Ha túl sok időd van az elméletre, ha túl sok időd van álmodozni, tervezni, „jó lenne ha”-ban lenni, fejben lehetőségeket lejátszani, kikövetkeztetni, akkor biztosan nem teremted az életed. Egy fantáziavilágban ragadtál. Gyakran azért, hogy elkerüld a szembenézést a valósággal és a változással. A kérdés pedig ilyenkor valójában az, hogy szeretnéd-e, hogy ez megváltozzon?

Nem baj, ha nem. Akkor ne olvass tovább, folytasd úgy, ahogy eddig. De ha igen, ha úgy érzed, most van itt az idő arra, hogy akár a teljes életed, akár életed egy része megváltozzon, akkor bizony itt az idő lépéseket tenni érte.

1. Hajlandó vagy-e szembenézni azzal, ami van?

Őszintén ránézni, elismerni azt, amiben vagy. Ítélet, önítélet, nézőpontok nélkül. Anélkül hogy jóvá vagy rosszá tennéd? Anélkül, hogy elvárásod lenne magad vagy mások felé. Ez van. Ha ebben maradok, azzal milyen életet teremtek magam számára? Milyen életem lenne 1,5,10 év múlva, ha nem változtatok? Tedd fel magadnak a kérdést és érzékelj rá.

Mindig. Mindig lehet érezni azt, hogy egy választásoddal vagy nem választásoddal mit teremtesz.

Hogy kiterjeszted vele az életedet, vagy ellenkezőleg, összehúzod azt? Hogy nagyobb leszel általa vagy kisebb? Hogy építed vele a jövődet vagy pusztítod?

Az első hazugságod Önmagad felé az lehet, hogy azt mondod magadnak: ezt nem látod, ezt nem érzékeled. Minden vakfoltodra, amire eddig nem voltál hajlandó ránézni, ránéznél-e most?

2. Halogatás vagy éberség?

Nagyon sok embernél látom, hogy elméletben tudja, mit kell tennie, de mégsem teszi. Amikor ilyen kérdésekkel fordulnak hozzám, én nem tudok mit tenni, csak annyit kérdezek, hogy: választod-e? Választod-e azt, amiről már valójában látod, hogy jobb lenne, ha megtennéd? Azért mert időszerű. Azért mert többet teremt számodra.

Amikor nem választasz, akkor tedd fel magadnak a kérdést: Azért nem választok, mert halogatok, vagy azért nem választok, mert éber vagyok arra, hogy nincs még itt az idő rá?

Ha hajlandó vagy ebben is őszinte lenni magaddal, akkor el tudod kerülni a felesleges önáltatásokat és önszabotázsokat, de az önítéleteket is. Van, hogy halogatásba ragadunk, szabotálva a saját életünket, működésünket és van, hogy egyszerűen csak éberek vagyunk a jövő lehetőségeire és arra, hogy a változás még nem időszerű. Hogy melyik áll fenn, ezt csak te tudhatod.

3. Fantáziavilágban vagy a valóságban élsz?

Ha már tudod, hogy mi az, amit meg kellene változtatnod az életedben, és azt is tudod, hogy itt van az idő rá, de mégsem teszed, akkor senki nem tud rajtad segíteni.

Mert senki nem választhat helyetted.

Tedd fel magadnak a kérdést: Mi a jó nekem ebben? Mi az, amit el akarok kerülni a nem választásommal? Mit teremtenék a választásommal, ki lennék a választásom által, aki nem vagyok hajlandó lenni?

Elkezdesz a motivációid mögé látni és mindezek felfedésével rájössz, hogy van más választásod. Kitisztítod azt a korlátot, nézőpontot, ami megakadályoz benne és ezután könnyen lehet, hogy már sokkal könnyebb lesz a választást meghozni.

4. Választani, választani, választani

És legtöbbször a helyzet azzal változik meg, hogy kimondod, akár magadban, akár hangosan, hogy: Kerül amibe kerül, de ez a helyzet megváltozik. Most van itt az idő rá, Univerzum, mutasd, mi lehetek, mit tehetek azért, hogy mindezt megváltoztassam? És elkezdesz tenni érte. Minden nap, rendszeresen, folyamatos éberségből, úgy, hogy folyamatosan kérdésben vagy, és folyamatosan választasz a felbukkanó lehetőségekből.

Egy választás általában kevés. Az a „nagy választás”, hogy kerül amibe kerül, ez a helyzet megváltozik, általában sok kis választás meghozásával jár együtt. Választasz valamit ma, holnap, holnapután és azután is. Sőt nem csak napi szinten, de akár óránként vagy percenként.

Az életünket milliónyi választásokból hozzuk és teremtjük.

A nem választásaiddal könnyen álomvilágban ragadhatsz. A választás az, amivel bármit meg tudsz változtatni az életedben. Tehát, mi az, amire most van itt az idő, hogy válaszd?