nézőpontjaink csak kifogások voltak.

Kifogások, amelyekkel ragaszkodtunk valamiféle kényelmességhez, és nem mertük vállalni az átmeneti kényelmetlenséget.

A változás nem mindig kényelmes, és aki nem hajlandó szembenézni a saját árnyaival hozzá, mindent megtesz, hogy elkerülje. És nem is a választásoktól, a változástól félünk legtöbbször, hanem ettől a szembenézéssel azzal kapcsolatban, amit eddig titkoltunk saját magunk elől is. Titkoltunk, mert megítéltük, titkoltuk, mert elhittük, hogy nem lehetséges. Titkoltuk, mert rosszá tettük.

Mi van, ha semmi nem rossz benned? És mi van, ha bármi lehetséges számodra?

Ennek a paradigmaváltásnak a hajnalán vagyunk most. Hogy tömegesen tegyük le az ítéleteinket, önítéleteinket, a félelmeinket és a korlátainkat, és tapasztaljuk meg Önmagunk ragyogó csodáját. Hogy a korlátok csak a fejünkben léteznek és valójában végtelen lehetőségeink vannak.

Elméletben tudtuk eddig is. De most megnyílt egy kis ajtó résnyire, és itt a lehetőség, hogy megéljük. Könnyedséggel, örömmel és ragyogással a szívünkben.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Eszközök a tudatos élethez: 3. Minden egy érdekes nézőpont

Eszközök a tudatos élethez: 3. Minden egy érdekes nézőpont

A „minden egy érdekes nézőpont” számodra a kulcs lehet a szabadsághoz. Ha ezt be tudod építeni az életedbe, soha nem leszel senki ítéleteinek a hatása alatt. Ha ezt elkezded használni, akkor nem lesz számodra fontos az, hogy ragaszkodj a nézőpontjaidhoz, hogy igazold őket, de az sem, hogy ellenállj mások nézőpontjainak. A megengedésed felszabadít a jó és a rossz ítéletek alól, a megfeleléstől és az (ön)igazolásoktól.

A megengedés ereje

Mert a „minden egy érdekes nézőpont” az tulajdonképpen a semleges megengedés tere. Amikor nem igazodsz az ítéletekhez, a jóhoz vagy a rosszhoz és te magad sem ítélkezel. Nem tekintesz a saját nézőpontjaidra úgy, hogy azok az egyedüli igazságnak a kifejeződései lennének. Nem akarsz a nézőpontjaiddal bizonyítani semmit és nem akarsz rávenni másokat sem, hogy egyetértsenek a nézőpontjaiddal, azért, hogy igazolják számodra azokat.

Mennyire ragaszkodsz ahhoz, hogy igazad legyen? Mi a jó ebben számodra? Mi a célod vele?

Amikor el tudod engedni az igazadhoz való ragaszkodást, akkor megengeded másoknak, hogy azt gondoljanak, amit gondolnak, de magadnak is megengeded ugyanezt. Nem teszed mások nézőpontjait igazabbá a sajátodénál. Nem azonosulsz mások nézőpontjaival, nem teszed rögtön igazzá őket, csak azért mert olyan személy mondta például, akire felnézel, vagy aki fontos számodra.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Az ellenálláson túl

De nem is ellenállsz nekik. Amikor ellenállsz mások nézőpontjainak, akkor be akarod bizonyítani, hogy azok rosszak, és ez a bizonyítás és ellenállás energiája egy olyan működésbe helyez, ami az ítéleteken alapul. Az életünk pedig afelé halad, hogy pont kilépjünk az ítéletekből.

Ha soha nem ítélnél meg semmit, ha soha nem tennél semmit jóvá vagy rosszá, akkor milyen lehetőségeid, milyen választásaid lennének?

Ha nem ítélnél meg soha semmit, akkor mennyire lenne könnyű befogadni mindent és mindenkitől? Amikor képes vagy a „minden egy érdekes nézőpont” teréből működni, akkor nem utasítasz el semmit, nem akarsz kizárni semmit és senkit az életedből. Rugalmas vagy és hajlandó vagy befogadni más lehetőségeket is a saját fix nézőpontjaid mellett.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Praktikus eredmények

A rugalmasságodnak köszönhetően sokkal könnyebben tudsz reagálni helyzetekre és könnyebben felismered azokat a lehetőségeket, amelyek működhetnek számodra. Minél többet alkalmazod ezt a pragmatikus, gyakorlatias eszközt, annál könnyebben fogsz tudni ráérzékelni arra, hogy adott helyzetben mi működik, így sokkal eredményesebb is leszel.

Megnő az éberséged, mivel nincsenek, vagy nem olyan magasak már a falaid, így könnyebben jutnak el hozzád információk. Könnyebben tudod teremteni az életedet erre a kiterjedt éberségedre alapozva.

Ezeknek az eszközöknek nagyon gyakorlatias hasznuk van. Felgyorsítják, megkönnyítik és eredményesebbé teszik a valóságodat, az életedet, a teremtéseidet. Választod-e ezt a könnyedséget és választod-e azokat a lehetőségeket, amelyeket megnyitnak számodra?

Mennyi harctól, konfliktustól, veszekedéstől óvnád meg magad, ha mindezt mától elkezdenéd működtetni?

Ne akard, hogy igazad legyen. Ne akarj senkit meggyőzni a saját nézőpontodról. Mindenkinek megvan a saját valósága, és a legtöbben nem engednek be oda olyan véleményeket, álláspontokat, ami nem igazodik ahhoz.

Tudd, mi működik számodra és válaszd azt még akkor is, ha senki más nem választja.

A te tudásod a te éberséged, a te életed, a te szabadságod. Ha beleállsz ebbe a magabiztosságba, soha nem akarsz majd senkinek megfelelni és nem várod el senkitől, hogy számodra megfeleljen. Ez a fajta megengedés szabadítja fel az életedet és a kapcsolataidat is.

Eszközök a tudatos élethez: 2. A nézőpontod teremti a valóságodat

Eszközök a tudatos élethez: 2. A nézőpontod teremti a valóságodat

Miután tudatosítottad azt, hogy mennyire a saját valóságodat éled vagy nem éled, érdemes ránézned arra, hogy milyen nézőpontoddal teremted azt az életet, amit élsz. A második eszköz tehát, amit beépíthetsz az életedbe az, hogy: A nézőpontod teremti a valóságodat.

Az élet nem történik veled, te magad teremted

Mi is van emögött? Az, hogy TE teremted az életed. Az élet nem történik velünk, hanem mi magunk teremtjük. És amíg ezt nem ismered el, addig pusztán úgy fogod érezni magad, mintha valami rongybábú lennél az életnek nevezett játék színpadán.

Ha elismered azt, hogy a nézőpontod teremti a valóságodat, ezzel visszaveszed az irányítást az életedben.

Bármiben is vagy most, ha te teremtetted, akkor benned a lehetőség és képesség arra, hogy megváltoztasd, hogy valami mást teremts, mint eddig. Csak tedd fel a kérdést:

Milyen nézőpontommal teremtettem ezt a helyzetet? És mi az a nézőpontom, amit ha megváltoztatok, akkor megváltozik az életem, és benne a teremtésem is?

Egy gyakorlati példa: Ha az a nézőpontod, hogy az életnek nehéznek, küzdelmesnek kell lennie, akkor nehézségeket és küzdelmeket fogsz teremteni benne. Ha megengeded magadnak a könnyedséget, az örömöt, ha elengeded a problémákat, akkor megtapasztalod, hogy sokkal könnyebbé is válhat minden.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Tudatos vagy a nézőpontjaidra?

Bármit is szeretnél teremteni az életedben, tedd fel a kérdést, hogy milyen nézőpontomat kell megváltoztatnom hozzá? És mi az a nézőpont, amit eddig elutasítottam, kizártam az életemből, amivel ha megengedésbe kerülnék, amit ha befogadnék, akkor az hozzásegítene, hogy azt az életet teremtsem, amire valójában vágyok?

A nézőpontjaink egy részére nem vagyunk tudatosak, így azok tudattalanul irányítanak minket.

Mi az a nézőpontod, amire eddig nem néztél rá, amit eddig nem ismertél el, amire ha ránéznél, amit ha elismernél, amit ha tudatosítanál, könnyedén meg tudnád változtatni?

A nézőpontok nem jók és nem rosszak. Arra nézz rá, mennyire fixálod be őket azzal, hogy te magad teszed jóvá vagy rosszá őket. És a legtöbbször pont azt engedjük el nehezen, azt nem hagyjuk megváltoztatni, amit jónak ítélünk meg. Ha nem lennének fix nézőpontjaid, ha hajlandó lennél bármilyen nézőpontodat megváltoztatni, mi lenne számodra lehetséges?

Mi az a könnyedség, ami az életedbe érkezhet azzal, hogy megváltoztatod a nézőpontodat róla?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Eszközök a tudatos élethez: 1. Kinek a valóságát éled?

Eszközök a tudatos élethez: 1. Kinek a valóságát éled?

Szeretnék eszközöket adni számodra ahhoz, hogy sokkal könnyebben teremtsd azt az életet, amire valójában vágysz, és ami elérhető számodra. Ha elkezded ezeket az eszközöket használni, megváltozik az életed. Ha választod. Ha választasz. 

A tudatosság: választás

A tudatos élethez való eszközök sokszor kérdések, mert a kérdések nyitják meg a teret arra, hogy éberséget adjanak számodra. A kérdések segítségével minden, ami eddig tudattalanul működött benned, az tudatossá válik. Akkor van lehetőséged bármit megváltoztatni, hogyha az tudatossá vált számodra. Amíg a mélyből öntudatlanul működtetsz dolgokat, addig nincs lehetőséged arra, hogy másképp válassz, hogy megváltoztasd azt.

Az első ilyen eszköz és kérdés, amit érdemes lehet használni: Kinek a valóságát éled?

Kinek az élete az, amit a sajátodénak gondolsz? Mennyire teremted a saját teredből, a saját nézőpontjaidból, abból, hogy számodra mi könnyű és mi nem?

Legtöbbször mások: a társadalom, a családunk, a környezetünk nézőpontja határozza meg az életünket. Hallottunk, elhittünk, bevettünk dolgokat, amelyekre alapozva teremtettük eddig a valóságunkat. De feltennéd a kérdést, hogy mi működik valójában számodra?

Mi a TE valóságod?

Ha mások, ha senki – és itt most úgy értem, TÉNYLEG SENKI nézőpontjai, gondolatai, valósága nem számítana, akkor milyen életet teremtenél magadnak?

Mennyi pénzed lenne, milyen kapcsolataid lennének, mennyit dolgoznál, hol élnél, mivel foglalkoznál? Mennyit utaznál, kivel állnál szóba, kivel nem? Mivel töltenéd a szabadidődet és milyen hozzájárulás lennél mások életéhez?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Hajlandó vagy őszinte lenni Önmagaddal?

Kérlek, egy pillanatra csendesedj el, nézz rá minderre és legyél őszinte magaddal. Ha bármilyen életet választhatnál, milyen életet választanál? És mi tart ettől vissza? Mennyire van benne a jelenlegi valóságodban mindaz, amire valójában vágysz? És milyen nézőpontoddal, választásoddal zárod ki mindezt? Hajlandó vagy-e elköteleződni a saját életed mellett?

Hajlandó vagy-e azt a valóságot választani, ami számodra elérhető, vagy lemondasz róla más kedvéért?

És mi az az ezen a valóságon túli energia, ami lehetsz, és amire éber vagy, ami megszülethet általad ebben a valóságban? Mi az, ami lehetsz és mi az, amit tehetsz mindezért?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Hogyan fedezheted fel azt, hogy mennyire éled a saját életedet?

Először is nézz körbe, hogy hogyan viszonyulsz a családi mintákhoz? Mennyire azonosulsz vagy ellenállsz nekik? Mennyire tetted helyessé, jóvá, vagy helytelenné, rosszá őket? Mennyire akarod bizonyítani, hogy másképp is lehetséges? Mennyire próbálod gyógyítani, netán megmenteni a szüleidet, másokat, ezt a valóságot, ami viszont korlátoz téged a saját lehetőségeid kibontakoztatásában? Minden ilyen fix nézőponttal, döntéssel bezárod magadat.

Amikor ránézel arra, hogy kinek a valóságát éled, akkor lehetőséged nyílik, hogy megváltoztasd életednek azt a szeletét, amiben eddig esetleg nem a saját életedet élted.

Hajlandó vagy-e elköteleződni az életed ÉS benne Önmagad felé? Apró választásokban mutatkozik meg mindez, amit naponta hozol. A tudatosság pedig ott kezdődik, hogy nem hazudok többet magamnak, hanem elismerem, hogy mi működik és mi nem működik számomra és merek egyre többet választani abból, amiben Önmagam vagyok.

Mindehhez bátorság kell és hajlandóság arra, hogy akár konfliktusokat vállalva merjek kiállni Önmagamért.

A megalkuvások kora kezd lejárni és az Élet hol finomabban, hol erősebben hív minket arra, hogy beleálljunk tényleg abba, amik mi valójában vagyunk. A kérdés csak az, most van itt az idő mindezt választani?

Koronavírus – lelki ellenszer a nehéz napokra

Koronavírus – lelki ellenszer a nehéz napokra

Olyan helyzetet élünk meg most, ami a legtöbbünk számára még nem fordult elő ebben az életünkben. A vírus mellett az intézkedések, amelyekkel szembesülünk és a naponta történő változások is embert és lelket próbáló időszak elé állítanak minket. Azt, hogy hogyan éljük ezt meg, az a mi választásunk. Milyen lelki erősítés működhet ezekben a napokban?

 

1. Engedd meg magadnak a feljövő érzéseket!

Ahogy a vírus terjedésének, a bennünk lévő érzéseknek is van egy folyamata. Sokáig én is azt hittem, ha a fókuszt máshová helyezem, elkerülhető ennek a hatása az életemre, de eljött az a pont, amikor el kell fogadnunk, hogy a hatása alól egy időre nem tudjuk kivonni magunkat. Ezt követően igen, jöhet egyfajta pánik érzés. Az első dolog, hogy engedd meg magadnak bármi is jön fel benned.

Sok helyről hallhatod, hogy „ne pánikolj” – és éppen ezért rosszul érezheted magad, ha észreveszed magadban ezt a működést. Próbálj nem elmerülni a pánikban, nem beleragadni, de engedd meg magadnak – 10 másodpercre, 1 percre, 1 órára vagy egy napra. Ha nem ellenállsz neki, könnyebben elmegy, könnyebben tovább tudsz lépni.

Vannak pillanatok, amikor nehéz. És talán fontos hogy erről is beszéljünk… Hogy ez nem rossz.

Nem rossz és nem vagy rossz azért, ha félsz, ha ideges lettél, ha a pánik átfut rajtad néhány pillanatra. Engedd. Mert ha ellenállsz, akkor beakasztod, ha el akarod kerülni, azzal még jobban vonzod. Ha pedig megengeded, hogy jelen legyél vele, akkor elmúlik – hamarabb, mint azt gondolod.

2.Tedd fel a kérdést: Kihez tartozik ez?

Éber lehetsz mások nézőpontjaira, félelmeire, ellenállásaira, gondolataira, érzéseire, reakcióira. Ezt az éberségedet akár a sajátodénak is tarthatod, ami a lehangoltság mókuskerékbe vihet. Minden, amire éber vagy, de nem a tiéd, azt csak küld vissza tudatossággal csatolva.

Legyél kérdésben: Mi a TE valóságod?

Milyen energia lehetsz, ami túlvan a víruson? Törekedj arra, hogy ne ragadj bele mások valóságába és ne legyél reakcióban vele. Nem kell reagálnod mások nézőpontjaira. Nem kell sem azonosulnod, sem ellenállnod neki.

Gyakorold azt, hogy bármi, ami benned feljön, vagy amit mástól hallasz, az „egy érdekes nézőpont”.

Nem jó, nem rossz. Én arra invitállak, tedd fel a kérdést magadnak: Számodra mi működik most ebben a helyzetben? Nem az számít, más mit csinál, hanem az, hogy számodra mi az, ami könnyű.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

3. Megengedés a változásra

Kértük a változást…. És a változás SOSEM úgy jelenik meg, ahogy azt várjuk. Aki könnyen alkalmazkodik a változáshoz, annak könnyebb lesz ezt az időszakot átvészelni. A biztonságérzetünk ingott meg.

Az eddigi működő világunk, a hétköznapjaink váltak kiszámíthatatlanná.

Az emberek többsége pedig foggal-körömmel ragaszkodik a kiszámíthatósághoz és a biztonsághoz…. Minél könnyebben és rugalmasabban vagy a változással kapcsolatban, annál könnyebb lesz számodra az elkövetkező időszak. Mi az ami megkönnyítheti számodra a változást? Milyen nézőpontod van a változásról, amit most van itt az idő elengedni?

4. Tedd meg a gyakorlati és szükséges lépéseket

 Mit tegyél? Bármit, amivel magad és a környezeted számára könnyíteni tudod a helyzetet. Másnak akkor tudsz energiát, éberséget, támogatást nyújtani, ha Te magad rendben vagy.

Engedd meg és add meg magadnak azt a törődést, amit lehet, hogy régóta nem adtál már meg.

Tedd meg azokat az intézkedéseket, amelyek úgy érzed, hogy szükségesek ahhoz, hogy az elkövetkező hetekben számodra és a családod számára a lehető legkönnyebb legyen. Amit kell, vegyél meg. Milyen éberséged van, amit használni tudsz, és ami hozzájárulás ahhoz, hogy az elkövetkező napjaid könnyebbek legyenek?

5. Ne legyen nézőpontod a vírusról

Engedd meg a létezését, ne akard elkerülni, de legyél kérdésben, mi az, ami lehetsz, mi az, amit tehetsz ahhoz, hogy a tested számára is könnyű legyen az időszak?

Kérdezd a tested, mire van szüksége és add meg neki!

Ha tanultál, ismersz Access testkezeléseket, futtasd őket magadon. Az MTVSS kiváló az immunrendszerre. Vagy Mimikrit, Faceliftet, az MDDM nevű energiákat is tudod futtatni magadon vagy másokon, ami hozzájárulás lehet a testednek.

Ezen kívül, ha tudsz Barst cserélni, családodon futtatni, ezek az energiák segítenek abban, hogy könnyebb legyen számodra és a környezeted számára is elengedni a nézőpontokat, érzéseket, gondolatokat.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

6. Mi a jó ebben, amit nem veszek észre?

Azt tapasztaltam, ezt a kérdést már abban a fázisban tudod feltenni és befogadni, amikor már a pánik és a biztonsági intézkedések fázisán túl vagy. Minden helyzetben létezhet számunkra valami jó, tehát tedd fel a kérdést, mire tudod ezt az időszakot felhasználni?

Mi az, amit már régóta halogattál és időhiány miatt nem választottál?

Akár egy könyv olvasása, akár az otthoni teendők, vagy régi tanfolyami hanganyagok meghallgatása, netán valami új dolog elindítása, új lehetőségek tervezése? Esetleg tanulás, önmagad fejlesztése?

Az Élet lehetőséget ad arra, hogy magunkba nézzünk.

Hogy elcsendesedjünk. Hogy lelassuljunk. Hogy változást indítsunk vagy aktualizáljunk az életünkben. Hogy irányt váltsunk. Hogy elengedjünk dolgokat, hogy újjászülessünk. Hogy meghozzunk döntéseket, amiket eddig elkerülni akartunk. Hogy kitakarítsunk a lelkünk mélyéből mindent, amit eddig a szőnyeg alá söpörtünk.

7. Kérd a könnyedséget!

Nem tudni mennyi ideig tart mindez, de kérj hozzá könnyedséget és válaszd a könnyedséget. Használd az Access Consciousness® mantráját:

Az egész élet könnyedén, örömmel és ragyogva árad felém.

Mondd magadban tízszer, reggel, nap közben és este és figyeld, mi változik. Most van itt az idő elengedni a nehézséghez fűződő elköteleződéseinket? Mi az a könnyedség, ami az életünkbe érkezhet?

Mi az, ami most megszülethet benned, amit azután a vírus továbbállásával aktualizálhatsz fizikailag is az életedben, a valóságodban? Indulj el belül, és mire az idő itt lesz rá, a külvilág is készen fog állni arra, hogy aktualizáld azt a megújulást, ami most elindult a belső világodban! Sok könnyedséget és Erőt kívánok mindehhez!

A létezésed bizonygatásának csapdája

A létezésed bizonygatásának csapdája

Amikor van olyan nézőpontod magadról, hogy nem vagy elég, akkor tettekkel kompenzálsz. Azt hiszed, hogy ha megteszel dolgokat, az bizonyítja az értékedet. Ez egy véget nem érő mókuskerékbe vezethet, mert ennek a csapdája az, hogy a bizonyításra használt tettek soha nem érnek véget. Kiszállni mindebből te magad tudsz, azzal, ha abba hagyod és ha elismered: Elég vagy.

​Igen, Te magad. Az, aki valójában vagy. Nem (csak) a tetteid adják az értékedet, hanem a valódi értéked a lényedből fakad. Abból, amit az életeid során valószínűleg sokan megpróbáltak elértékteleníteni.

Akinek a lényét elértéktelenítették, tehát mindenki, aki bántalmazva volt valaha is, ahhoz, hogy elismerje magát, először is a tettekhez fordul. Kikövetkeztetjük, hogy majd ha megtesszük ezt vagy azt, akkor megkapjuk azt az elismerést, amit talán nagyon régóta várunk.

A csapda abban rejlik, hogy ezt az elismerést saját magunknak kell megadjuk.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Mindenki, akit gázlángoztak, érintett

Ha voltál valaha gázlángozva, vagyis a lényed esszenciáját megpróbálták hazugságokkal, manipulációkkal elértékteleníteni, akkor elhitted, hogy értéktelen vagy. Sőt. Elhitted, hogy pont az, ami a legértékesebb benned: a képességed és az, ami igazán egyedivé tesz, az a legnagyobb hibád, az tesz téged rosszá.

Így megtanultunk beszürkülni az átlagosba és választani valami középszerűséget, nem megengedve Önmagunk számára a sokszínűséget. De ez nem működik. És ebből az egész ördögi körből kijutni is csak a tudatosságra támaszkodva tudsz.

Talán lesz egy pont, amikor már nem tudod nem elismerni, hogy megtettél mindent, és valójában az elismerés nem ezen múlik. Addig, amíg mindenáron tevésben vagy és a tetteidtől várod, hogy bizonyítsák az értékedet, addig nem ismered el a saját értékedet. Kevésnek hiszed magadat. Mert elhitted, hogy kevés vagy, hogy kicsinek kell maradnod, hogy rossz vagy, hogy értéktelen vagy. De mi van, ha nem?

Mi van, ha nem kell tovább a tetteiddel bizonyítanod a puszta lényed értékét?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

A kulcs a saját kezedben van!

Mi van, ha az elismerés hiányát te magad teremted a saját nézőpontjaiddal Önmagadról? Hol hitted el, hogy értéktelen vagy? A helyzet érdekessége, hogy saját magunkat kell kihúznunk mindebből.

Az elismerést magadnak kell megadd, hogy ezek után soha ne legyen kétséged afelől, hogy elég vagy, értékes vagy pusztán azért, aki vagy.

És ahogy ezt elkezded magadnak megadni, úgy kezd a helyzet is áttranszformálódni. Azok a helyzetek, ahol a tetteket bizonyításra használtad, eltűnnek és a felszabaduló térben megnyílik valami olyan lehetőség, amire korábban nem volt mód, hogy megjelenjen.

Amikor Being You facilitátor lettem, még nem tudtam, hogy ez a téma ennyire aktuális. De sokkal több helyzetben, sokkal több embernél van jelen, mint azt gondoltam. Mi kellene ahhoz, hogy minden bántalmazás lenyomatot elengedjünk és az elismerés áttranszformáló erejével feloldjuk a belénk ültetett hazugságokat Önmagunkról?

Bármit felül tudsz írni.

A nézőpontod teremti a valóságodat és a magunkról bevett nézőpontjaink állítanak meg minket és késztetnek olyan félreműködésekre, amelyekkel eltávolodunk Önmagunk csodájától.

Ki az a nagyszerű csoda, aki vagy, de eddig még nem ismerted el? Milyen feltételhez kötötted mindezt? Megadnád most magadnak azt az elismerést, amit eddig mástól vártál?

Félsz, remélsz vagy élsz?

Félsz, remélsz vagy élsz?

A félelem megállít, az Élet választásra hív. A félelem elrejti a lehetőségeidet, és azt hazudja, hogy a változás rossz lesz számodra, kételyt ültet el benned és elvesz tőled. Hamis látszatot kelt az Erődről, a képességeidről, a választásaidról. A félelem a kisördög a válladon, ami elbizonytalanít és a biztonságos, ismert, hamis kényelmében ringat. Neki hiszel, vagy nem hagyod magad megállítani?

Van valami különösen izgalmas a felemelkedésben. Amikor elrugaszkodunk a Földtől, lendületet veszünk, és már tudjuk, nem fordulunk vissza, nem fordulhatunk vissza, valami gyökeresen más érkezik. A felemelkedés mindig ismeretlenbe visz, és ebben az ismeretlenben nyílnak meg a lehetőségek, amelyek valami gyökeresen máshoz vezetnek.

Félsz-e a felemelkedéstől? Félsz-e a változástól? Félsz-e az ismeretlentől? Félsz-e Önmagadtól? Félsz-e a lehetőségektől? Félsz-e a gyökeresen mástól?

A félelem célja

A félelem célja, hogy megállítson. Félelem nincs a múlthoz való hasonlítás és visszacsatolás nélkül. Ha nem lenne múltad, nem lenne tapasztalatod, ha nem lenne fogadalmad, hogy mit, hogyan csinálsz vagy mit, hogyan nem csinálsz, akkor mennyire könnyen és mennyire gyorsan hoznál választást?

A félelem illúzió, ami kicsivé tesz és elerőtlenít.

Mit vagy kit használsz arra, hogy elerőtlenítsen? Mit vagy kit használsz arra, hogy megállítson?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

A remény kevés

Remélünk valami mást, remélünk valami sokkal könnyedebbet. De a remény önmagában kevés, mert nincs benne az az erő, ami a változást hozza. A reményben nincs választás, reménykedve nem teremtesz, a hit egy szebb, jobb, könnyedebb jövőben még nem késztet változásra.

Emberek ezrei élik le reménykedve az életüket, pozitívan gondolkodva, de választást nem hozva. Amikor remélsz, még mindig csak a Földről kémleled az eget, vágyakozva a fent suhanó, világokat járók bátorságára és arra, amiről érzed, hogy talán sikerülhet, talán összejöhet számodra is, de még nincs meg benned a választás, hogy próbára teszed magad.

Mert ott van benned a tudás.

A lelked legmélyén, amikor csendben vagy annyira, hogy elkezded meghallani azt, amit korábban nem akartál, jönni fog az, hogy mi az, ami lehetséges számodra. Ott van. Nézz rá, nyisd meg magad felé, ne félj tőle. Nem képzelődsz, nem álmodsz, nem vagy bolond.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Az Élet, választás

Amikor megnyílik egy ajtó, ne beszéld le magad, hogy ez biztos csak bolondság. Hidd el, bízz magadban annyira, hogy merd meglátni azt, ami lehet, hogy az első percben még csak láthatatlan, megfoghatatlan, elképzelhetetlen, de ha elég bátor és kitartó vagy, láthatóvá, megfoghatóvá és elképzelhetővé válik. Hogy minek köszönhetően? A választásaid által.

Amikor egy ajtó megnyílik, ott kitárul a világ és egy tér nyílik meg, amiben bármi lehetséges számodra.

Bármivel és bárkivel játszhatsz és bármit teremthetsz. Amire éber vagy, az lehetséges számodra. Ami felmerül benned, ami átsuhan a gondolataidban, ami ötlet megtalál egy pillanatra, az mind egy egy csírája a lehetőségeidnek. Hogy elülteted-e, hogy szárba szökken-e, hogy virágozni fog-e az csak attól függ, hogy mennyi energiát fordítasz rá. Miként és hogyan táplálod, milyen törődéssel, szeretettel, gondoskodással, türelemmel.

Megállsz-e a lehetőségeid kapujában vagy elindulsz és továbblépsz? Félsz, remélsz vagy élsz?

Választasz-e, kitartasz-e, felszállsz-e ha hív a lehetőség? Mi az, ami visszatart és mi az, ami elindít? Hív-e az élet öröme, hív-e az, hogy többet és könnyebbet teremts? Hív-e a változás? Az életed a Tied és senki nem élheti helyetted.

Amikor az életet választod, Önmagad választod. Amikor Önmagad választod, az Életet választod. Ne félj, ne remélj, hanem élj. És az Élet megmutatja, mi lehetséges számodra.

A sikeres élet teremtése

A sikeres élet teremtése

A siker valójában egy energia. Öröm, elismerés, könnyedség, eredményesség és egy olyan tér, amiben a választásaidat aktualizálod. Mivel szabotálod a saját sikeredet és mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon? Ha választod a sikeres életet, előbb utóbb felmerül a kérdés, hogy hajlandó vagy-e a sikeres élet teremtésének a forrása lenni?

A siker szubjektív

Mert képes vagy rá. Hajlandó vagy-e annak a vezetőnek lenni, aki valójában vagy? Hajlandó vagy-e Önmagadat választani? Nem, nem kell, hogy milliárdos céget vezess, nem kell, hogy több száz alkalmazottad legyen, mindenki a saját életének a vezetője.

Vannak álmaink, vágyaink és vannak választásaink. Vannak teremtéseink és vannak ítéleteink róla. Van a múltunk, amiből kikövetkeztetjük, hogy milyen lesz a jövőnk, ezzel azonban korlátozzuk a lehetőségeinket.

Ha soha nem ítélnéd meg sem Önmagad, sem a teremtéseidet, akkor valójában mennyire tudnál sikeres lenni?

A siker mást jelent mindenki számára, sőt különböző életszakaszainkban is mást jelent számunkra. Mit jelent számodra a siker? Mit vársz tőle? Mikor ismered el, hogy sikeres vagy? Mennyire döntötted el, hogy te nem lehetsz sikeres? Mennyire motivál a siker? És ha mindaz, amit korábban sikertelennek ítéltél az életedben, nem számítana, mi lenne lehetséges számodra most?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

A sikered korlátai: az önszabotázst fenntartó nézőpontok

A sikered alapvető korlátai a nézőpontjaid a sikerről. Ezeknek a nézőpontoknak a 99%-a tudattalanul bennünk futó programok, amelyeknek köszönhetően teljesen öntudatlanul hozunk választásokat, és ezáltal teremtjük az életünket.

Mi az a hazugság, amit bevettél Önmagadról, a képességeidről, a teremtéseidről, aminek köszönhetően a sikertelen életet teremted?

Kihez tartoznak ezek a nézőpontok, ítéletek, hazugságok? Ki, mikor volt az, aki elültette benned azokat a hazugságokat, hogy nem vagy képes rá?

Sikeresnek lenni valójában nincs anélkül a biztos TUDÁS és ELISMERÉS nélkül, hogy KÉPES VAGYOK RÁ. Amíg a kétséged nagyobb, mint a tudásod erről, addig a sikeredet folyamatosan szabotálni fogod.

A kételyt az elismerés oldja fel.

Az elismerése annak, hogy ránézel a vágyaidra, amelyek mutatják a lehetőségeidet. Elismered magadnak, hogy mire vágysz, ezzel elismered azt, hogy mi az, amire képes vagy. És elismered a múltad teremtéseid, amikor MEGCSINÁLTAD. Amikor megcsináltad – legyen az bármilyen pici teremtés –, akkor megcsináltad. Mi az a múltbeli teremtés, amit nem tudsz nem elismerni az életedben?

Most van itt az idő feloldani az önszabotázsaidat és elismerni a teremtéseidet?

Az önszabotázsokat a hazugságok tartják életben. Milyen hazugságot tettél igazzá, ami megakadályoz a sikeres, boldog, örömteli élet kiteljesedésében, amit ha nem tennél tovább igazzá, akkor aktualizálnád vele azt az életet, ami elérhető számodra?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

A sikerességedhez hozzájárulást adó kapcsolatok: Önmagadban erősítenek

Ha valaha is volt olyan személy az életedben, aki elbizonytalanított abban, hogy képes vagy rá, ő már a sikertelenség energiáját táplálta benned. Milyenek a kapcsolataid? Erősítenek vagy elbizonytalanítanak? Támogatnak abban, hogy nagyobbat, többet válassz vagy lebeszélnek róla? Milyen mintákat hozol a szüleidtől?

Kérnéd-e azokat a kapcsolatokat, lehetőségeket, amelyek hozzájárulások tudnak lenni a teremtéseidhez?

Mi az, amiben sikertelennek érzed magad?  Ha szeretnéd megváltoztatni a nézőpontodat róla, néhány kérdés, ami segíthet:

Mi az a nézőpontom, amivel ezt teremtettem az életemben?

Ha nem ítélném meg sikertelennek ezt a helyzetet, akkor mit tudnék elismerni benne?

Mi a jó ebben, amit nem veszek észre?

Mit nyertem általa? Milyen éberséget kaptam tőle? Milyen lehetőség nyílt meg ennek köszönhetően?

Kinek a hazugságát vettem be, hogy nem vagyok képes rá?

Kinek bizonygatom azt, hogy képes vagyok rá? (Tehát valójában azt gondolom, hogy sikertelen vagyok.)

Ha igazán elismerném, választanám és elköteleződnék Önmagam és a lehetőségeim felé, milyen sikeres lennék?

 

Van egy jó hírem: Mindenképp igazad van. Akkor is, ha azt hiszed, nem vagy képes rá, és akkor is, ha végre elismered, hogy igen.

 

Minden, amit problémának látsz, valójában egy lehetőség is lehet

Minden, amit problémának látsz, valójában egy lehetőség is lehet

Mennyi problémád, nehézséged, küzdelmed, harcod, megoldandó feladatod van most az életedben? Valójában minden, amit most problémának látsz egy lehetőség is lehet, ha abbahagyod azt, hogy problémaként definiáld.  Ebben a cikkben eszközöket találsz, hogy áttranszformáld a valóságodat és megváltoztasd vele az életedet.

A nézőpontod teremti a valóságodat

Bármi is legyen most az életedben, azt te teremtetted. Ez egy olyan alap paradigma, amit nem lehet megkerülni. Vagyis amíg megpróbálod megkerülni, addig nem tudod megváltoztatni azt, amiben vagy. Elismerés arra vonatkozóan, hogy vállalom a felelősséget az életemért, a nézőpontjaimért és a választásaimért. Nem azért, hogy megítéljem vagy hibáztassam magamat.

Sokkal inkább azért, hogy visszavegyem a teremtő erőmet.

A nézőpontod teremti a választásaidat. Milyen nézőpontjaiddal teremtetted a problémákat az életedbe? Milyen nézőpontjaidhoz ragaszkodsz? Mit nem vagy hajlandó megváltoztatni? Mit nem vagy hajlandó másképp csinálni? Milyen mintákból működsz, amelyeknek már lejárt a szavatosságuk, csak nem vetted észre? Ezek a kérdések segítenek éberséget adni, hogy mi alapján teremtetted az életedet eddig.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Mi a jó a problémákban, amit nem veszel észre?

Amikor beazonosítod, hogy milyen minták, nézőpontok, működések alapján teremtetted az életedet, akkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy megváltoztasd őket. Amíg tudattalanul működsz egy nézőpontból, addig esélyed sincs, hogy megváltoztasd. Amikor tudatosodik, akkor nyílik meg a lehetőség a változásra.

Mi a jó a problémáidban, amit nem veszel észre? Tudom semmi. De valami miatt mégis azt teremtesz az életedbe. Ez sokszor egyszerűen a megszokás. Megszoktad azt, hogy az életnek nehéznek kell lennie. Mi van a nehézségeiden túl?

Sokszor spirituális nézőpontokból működsz, amely értékessé tette a szegénységet, küzdelmet, a nehézségeket.

Ezek alapján az működik benned, hogy majd ha megoldod őket, akkor „megérdemled” a jutalmat. Az azonban a Te választásod, hogy meddig ragaszkodsz ezekhez a nézőpontjaidhoz. És a jó hír az, hogy bármikor elengedheted őket.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Mit akarsz bizonyítani és igazolni a problémákkal?

Sokszor az erődet, a teremtő képességedet akarod vele megmutatni: ha megoldom a problémákat, akkor az megmutatja, hogy erős vagyok. Sokszor a megmentő szerepbe ragadsz bele, sokszor önigazolásokat keresel, hogy ne válaszd a könnyebb életet.

Azt bizonyítod – magadnak vagy másoknak – , amiben nem vagy biztos. Milyen önkorlátozó hiedelmeid vannak, amelyek fenntartják a problémák állandósulását az életedben?

A bizonyítás elengedésének a kulcsa az elismerés.

Elismerése annak, hogy mennyi de mennyi problémát megoldottál már, az elismerése annak, hogy kiváló problémamegoldó vagy, de ez nem jelenti azt, hogy ebbe bele kell ragadnod. Van más választásod. Zárd le a problémák idejét és tedd fel a kérdést, milyen lehetőségek várnak rám a problémákon túl?

Ha az energiámat, képességeimet nem a problémák megoldására fókuszálnám, akkor milyen lehetőségek mutatkoznának meg számomra?

És a non plusz ultra: Néhány ember azt hiszi, egyszerűen unatkozna, ha nem lennének problémák az életében. Ez is egy nézőpont, ami megakaszt. Van, aki az izgalomért, a teremtésért, a változásért és az adrenalinért teremti a problémákat az életébe. Pedig hidd el, sokkal nagyobb izgalmak várnak rád a problémákon túl.

 

Néhány kérdés, ami segít abban, hogy túljuss a problémákon:

Milyen nézőpontjaimmal teremtem a problémákat az életemben?

Kitől vettem át a problémákhoz való ragaszkodásom megszokását?

Kinek az életét élem, amikor problémákat oldok meg?

Kinek a problémáját akarom megoldani, ahelyett hogy a lehetőségeket választanám?

Hány embert akarok megsegíteni, megmenteni, akitől átvettem a problémájukat?

Mi az értéke a problémáimnak? Ha nem tekinteném a problémákat és azok megoldását értékesnek, mit választanék?

Mi az a lehetőség, ami akkor mutatkozik meg számomra, amikor elengedem a problémáimat?

 

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 3. rész: Kilépni a bántalmazásból

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 3. rész: Kilépni a bántalmazásból

Kijutni a bántalmazásból úgy tudsz, hogy elkezded elismerni magadat, elkezded megkérdőjelezni a bántalmazó szavait: Mi van, ha nem igaz? Mi van, ha nincs igaza? Elkezded felismerni azt, amikor manipulál, elkezded felismerni azt, amikor pusztítja vagy akadályozza a teremtéseidet és elkezded visszavenni tőle az erődet, amit kiadtál neki.

Ez lesz a kulcs: Visszavenni az erődet

Azért hagytad eddig, hogy bántalmazzon, mert nagyobbnak láttad őt magadnál. Azért hagytad eddig, hogy bántalmazzon, mert erősebbnek gondoltad őt magadnál. De csak azért tudott látszólag nagyobb és erősebb lenni, mert megengedted neki. Mert TE tetted őt azzá.

A bántalmazottak sokszor meglátják másokban a képességet, nagyságot, erőt. Ezért nem értik, hogy a bántalmazó miért bántja őket, miért nem látja a saját nagyságát. A bántalmazottak a SAJÁT nagyságukat nem ismerik el, másokét könnyedén.

Bántalmazónak és bántalmazottnak lenni tehát közös tőről fakad: Önmagam el nem ismerése.

Csak amíg az egyik ember erre erőszakkal, elnyomással, kontrollal, hazugsággal és manipulációval reagál, hogy hatalmat szerezzen mások felett, addig a másik azzal, hogy rosszá teszi magát és hagyja, hogy ezeket az eszközöket használják vele szemben. Ugyanazon éremnek a két oldala.

Csoportos szóbeli bántalmazás

A szóbeli bántalmazás egy másik kifinomult formája a csoportos szóbeli bántalmazás. Amikor többen összeállnak, hogy elértéktelenítsenek téged és így a közös csoport erő révén bizonytalanodsz el magadban, azt gondolván, ha többen mondanak rólad valamit, az biztosan igaz. Ez különösen akkor ér célba, ha ebben a csoportban korábban bíztál, vagy külön-külön elismered a csoportban szereplő személyeket és nagyobbá teszed őket magadnál.

Ne tegyél soha senkit nagyobbá magadnál, mert ezzel kontrollt és hatalmat adsz számára abban, hogy bántalmazzon.

Lesznek olyanok közülük, akik soha nem fognak bántani és lesznek olyanok, akik ezt bármikor megteszik, visszaélve azzal, hogy átadtad nekik az erődet.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Nagyszerű vagy. Potens vagy. Erős vagy.

Ne hagyd, hogy az éberségedet elvegyék mások hazugságai. Legyél hajlandó mindenkit annak látni, aki valójában. A bántalmazottak azért tudnak benne ragadni a bántalmazott szerepben, mert nem hajlandóak a bántalmazót annak látni, aki. Mindenkiben csak a jót látják meg és nem hajlandóak a teljes képet látni.

A tudatosság magában foglal mindent, ítéletek nélkül. A bántalmazottak jelentős százaléka inkább saját magát bizonytalanítja el és vállalja a további bántalmazott szerepet, csak azért, mert összekeveri az éberséget az ítélettel. Nem akar ítélkezni másokon, ezért nem hajlandó az éberségével menni, nem hajlandó meglátni a „rosszat” a másikban.

Csak a jót látni meg másokban nem működik. Csak a rosszat látni meg másokban, ez sem működik. Hajlandó vagy-e a teljes képet látni mindenkiben?

Látni a fényét és látni az árnyékait? Elismerni a nagyságát, de attól még meglátni azt is, ahol kicsinek érzi magát?

Nem mindenki fordul a bántalmazás felé azok közül, aki kicsinek látja magát. A két véglet a bántalmazói és a bántalmazott lét.

Sokan, akik kicsinek látják magukat, ennek igazolására teremtenek maguknak egy bántalmazó kapcsolatot.

Milyen a nézőpontod magadról? Hány hazugságot vettél be magadról? Hajlandó vagy-e nem bevenni többé hazugságokat? Mi más lehetséges számodra akkor, ha túllépsz a bántalmazói kapcsolódásokon – akár bántalmazottként, akár bántalmazóként?

 

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Van választásod!

Mindez csak egy választás és bármikor megteheted. Nincs ez meg szembenézés és az önítéletek feloldása nélkül: Benne lehet ragadni az önítéletek csapdájában is. Bántalmazottként, hogy ezt miért hagytam ennyi ideig, bántalmazóként pedig hogy ezt miért csináltam ennyi ideig.

Bántalmazónak lenni nem rossz, bántalmazottnak lenni nem jó. Bántalmazottnak lenni nem jó, bántalmazónak lenni nem rossz.

Mindegyik csak egy választás, amit a nézőpontjainkkal teremtettünk. És az önmagunkról alkotott nézőpontjainkkal bevonzottunk az életünkbe kapcsolódásokat.

Ha most nem látod meg magadban a nagyságot, nézz szét magad körül: ki az, akiben megláttad? Mit láttál meg? Azért tudod másban meglátni, mert ott van benned is. Ha bántalmazottként látod a bántalmazó erejét, az ott van benned is. Ha bántalmazóként látod a bántalmazott erejét, az ott van benned is.

Ki az a nagyszerű csoda, akit felfedezhetsz Önmagadban, ha elkezded magadat elismerni? A Being You tanfolyamokon ránézünk arra, hogy hol korlátozod magad a nézőpontjaiddal, hol nem ismered el magad, miben és mikor hagytad, hogy bántalmazzanak. Nem tudsz addig igazán Önmagad lenni, amíg nem nézel rá arra, hogy hogyan és miben hazudtak neked Önmagadról és bántalmaztak a szavakkal. A célom az, hogy minél többen kilépjenek az értéktelenség hazugságából és elismerjék Önmaguk nagyszerűségét.

A választás, hogy ezt elismered-e, és továbblépsz, az pedig a tiéd, bármilyen választást is hoztál eddig. Most van itt az idő kilépni VÉGLEGESEN a bántalmazói és a bántalmazott létből?

 

A cikksorozat többi része:

 A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 1. rész: Nem rólad szól!

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 2. rész: A bántalmazó működése

 

 

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 2. rész: A bántalmazó működése

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 2. rész: A bántalmazó működése

Mivel a bántalmazó meglátja a képességedet, elkezd úgy manipulálni, hogy kétségbe vond azt. Elkezd úgy manipulálni hazugságokkal, hogy saját magadat teszed rosszá és saját magad vonod kétségbe a képességeidet, erődet, működésedet. Látja a leggyengébb pontodat és azon keresztül próbál kivonni a létezésből, hogy ezzel igazolja a saját nagyságát.

A bántalmazók valójában beteg emberek…

Akik nem mernek, tudnak, akarnak szembenézni a saját nézőpontjaikkal, korlátaikkal, nehézségükkel, önképükkel. Akik nem azt választják, hogy elkezdik elismerni magukat, hanem mások megnyomorítását használják arra, hogy eliminálva a potens embereket maguk közül, elsők legyenek. Az ilyen emberek elsők és erősek akarnak lenni, de ha elsők és erősek is lesznek, folyamatos bizonytalanságban élnek, mert saját magukat is megkérdőjelezik – különösen, ha a náluk kompetensebb, erősebb, nagyobb személyek környezetében vannak.

Az ilyen emberek hatalomra vágynak, mert a hatalomban látják a saját erejük visszaigazolását. Az ilyen emberek kontrollt akarnak mások felett, hogy visszaigazolást kapjanak a saját erejükről.

Az ilyen bántalmazók a náluk gyengébbeket arra használják, hogy körbevegyék magukat velük és ezzel bizonygassák a világnak, hogy nem, ők valójában nem versengenek, hiszen mennyi ember van körülöttük, akiket emelnek, akiket erősítenek és elismernek. Az ilyen bántalmazók azonban soha nem fognak elismerni, ha erősebb, potensebb és nagyobb vagy náluk. Soha.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

A bántalmazók működése: hazugság, hatalom, kontroll

Ha ilyen személy, legyen az családtagod, a párod, baráti körödből vagy munkatársaid közül bárki, előző életeidben bántalmazott, ebben az életedben sem fog tudni elismerni, ha csak nem dolgozta ki magából annyira a kisebbrendűségi érzéseit, hogy az ne domináljon az életében.

Kizárni a létezésből, elértékteleníteni a lényedet, elbizonytalanítani, önítéletekre sarkallni és azokat fenntartani.

Hazugságok méregként csepegtetése az életedbe, manipulációs eszközök és technikák garmadája a kontrollért, amivel maguk alatt tarthatnak. A szóbeli bántalmazók működésének része mindez.

Mert a szavakkal építeni, teremteni, simogatni, de pusztítani, ütni és bántalmazni is lehet. És ha igazzá teszel minden szót, amit mások mondanak neked, akkor hagyod, hogy a bántalmazó hatalmat szerezzen feletted. Ha nem kérdőjelezed meg soha a bántalmazó szavait, ha kételkedés nélkül igaznak fogadod el, akkor benne maradsz a bántalmazás energiájában, kicsinek, áldozatnak, gyengének, hibásnak, rossznak, gonosznak látva magadat. De nem vagy az. 

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Nagyszerű vagy!

Nem vagy sem kicsi, sem áldozat, sem gyenge, sem hibás, sem rossz, sem gonosz. Sőt. Valójában irgalmatlanul erős vagy. Ezért szemelt ki téged, ezért választott téged, ezért bántalmazott téged. Mert ha téged legyőz, ha téged megelőz, ha téged megsemmisít, úgy érzi, hogy győzött. Az ilyen személy benne ragadt a versengésben és az összehasonlításban, enélkül semmisnek érzi magát. Csak akkor tud kiszállni ebből, ha szembenéz azzal, amit tesz, amit tett és mást választ.

Nem vagy felelős azért, aki bántalmazott téged.

Magadért vagy felelős és csak lásd, hogy van más választásod. Ismerd el saját magadat, mások elismerésétől függetlenül és ne vedd be azokat a hazugságokat, amelyekkel el akarnak bizonyítani abban, hogy Önmagad legyél, elismerve, választva és megélve a saját nagyszerűségedet.

 

A cikksorozat többi része:

 A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 1. rész: Nem rólad szól!

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 3. rész: Kilépni a bántalmazásból

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 1. rész: Nem rólad szól!

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 1. rész: Nem rólad szól!

Van, hogy csak megkérdezik: biztos? Van, hogy megpróbálják elviccelni vagy elbagatellizálni. Van, hogy „csak egy ártatlan kérdést” tesznek fel. Van, hogy azt válaszolják, de én nem úgy gondoltam, biztos félreértetted. Bárhogyan is jelenjen meg az életedben, a lényeg az, hogy megpróbálnak elbizonytalanítani. Elbizonytalanítani Önmagadban, a képességeidben, a választásaidban.

A gázlángozás lényege: a lényed elértéktelenítése

A verbális, szavakkal történő bántalmazás (gázlángozás) gyilkosabb lehet, mint ha fizikailag bántanának. Azért, mert sokáig nem veszed észre. Alattomosabb, láthatatlanabb, a lényedbe kúsznak a szavak, amelyek kétellyel mérgezik a létezésedet. Ahelyett, hogy erősítenének, gyengítenek. Ahelyett, hogy megmutatnák azt a csodát, aki valójában vagy, megpróbálnak elbizonytalanítani, kétséget elültetni benned, felelősségre vonni vagy egyszerűen csak elérvényteleníteni téged.

A szóbeli bántalmazás eszközei: hazugságok, manipuláció, azért, hogy kontrollt és hatalmat szerezzenek feletted.

A szavak, mint a cseppenként csepegtetett méreg, úgy hullanak a létezésedbe. Sokszor pont attól kapod, akitől elismerésre vágysz és vársz. Várhatod az elismerését életedet végéig, valószínűleg soha nem fogja megadni. Mert ő magát hasonlítja hozzád, verseng veled. Soha nem fogja elismerni az értékedet, soha nem fogja elismerni a választásaidat, soha nem fogja elismerni a nagyságodat.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Pedig látja a nagyságodat… 

Pont ez rettenti meg, mert a sajátját nem látja. A sajátját nem látja, és mivel ő kicsinek látja magát, téged viszont nagynak, azt hiszi, hogy ha téged legyőz, akkor azzal bizonyítja a saját nagyságát. Minden bántalmazó komoly sérülésekkel küszköd, komoly el nem ismeréssel a saját értékeire, nagyságára, képességeire. Ha látod a mozgatórugóikat, ha ismered a működéseiket, soha többé nem fogod magad rosszá tenni.

Mert az alap hazugság az, hogy rossz vagy. Bevetted, elhitted azt, hogy rossz vagy, hiszen miért bántanának másért? Elhitted, hogy rólad szól a bántalmazás, hogy hibás vagy, ezért még jobban összehúzod magad. Azt hiszed, ha még kisebbnek mutatod magadat, ha még inkább csendben maradsz, akkor nem fognak tudni beléd kötni, akkor nem fognak bántani.

Bármit csinálhatsz, akkor is bántani fog. Mert nem rólad szól ez az egész. Hanem róla.

Hogy szeretetre, elismerésre, „szép szavakra” vágyik, de ha megkapja, nem tudja befogadni, mert a saját magáról alkotott énképe, az önértékelése, az, ahogyan magát látja, kizárja mindezt. Önmagát látja kicsinek, rossznak, hibásnak, nem szerethetőnek. Téged csak használ. Arra, hogy felülírja mindezt a maga saját eszköztárával.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

A bántalmazás soha nem épít, mindig pusztít

A szóbeli bántalmazásnak, vagyis a gázlángozásnak számos kifinomult formája lehet. A bántalmazó elismerő szavai energiában üresek. A szóbeli bántalmazó soha nem fog elismerni téged és a nagyságodat, mert azzal a maga sajátos rendszerében akkor saját maga ellen menne, hiszen a saját értékét csak hozzád viszonyítva éli meg. Az ő célja MINDIG az lesz, hogy maga alatt tartson. Te vagy számára a referenciapont a saját nagyságának az elismerésére.

Ha elismerné a te nagyságodat, akkor azzal mintha saját maga kicsiségével kellene szembenéznie.

A szóbeli bántalmazó mindig hasonlít, mindig verseng, mindig megállítani akar. Kizárólag azokat emeli, akik nem teremtik őt túl, így ő lehet a kakas a szemétdombon. Akinek ekkora kisebbségi komplexusa van, hogy a szóbeli bántalmazás eszközrendszeréhez nyúl, soha nem fog olyanokat elismerni és emelni, akik őt túlteremtik. Soha nem fog inspirálni másokat a több, nagyobb teremtésre, ha érzi azt, hogy az illető őt túl tudja teremteni.

A paradoxon az, hogy megérzik, meglátják az emberekben az erejüket, nagyságukat, képességeiket. Legtöbbször kifinomult éberséggel rendelkeznek abban, hogy meglássák a nagyságot másokban. Viszont nem kiemelik, hanem pusztítják azt.

A téma folytatása:

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 2. rész: A bántalmazó működése

A szóbeli bántalmazásról – Gázlángozás – 3. rész: Kilépni a bántalmazásból

Miért nyílik nehezen a Férfi?

Miért nyílik nehezen a Férfi?

Másképp működünk. Férfiak és Nők tényleg mintha eltérő dimenzióban, eltérő nyelveket beszélnének, és amikor találkozunk, meg kell szoknunk, hogy ne a saját nézőpontunkból közelítsünk a másik felé. Tudsz-e a Társad szemével látni, nem megítélve a működését? A Nők leggyakoribb kérdése, hogy miért nyílik nehezen a Férfi. Néhány lehetséges választ összeszedtem. És várom a bátor Férfiak megnyílásait is.

Azért, mert nem szerették

A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb válasz, amire talán a legkevésbé gondolunk az az, hogy azért, mert nem szerették, vagy legalábbis nem mutatták ki a szeretetet felé. Tehát nincs mintája, ami pedig van, nem működik, és ebben a kérdésben az új minta a Nőn keresztül érkezik az életébe.

Megajándékoznád a szeretet melegségével azt a Férfit, aki szeretsz? Csak hogy megmutasd számára, hogy más is lehetséges.

Azért, mert abban nőtt fel, hogy erősnek kell lennie

Az érzései, kétségei, félelmei, bizonytalanságai kimutatását gyengeségnek definiálja, így megpróbálja elkerülni azt, hogy gyengének látszódjon. Az „erős vagyok” bizonygatása sokszor vezet elfojtáshoz, aminek köszönhetően nincs megengedésben Önmagával. Nagyon sok Férfi próbál mesterségesen erősnek látszani, különösen akkor, ha egy erős Nő van az oldalán.

Nőként ezért a legtöbb, amit tehetsz, hogyha megengedéssel vagy a Férfi működésére és invitálod arra, hogy megnyílhat számodra. Megnyílni viszont csak akkor fog, ha nem érez elvárást, megfelelés kényszert, ítéletet felőled. El tudod ezeket engedni?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Azért, mert ha kimutatta az érzéseit, az erejét, rosszá tették

Nagyon sok férfi minta arról szól, hogy ha kimutatják az érzéseiket, akkor kevesebbnek vagy rossznak érzik magukat, mert rosszá lettek téve érte. Az, hogy egy Férfi kisgyerekként milyen mintát lát, alapvetően határozza meg a működését. Akár hogy az anyja hogyan bánik vele, vagy mennyire vetíti ki rá az apjával kapcsolatos nézőpontjait, onnantól kezdve hogy elvárás a bizonyos módon való létezés. A legtöbb Férfi megcsonkítja magát és megfosztja magát az erejétől és az érzéseitől.

Mi kellene ahhoz, hogy az Önmagunkként létezés könnyedsége Nőként és Férfiként is elérhető és választható legyen számunkra?

Azért, mert rosszá teszi magát

Nagyon sok Férfi saját magát teszi rosszá, akár a múltbeli választásaiért, akár a jelenbeli helyzetéért. Elvárása van saját magával szemben, és ha ezt nem teljesíti, akkor nem enged meg magának dolgokat. A Férfinak feltételei vannak Önmagával, az életével, a munkájával szemben és ennek köszönhetően elzár rengeteg mindent, amit a feltételek vagy az elvárások bekövetkezése után enged csak meg magának.

Hogyan tudod Nőként segíteni a Férfit a saját önítéletei feloldásában? Mi az az elismerés, ami számára lehetsz, amit számára adhatsz?

Azért, mert hajlamos büntetni magát

Rengeteg Férfi él önbüntető programokban, amelyek megakadályozzák azt, hogy boldog legyen. Veszélyesnek gondolja magát így inkább azt választja, hogy nem nyílik meg, mert akkor veszélyes lesz másokra. Mesterséges falakkal zárja el magát akár a világtól, akár a Nőktől, akár bizonyos helyzetektől.

A „nem érdemlem meg” program hazugsága determinálja a választásait. De mi más lehetséges még ezen túl?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Azért, mert megszokta az egyedüllétet

A Férfi szeret egyedül lenni, ez működésének a természetes vonása. Amíg mi Nők könnyebben kapcsolódunk, addig a Férfiaknál ez nem olyan életbevágó lelki igény. Az egyedüllét a működésüknek a természetes állapota.

Ezen kívül a Férfiak sokkal egyszerűbben kommunikálnak, nem olyan fontos számukra az, hogy kibeszéljék magukat. Amíg mi Nők úgy dolgozunk fel helyzeteket, hogy kibeszéljük magunkból, addig a Férfiak számára ez nem annyira szükséges, ők megvannak beszéd nélkül is.

Azért, mert megmutatnia magát félelmetes (de soha nem vallaná be)

Végül pedig megmutatni magunkat valójában félelmetes kicsit. Vállalni a sebezhetőségünket bátorságra vall, így számtalanszor javasolom, hogy ennek feloldásaképpen Nőként nyissunk mi magunk. Nyitni az tud, aki maga is nyitva van. Ha szeretnél megnyitni egy Férfit, akkor nyílj először Te, vállald a saját sebezhetőségedet, ezzel legalább a saját falaidat csökkented és megmutatod, hogy nincs oka félelemre.

Ha megérted azt, hogy Nők és Férfiak másképp működnek, könnyebb elfogadnod mindezt. És persze nem, nem kell mindent eltűrj, és ha úgy érzed, te megtettél már mindent, és nem vezet eredményre, akkor legyél kérdésben, várható-e változás.

Nem mindenki nyílik. És nem mindenki neked nyílik.

A Nők számára egy ilyen helyzet valódi türelem, megengedés és ítéletmentesség próba. Amit – valljuk azért be – bizony kell is gyakorolnunk. Csak te tudhatod, mi működik neked. Lesz olyan kapcsolat, amiért te magad is meghaladod Önmagad, lesz olyan, amiért nem. Nyitni és nyílni, valójában játék ez – amit nem feltétlenül mindenkivel játszol. Könnyed megnyílásokat mindenkinek!

 

Mi van, ha a másság jó is lehet?

Mi van, ha a másság jó is lehet?

Megtanultuk elrejteni magunkat. Titkoljuk azt, akik vagyunk, mert megítéljük magunkat, és mert igazzá tettük mások ítéleteit. Mennyire tetted magad rosszá a különbözőségedért? Hajlandó vagy-e nem rosszá tenni magadat többé?

 

Mi a jó benned, amit még nem ismertél el?

Ebben a valóságban viszonyítunk. Mindent és mindenkit. Magunkhoz, egymáshoz. Ő ilyen, én olyan vagyok. És nem csak hasonlítunk, viszonyítunk, de mindeközben jól meg is ítélünk. Jónak vagy rossznak. De vajon miért lenne a kék jobb a pirosnál, az alma a körténél, a kutya a macskánál? Valójában tökéletesen értelmetlen az, amit csinálunk.

Ha bármiben is másnak látod magad, mint azok, akikhez viszonyítod magad, akkor mi lenne, ha feltennéd most magadnak a kérdést:

Mi a jó bennem, amit még nem ismertem el?

Igen, mert ott rejtőzik benned nagyon sok minden a felszín alatt, amit eddig észre sem vettél, amit eddig meg sem láttál, ami eddig nem ragyoghatott. Mindenkiben vannak ilyen kincsek. Most van itt az idő megmutatni a világnak őket?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Mi van, ha pont a különbözőségedben van a legnagyobb erőd?

Mi van akkor, ha pont az, amit rossznak és ezért titkolni valónak gondolsz magadban, abban rejlik a legnagyobb kincsed, a legnagyobb értéked és erőd? Ránéznél most erre?

Mi az, amiért rosszá tetted magadat, és mi az, amiért mások rosszá tettek téged, ami mögött valójában valamilyen képességed van, amit ha elismersz, akkor soha többé nem fogod hagyni, hogy mások rosszá tegyenek, és soha nem fogsz elbizonytalanodni önmagadban?

A legtöbbször a legnagyobb erőnknél, a legnagyobb képességeinknél tettek minket rosszá. Mert más éber arra, hogy neked hol van bármilyen erőd, képességed, és ott kezd el bántani, csak azért, hogy elgyengítsen, elbizonytalanítson, hogy ezáltal a saját erejét igazolja. Hajlandó vagy-e nem bevenni ezeket a próbálkozásokat?

Hajlandó vagy-e nem elbizonytalanodni ilyenkor önmagadban?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Az elismerés ereje

Ahhoz, hogy ez az áttörés bekövetkezhessen, az kell, hogy elkezded saját magadat elismerni, és elkezded nem nagyobbá tenni másoknak a nézőpontjait a saját tudásodnál. Legyen éberséged arra, hogy kinek a nézőpontját, valóságát, világát teszed igazabbá, nagyobbá, erősebbé. Ezáltal ugyanis kiadod neki az erődet.

Hajlandó vagy-e visszavenni az erődet, bárkinek is adtad ki? Mert akinek kiadtad az erődet, az meg tud állítani téged. Mert lesz a kezében valami, amivel megállít, amivel megtalálja a nyomógombodat, és ott kikapcsol. Lehet, hogy csak egy pillanatra, lehet, hogy csak egy órára, lehet, hogy csak egy napra, de kikapcsol.

Mi van, ha nem teszel senkit nagyobbá magadnál?

Akkor nem lesznek nyomógombok, amiket mások kívülről tudnak ki-be kapcsolni benned.

Hajlandó vagy-e azt az energiát, amit bárkinek bármikor, akár ebben az életedben, akár az előző életeidben, kiadtál, és a másik azt nem fogadta be, most elkezdeni visszakérni és beépíteni a saját valóságodba? Kérd, hogy ez most jelenjen meg a te életedben, legyen a te teremtésedhez hozzájárulás.

Megengednéd-e magadnak, hogy a másságodra, a különbözőségedre, a furcsaságodra ne rosszként, hanem jóként tekints? Ez az áttörés ahhoz, hogy végül elfogadd magad ítéletek nélkül, és elengedhesd a saját önítéleteidet.

 

Néhány kérdés, ami segíthet a témában:

Kihez hasonlítom magam? Ha nem hasonlítanám magam senkihez, hogyan látnám magam?

Kinek akarok megfelelni, akinek ha nem akarnék megfelelni, Önmagam lehetnék?

Kinek a nézőpontját, választását, elvárását, ítéletét, hazugságát tettem igazabbá a saját tudásomnál, ami megfoszt attól, hogy Önmagam legyek?

Kit tettem erősebbé, nagyobbá, hatalmasabbá magamnál, aminek köszönhetően kiadtam neki az erőmet?

Ki az, akitől várok valamit, amit lehet, hogy soha nem fog megadni? Kinek az elismerésére várok, amit lehet, hogy soha nem fog megadni?

 

 

Az elengedésről – Akár könnyű is lehet?

Az elengedésről – Akár könnyű is lehet?

Elengedni, de hogyan? Régen sokat írtam az elengedésről, még a Lélekmozaikok blogomon, mivel én is sokáig tanultam az elengedést. Sokak számára nehéz az elengedés, pedig mi van akkor, ha könnyű is lehet? Az elengedés is valójában csak egy választás, de mit is kell ilyenkor elengednünk valójában?

Miért nem tudok elengedni?

Azért nem engeded el, mert ragaszkodsz hozzá. Azért ragaszkodsz hozzá, mert értékes számodra. Azért értékes számodra, mert jelentőségtelivé teszed, ami megakadályoz abban, hogy tisztán lásd a teljes képet. Azért értékes számodra, mert döntések sokaságát hoztad meg róla, amit nem vagy hajlandó elengedni. Azért értékes számodra, mert vársz tőle valamit, amit lehet, hogy soha nem fogsz megkapni.

Azért értékes számodra, mert tőle várod azt, hogy boldoggá tegyen, így a boldogságod forrását kívülre helyezted.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Mi az, amit nem tudsz elengedni?

Mi az, amiről eldöntötted, hogy nem tudod elengedni? Legyen az egy kapcsolat, egy Férfi vagy Nő, egy munkahely, egy lehetőség, egy illúzió vagy bármi, ami megköt, ami megakadályoz abban, hogy a jelenben élj, most van itt az idő ránézni és más választást hozni?

Azért nem tudod elengedni, mert jól, helyesen, tökéletesen akarod csinálni, így nem vagy megengedésben azzal, hogy rosszul, helytelenül, tökéletlenül csináld. Azért nem tudod elengedni, mert ragaszkodsz az igazadhoz, ezért önigazolásokat keresel. Azért nem tudod elengedni, mert hazudsz magadnak.

Azért nem tudod elengedni, mert eldöntötted egyszer valamikor, hogy minek és hogyan kellene történnie, és a valóság meg sem közelíti azt, ami a fejedben lejátszódott, ezért azt hiszed, elbuksz, ha elengeded.

Azért nem tudod elengedni, mert el akarod kerülni a bukást, a sikertelenséget, a kudarcot. Mert el akarod kerülni az álmaid, vágyaid kudarcát, amit viszont csak azért és csak akkor élsz meg kudarcnak, ha nem voltál elég rugalmas, nem voltál eléggé kérdésben, hogy mi lehetséges számodra miután változik egy helyzet.

Rögzítettél, befixáltál, eldöntöttél, nem néztél rá arra, hogy mindez igaz-e még számodra.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Az elengedés kulcsa

Az elengedés kulcsa a hajlandóság a változásra. A hajlandóság arra, hogy ne fafejűen ragaszkodjunk a fix nézőpontjainkhoz, hanem ránézzünk olykor az életünkre, a kapcsolatainkra, a múltbeli választásainkra és feltegyük magunknak a kérdést:

Vajon amit a múltban választottam, az működik még most is számomra?

Minél jobban el akarod kerülni a változást, minél jobban be akarod szilárdítani az életed, annál nehezebben fog menni az elengedés. Mert valójában, amit nem akarsz elengedni, azok a fix nézőpontjaid. Legyen szó akár egy kapcsolatról, akár egy munkahelyről, akár egy lehetőségről…

Mindezek mögött legtöbbször elvárás halmazokkal teli ábrándok lapulnak, amelyek – még az sincs kizárva –, hogy az akkori és pillanatnyi éberségedet mutatták. De azzal, hogy beszilárdítottad őket, lehetetlenné tetted, hogy megváltozzanak. És minél több ilyen dolog van az életedben, annál nehezebb lesz számodra a változás.

Pedig egyszerűen csak… Engedd el…

Néhány kérdés, ami segíthet benne:

Mi az, amihez ragaszkodom itt valójában? Mi más lehetséges még?

Mi az értéke számomra annak, hogy nem akarom elengedni?

Miről kellene lemondjak ahhoz, hogy el tudjam engedni?

Mi nem vagyok hajlandó lenni és mit nem vagyok hajlandó tenni, ami ha lennék, amit ha tennék, akkor könnyedén elengedném?

Mi az a változás, amit nem választottam még, amit ha választanék, könnyű lenne számomra az elengedés?

Élet és halál – Megengedésbe kerülni a szeretteink választásával

Élet és halál – Megengedésbe kerülni a szeretteink választásával

Intenzív időszakot élünk… Nem mindenki választja az életet. Több ember családjában előfordultak mostanában halálesetek. Közeli barátok, szeretteink választják azt, hogy ezen életüket befejezik. Megengedésbe kerülni ezzel sokszor életünk egyik legnagyobb kihívása lehet. Hogy bármit is próbálunk, nem választhatunk más helyett. Semmit. Az életet különösen nem.

A másik jellemzője mindennek, hogy nagyon gyorsan történnek. Napról napra, hétről hétre. Mintha felgyorsult volna az idő, nem húzódnak sokáig dolgok. Már jó ideje érzem ezt, a felgyorsulást, hogy mintha ebben az életünkben, aki választja, az több életet is él. Van, aki halál nélkül teszi mindezt, úgy, hogy éber a lehetőségekre és nem adja fel. Más pedig úgy gondolja, testet vált mindehhez.

A halál ítéletei

A halált ítéljük meg talán a legjobban. Megítéljük a halált rossznak, így sokszor megnehezítve azt, hogy ezt válassza az, aki választani szeretné. Megnehezítve számára is ezt a választást. Miben változna meg az életünk, ha levennénk az ítéletet a halálról és arról is, aki a halált választja?

Kezdet és vég… Természetes körforgása az életnek. Lényünk végtelen, nem hal meg. Csak a testünk.

És talán a halál sokak számára menekülés, mert azt hiszik, hogy az új életükben teljesen tiszta lappal indulnak, és a megoldandó feladataikkal nem kell szembesülniük. Pedig a feladat megmarad ugyanúgy, csak más köntösben jelenik meg.

Mások számára a halál egyszerűen tudatos választás. Nem jó, nem rossz választás, csak egy választás. Valami befejeződik, hogy valami új születhessen meg, egy új választásnak köszönhetően. És ez is teljesen rendben van.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Megengedésbe kerülni a halállal – kilépni a megmentő szerepből

Külső szemlélőként minket és a megengedésünket tudja próbára tenni egy ilyen helyzet. Ha hasonlóban lennél, fontos, hogy ne érezd magad felelősnek és ne menj bele önhibáztatásba. Nem, nem tudtál volna semmit tenni. Ha valaki a halált választja, az a halált választja. Nem tudod megmenteni. Nem is kell megmenteni.

Mennyi elköteleződésed van a halálhoz, mennyi esküd van a halállal kapcsolatban és mennyi ellenállásod van a halállal kapcsolatban? Mindenhol, ahol azt hitted vagy hitették el veled, hogy felelős vagy más haláláért, és bevetted ezt a hazugságot, elengednéd?

Így kerülünk megmentő szerepbe, hurcolva magunkon – sokszor életeken át – a megmentés iránti vágyat, valami furcsa félreértelmezett felelősségtudattól vezérelve, az ehhez kapcsolódó lelkünkben mélyen ülő bűntudatról nem is beszélve.

N E M  V A G Y  H I B Á S.

Bárkit is vesztettél el, bármi is történt, bárki is próbálja ezt elhitetni veled. Önítéletek és önhazugságok sötét világába téved, aki ezt így látja. NEM tudod elvenni más választását – sem az életéről sem a haláláról. Egy valamit tudsz: tiszteletben tartani és megengedésbe kerülni vele. Még akkor is, ha te mást választanál. Még akkor is, ha tudod, érzed, látod, hogy más is lehetséges számára. Még akkor is, ha irányítani akarsz és ennek az irányításnak és kontrollnak az elvesztését egyfajta bizonytalanságnak éled meg.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Adj magadnak időt

A gyász természetes. A testnek hiányzik a másik. De végtelen lényként bármikor kapcsolódhatsz vele. Az is lehet, hogy a másik egy ideig még a közeledben marad, talán hogy mondjon valamit, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy jól vagy és minden rendben lesz.

Nem veszted el. Valójában a halállal sem veszted el.

Csak a kapcsolat minősége változik meg. És ki tudja, egyszer, évek múlva majd felismered valakiben és összemosolyogtok. Ezt a békét megélheted most is. Ha a halált nem az élet végének hanem csak egy transzformációnak látod. Mert sokkal közelebb áll egymáshoz látható a láthatatlannal, mint azt eddig gondoltuk. Sokkal, sokkal közelebb.

A látszat kapcsolatok ideje lejárt

A látszat kapcsolatok ideje lejárt

Átalakulás van a világban, a kapcsolatok világában is. Ami látszólag működött még eddig, az most elkezdi megmutatni, hogy hol hazudtunk Önmagunknak és ilyenkor szinte mindig, másoknak is. A kapcsolataink egy más minőségbe transzformálódnak, és ez olykor nem várt feladatokkal szembesít minket.

A szőnyeg alá söpört hazugságok

Azzal például, hogy nem seperhetjük többé a szőnyeg alá a hazugságainkat. A közösségi média fényképei pedig ordítanak ezekről a szőnyeg alá söpört hazugságokról. Azokról a családokról, ahol csak valamiféle külső látszat miatt tartjuk fenn az egységet, pedig a Nő és a Férfi között már régen nem működik a kapcsolódás – és ezt legtöbbször a gyerekek is tudják. Csak hallgatnak róla, mert megszokták, hogy a családban hallgatunk a hazugságainkról.

Erős, határozott, dinamikus Nők és elveszett, magukat és az erejüket kereső Férfiak kapcsolódásának következő lehetősége az, hogy tudnak-e Együtt tovább lépni, vállalva az adott esetben kényelmetlen helyzeteket, perceket.

Nem. A legtöbb kapcsolat nem meri vállalni sem a kényelmetlen perceket, sem az őszinteséget.

„Jót akarok a másiknak” éppen ezért nem mondom és mutatom ki azt, ami bennem van. Mert vajon mit szólna hozzá, tudná-e kezelni? És persze mi lenne a gyerekekkel? – Számos ember nézőpontja ez. El akarjuk kerülni, hogy kimondjuk azt, ami nem jó nekünk, amiben változást szeretnénk. Vagy ha kimondjuk, nem történik semmi, a Társunk nem hallja meg, mert nem akarja meghallani, így beletörődve ballagunk tovább és telik el az életünk.

Meg tudjuk-e tehát újítani a párkapcsolatunkat, hogy egy új tér nyíljon meg, ami hazugságoktól, képmutatástól mentes? Nőként meg tudjuk-e fogni a Társunk kezét, akinek a szemében ott a kétségbeesett segélykiáltás, hogy „elvesztem, segíts”.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

A Férfi lélek útvesztői

Ha éber vagy erre, látod. Látod a Férfi lélek sérüléseit, és ha elég bölcs vagy, hozzájárulás tudsz lenni ahhoz, hogy a Társad szembe nézzen a saját félelmeivel.

A Férfi érzi a Nő erejét, így egy erős Nő mellett frusztrálja a saját útkeresésének olykor úgy tűnik, kilátástalansága. A Férfi érzi a Nő erejét, de legtöbbször a saját erejében bizonytalanodik el, ami óhatatlanul is szakadékot szül a két fél között. A Férfiak ugyanúgy megújulásban vannak, mint a Nők, de míg a Nőknél ez az elmúlt években, évtizedekben azt hozta, hogy megerősödtek, önbizalmuk lett, Önmagukra találtak, addig ez a Férfiaknál sokkal kevésbé látványos folyamat, sokkal több buktatóval és tisztázni való kérdéssel.

A Nőknek ehhez ösztönösen megvan a képessége, a Férfiaknak ez nem otthonos terep. Mi tanfolyamokra járunk, könyveket olvasunk, barátnőkkel csacsogunk és jártasak vagyunk a legújabb spiri-ezo-tudatosság trendekben. A Férfi számára mindez megfoghatatlan és nem tud olyan könnyen a saját lelkének az útvesztőjében eligazodni.

A Társ ebben lehet hozzájárulás.

A Nő a kapcsolat katalizátora

Ha Te Nőként látod a Társad küzdelmeit, két dolgot tehetsz: nem veszel róla tudomást, elmész mellette, vagy kézen fogod, megtalálod azt a módot, amit a másik be tud fogadni és elkezded vezetni a lelke felé, hogy kitaláljon a saját útvesztőjéből. És nyilván ez az Ő választása lesz, hogy szembenéz-e a saját démonaival, félelmeivel, önhazugságaival, korlátaival és képességeivel.

Tehát ilyenkor soha nem a másik helyett cselekszünk.

Ha a Férfi nem akar ezzel szembenézni, Te nem tudod helyette megoldani. Akkor a kérdés az az, hogy meddig tudsz maradni egy ilyen kapcsolatban.

A legtöbb Férfiban azonban van hajlandóság a változásra, csak nyilvánvalóan nehéz azt beismerni, hogy nem találnak valamit, hogy valami elveszett az út közben. Éppen ezért kompenzálnak, akár más nőkkel, akár munkával, akár erejükön felüli választásokkal. Látok nyaralásokat, amelyek a család egységét próbálják összetartani egy olyan helyzetben, ahol ahhoz, hogy valami új épüljön, először a régi, nem működőnek össze KELL omlania.

Ettől az összeomlástól rettegünk, a kapcsolataink megújulásától rettegünk, az egyedülléttől rettegünk.

Ahhoz, hogy az „erős Nő” támasza tudjon lenni a Férfi megújulásának, abba kell hagyja bizonygatnia azt, hogy mennyire erős. Túl vagyunk már annak bizonygatásán, hogy Nőként mennyire erősek vagyunk. Egyszerűen csak ismerjük el. Ahhoz, hogy kellő megengedéssel és sebezhetőséggel tudd invitálni a Társadat a változásra, ahhoz, hogy megnyíljon, vissza kell venned az erőd mutogatásából, a harcias Amazon énedből.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Látszat kapcsolat helyett: őszinteség

Férfi őszintén nem nyílik egy harcos Amazonnak. Csak az álcáit mutatja, de a lelkét nem. A problémáit, a lelkében dúló vihart még kevésbé. Nőként ehhez lágyulni kell, finomodni kell. Türelem kell hozzá, megengedés és egy olyan biztonságot nyújtó tér, amiben a Férfit nem megsebezzük, kinevetjük, bántjuk, ha mer sebezhető lenni. Hanem ahol el van fogadva úgy ahogy van. Ahol nem várják el tőle, hogy erős legyen, ahol nincs kényszer és nyomás alatt – sem általad, sem Önmaga által.

És a legtöbb Férfit pont a saját magával szemben támasztott elvárásai alól tudjuk a lényünkkel és ezzel a térrel, amit biztosítunk ilyenkor számára, feloldani.

És ez Erővel, hisztivel nem megy. Csak azzal, ha ott vagy, invitálsz, a könnyedség, a változás, a megengedés, a sebezhetőség, a bizalom, a hála, a tisztelet tere vagy és megnyitod a Társadat és megengeded számára, hogy lehet gyenge, lehet elveszett, lehet válságban. Ott vagy és hozzájárulás vagy, hogy őszinte legyen Önmagával és megújuljon. Úgy, hogy Te is őszinte vagy Önmagaddal és megújulsz.

Van, amikor ezt kibírja egy kapcsolat. Van, amikor nem.

Ébernek lenni arra, hogy a Tiédben mi történik, csak Te tudsz. Számos kérdést felvet mindez, például azt, hogy mersz-e lépni tovább, ha a Társad nem? De ez már egy külön írás témája lesz. Ez a mostani arról szólt, amikor még „csak” éber vagy és invitálsz valami újra. Nőként Te vagy a kapcsolat katalizátora. Így a kapcsolatod megújulása – amennyiben időszerű – az is a Te kezedben van.

Ja és csak szólok, ez az írás nem szólt minden Nőnek. Ha felháborodsz, hogy írhatok ilyen botorságot, akkor Neked biztos nem. És ezzel semmi gond nincs. A harcos, erős Amazon időszak bármeddig eltarthat. És ha most azt kérdezed, de miért mindig neked kell lépned és tenned a kapcsolatodért, te még ebben az időszakodban vagy. A női ego játszmája ez, de van tovább.

Mert a látszat kapcsolatok ideje lejárt. És az Élet előbb utóbb szembesít ezzel.

Most van itt az idő leszámolni a múltaddal?

Most van itt az idő leszámolni a múltaddal?

Az emberek nagy része a múltja alapján működik. Azt hisszük, a múltbeli választásaink predesztinálják a jövőnket is. Pedig pont most, a jelenben van itt a lehetőségünk arra, hogy olyan választásokat hozzunk, amivel egy másabb, nagyszerűbb, könnyedebb és örömtelibb jövőt teremtünk magunk számára, mint amilyen a múltunk volt.

Az önítéletek elengedése

Mennyi önítéletet használsz a múltaddal kapcsolatban? Mennyire ítéled meg a múltadat és a múltbéli választásaidat, ami visszatart attól, hogy valódi intimitást élj meg önmagaddal és másokkal? Mindenhol, ahol hagyod, és azt választod, hogy a múltad és önmagad ítéletei távol tartsanak a valódi intimitástól, hajlandó vagy-e ezt megváltoztatni?

Hajlandó vagy-e anélkül lezárni a múltadnak azt a részét, hogy boncolgatnád, ami inkább most már visszatart, mint előrevisz? Mi az a múltadban, mi az a múltbéli választásaidban, ami megakadályoz abban, hogy válassz a jelen lehetőségeiből vagy, hogy megnyisd magadat a jelen lehetőségeinek? Hajlandó vagy-e megnyitni magadat a jelened és a jövőd lehetőségeinek azzal, hogy lezárod a múltadnak azt a részét, amire már itt az idő, ami már nem szolgál, már nem teremt többet?

Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múltadhoz? Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múlthoz kapcsolódó ítéletekhez és önítéletekhez? Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múltadhoz kapcsolódó döntésekhez?

Mindenhol, ahol olyan döntést hoztál, amit beszilárdítottál – a múltban hozott döntésed beszilárdítja a jelenedet és a jövődet – mindenhol, ahol ebből működsz, hajlandó vagy-e most kilépni az eddigi mintákból, szokásokból, szerepekből, klisékből?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Komfortzóna – a kényelem és a biztonság tere

Sokan azért nem lépnek, mert ez jelenti számukra a kényelmet, a biztonságot. A komfortzónában ragadás az egyik legnagyobb korlátja a változásnak. Maradok, mert kényelmes, maradok, mert ismerem, maradok, mert nem kell kockáztatnom, maradok, mert ez kiszámítható.

Pedig az Élet egyre többünknél azt mutatja, hogy nem maradhatunk tovább a kényelmesben, a kiszámíthatóban, itt lenne az idő a továbblépésre. Éber vagy-e arra, hogy mikor mire van itt az idő számodra? Mennyire akarod megúszni és kikerülni a választásokat azáltal, hogy a komfortzónádban ragadsz? Hajlandó vagy-e megkérdőjelezni az eddigi működésedet? Különösen akkor, ha nincs látható eredménye?

Csak tedd fel magadnak a kérdést: Mi az, amit másképp csinálhatok, mint eddig?

Ha más eredményt szeretnél, de nem vagy hajlandó változtatni a működéseden, az eleve egy sikertelenséget hozó kísérlet lesz. Mi kellene ahhoz, hogy a múltad ne akadályozzon többé soha semmiben? Csak figyeld magad és legyél éber arra, hogy mikor kúszik be a múlt az életedbe? Mikor kúszik be az, hogy csinálnál valamit, választanál valamit, de nem teszed meg, mert az jön, hogy a múltban is az volt és az történt?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Leszámolni a kikövetkeztetésekkel

Mindenhol, ahol kikövetkeztetésből működsz, hogy mi történt a múltban és azáltal kikövetkezteted, hogy mi fog történni a jelenben vagy a jövőben, hajlandó vagy-e ezeket a kikövetkeztetéseidet elengedni?

Volt-e olyan, hogy megfogadtad, hogy soha többet nem engedsz senkit magadhoz közel? Minden ilyen esküdet, ígéretedet, fogadalmadat, döntésedet visszavonnád-e most?

Mindenhol, ahol a múltbeli referenciapontjaid alapján működsz a kapcsolataidban, a párkapcsolatodban, az intimitásban másokkal, ezt hajlandó vagy-e most abbahagyni, valamint elpusztítani és nem teremtetté tenni minden referenciapontot, ami a helyén tartja azt a működést, ahogy eddig működtél, de ami valójában egyáltalán nem működik számodra?

Ha a múltad nem számítana, akkor mit választanál? Mennyire lenne könnyű elfogadni önmagadat és másokat? Közel engedni másokat? Megnyílni önmagad előtt? Mennyire tudsz megnyílni önmagad előtt?

Megnyílni önmagad előtt annyi, hogy önítélet nélkül mersz ránézni önmagadra, a működésedre, a vágyaidra, az életedre, anélkül, hogy azt jóvá vagy rosszá tennéd. Anélkül, hogy a múltadat rosszá tennéd.

Minden csak egy választás. Az eddigi választásaid is, a jelenbeli választásaid is és a jövőbeli választásaid is. Most van itt az idő leszámolni a múltaddal és új választásokat hozni a jövődért?