A világ csak két irányt lát, de ami valójában működik, az egy harmadik
A legnagyobb kihívás mind egyénileg az embereknek, mind kollektíven a társadalmaknak, országoknak és az emberiségnek, hogy az eddig megszokott poláris gondolkozásmódból áttérjen egy megosztás és ítélet nélküliséget hozó gondolkodásmódba. A “vagy-vagy”, szembenálláson alapuló és széthúzást, olykor értelmetlen választáskényszert szülő nézőpontot felváltja az “is-is” valóság, amiben elkezdjük elengedni a saját igazunkhoz való ragaszkodást és megnyílunk a másik nézőpont, a másik igazságának befogadására.
A világ most azt akarja elhitetni velünk, hogy választanunk kell jó és rossz, bal vagy jobb, Nyugat vagy Kelet, egyik vagy másik ország, nézőpontok között. Igazságosztók millió születtek már a vírus ideje alatt is, akik tudni vélték az egyetlen és abszolút igazságot, és ezen nézőpontjukhoz vakon ragaszkodva képtelenek voltak befogadni megkérdőjelezéseket, más nézőpontokat és információkat.
Az igazság az, hogy a megosztottságból kivezető út az Egység útja, amit nem hogy kollektíven, de még a maga teljességében egyénileg is mérhetetlenül kevesen élnek. Teljesen abszurd elvárás lenne akkor ezt egy országtól, közösségtől várni. Egy közösségben akkor fog ez megvalósulni, ha egyéni szinten elkezdjük élni, és idővel ez válik “normálissá”, elfogadottá. DE!
Amíg a különbözőségünket nem vállalhatjuk fel, legyen az faji, bőrszín, vallási, szexuális irányultság vagy bármilyen kritérium alapján “más”, mint ami a “többségé”, amíg ez üldözve, megítélve van akár államilag, akár a többség által, BÁRMILYEN indok alapján, az Egység útjának legminimálisabb feltétele sem valósul meg.
Mert az Egység az elfogadáson alapul. Hogy lehetek az, aki vagyok, és te is lehetsz az, aki vagy, és más is lehet az. ÉS ezért NINCS megítélve, elnyomva, üldözve SENKI. És azt kell mondjam, hogy ez nemhogy világszerte, hanem még itthon, vagy a nyugati társadalmakban sem valósult meg a maga tisztaságában és teljességében, száz százalékban. Ahány ország, ahány nép, ahány kultúra, annyi féle út, és mind máshol tart ebben a fejlődésben. Ahhoz, hogy egy ország tudatossága átlagosan magas szinten legyen, az ott élők tudatosságának egyénileg kell magas szinten lennie ÉS az ország vezetőinek is képviselnie kell(ene) ezt a magasabb tudatosságot, ami által olyan általános normák tudnak születni az országban, amely ezt az elfogadást tükrözi.
Ezt tanuljuk egyénileg és ezt tanulják az országok is kollektíven. Vannak olyan országok, amelyek előrébb, mások hátrább tartanak ebben a folyamatban. Az elmúlt évek óriási változást hoztak és felgyorsítottak folyamatokat. A tiszta elfogadáson, magas szintű szeretet, béke energiákon alapuló társadalom, ami vezető szerepet töltene be, és példaként, mintaként tudna szolgálni számunkra, jelenleg nem létezik a Földön. Tehát az emberiség tanuló folyamatban van.
Ezért értelmetlen bármelyik ország melletti állásfoglalás, mert a társadalmak és országok jelenleg tökéletlenek. De tökéletlenek vagyunk még egyéni szinten is.
Tehát amikor a tökéletlen egyén felrója bármelyik országnak, hogy nem tökéletes, akkor egy felsőbbrendű ítélkező nézőpontot tart fenn és erősít. Az ő számára egyénileg pont az lenne a fejlődés, hogy megengedi a társadalmak számára, hogy tökéletlenek legyenek, de a saját példája által, az egyéni választások erejét használva mutatna egy utat, hogy mi más lehetséges azon túl, amit eddig ismertünk. Az ítéletek helyett meg kell tanulnunk elfogadni.
Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:
Ami viszont megkérdőjelezhetetlen, és az első számú természeti, isteni törvény, az Egységen alapuló társadalmak alapköve az a nem ártani másoknak alapelve.
A béke a természetes állapotunk. A béke egy energiatér, egy „lenni” minőség. A béke VAN. A háborút CSINÁLJÁK. Teremtik. Mesterségesen. Olyan nincs, hogy háború „magától van”. Minden háborút kirobbantanak, mesterségesen, bizonyos érdekek miatt.
Az alapvető emberi értékek, az elfogadás, a másik nézőpontjának elfogadása, a szeretetteljesség, a béke energiája lesz az, ami változást teremt a világban. És a változás örök, nem megállítható, még akkor sem, ha bizonyos egyéni érdekek szeretnék ezt megtenni, megállítva mind az egyéni, mind a társadalmi fejlődést.
Tehát ha egy tudatosabb és tágabb nézőpontból szemléljük a helyzetet, és képesek vagyunk hosszú távú folyamatokat is érzékelni, akkor azt kell tudatosítanunk, hogy a világ a tudatosság fejlődésének útján azzal a kérdéssel szembesült most, hogy megengedi-e az önkényes agressziót bármilyen indok alapján, vagy elköteleződik a béke mellett, és nagyon határozott módon elutasítja és megállítja az önkényes háború agresszióját.
Nem, egyik ország sem tökéletes. A világ legtöbb országában sérülnek olyan alapvető jogok és értékek, amelyeknek nem kellene sérülnie egy „normális”, egységen, békén alapuló világban. Tehát amikor egy ország önkényes megtámadását azzal igazol, helyesel és tesz elfogadhatóvá bárki, hogy egyébként a megtámadott országban is sérültek jogok, az egy olyan tévút, ami a harc, háború, ítéletek valóságának folyamatos és állandó fenntartásához vezet hosszú távon.
A világnak, az országok vezetőinek változtatniuk kell nézőpontokon, eddigi megszokásokon, mintákon. Amit egyénileg megdolgoztunk magunkban az elmúlt években, az most világszinten fejti ki a hatását.
A valódi kérdés az az, hogy képesek vagyunk-e végre kilépni a poláris, szembenálláson alapuló világnézetből, és abbahagyni azt, hogy állandóan szembeállítunk dolgokat, személyeket, országokat egymással?
El tud-e indulni egy olyan világ megteremtése, amelyben nincs Kelet vagy Nyugat, Jobb vagy Bal, fehér vagy fekete, oltott vagy oltatlan, heteroszexuális és homoszexuális között megkülönböztetés, szembenállás, háború, hanem képes az emberiség ezen túllátni, és meglátni, hogy Keleten és Nyugaton is, a Jobb vagy a Bal oldalon is EMBEREK élnek. És a fehér és a fekete, az oltott és oltatlan, a homo, heteroszexuális is EMBER, akinek az élete ÉRTÉK. És ehhez az élethez, és hogy ezt az életét bántalmazás, megítélés, zaklatás, háború nélkül BÉKÉBEN élje, alapvető joga van.
Aki ezt nem látja, aki ezt megkérdőjelezi, és aki ezzel vitatkozik itt és most 2022-ben, akkor azzal nagyon komoly problémák vannak minden szinten. Az ilyen embernek az elsődleges feladata és kötelessége pedig az lenne, hogy magába néz, és ahelyett, hogy másokat bántalmaz, megítél és igazságosztót játszik, akár azzal is foglalkozhatna, hogy miért ilyen beteg a saját belső világa, aminek köszönhetően a világképe is egy patológiás állapotot tükröz.
Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.
A jó hír az, hogy az elmúlt évek egyéni belső változása a fejlődést felgyorsította, és egyre több ember választotta a tudatosságot, aminek köszönhetően egyre többen képesek átlátni a manipulatív hazugságokon, és képesek ezáltal energiákat, helyzeteket megfordítani.
Tisztul a tér és hamarosan elérkezik az az idő, hogy nem az ítélkezés, hanem az elfogadás válik „normálissá”.
Tehát mindenki, aki úgy érzi, most még szélmalomharcot vív és feladná, kérem, hogy NE tegye! Képesek vagyunk mindezt megváltoztatni, ha nem válunk a félelmeink foglyává és nem hagyjuk, hogy manipuláljanak minket és nem alkuszunk meg, hanem kiállunk alapvető értékek mellett.
Egyéni választásunk és felelősségünk, hogy mire mondunk igent, és mire mondunk nemet.
És mint nagyon szépen látszódik, a határozott választások és kiállások a béke mellett képesek megállítani pusztító folyamatokat. Sokszor ehhez pedig az szükséges, hogy legyen csak egyetlen ember, aki feláll, és azt mondja, nem. Aztán feláll még egy, és még egy, és még egy ember, és így fog megváltozni a világ, nemet mondva a megosztottságra, erőszakra, egyre közelebb kerülve a béke és az Egység megteremtéséhez.
A világ óriási lehetősége most valójában ez, az egyértelmű kiállás a béke és az emberi értékek mellett, amivel az egység felé való út alapjait tesszük le társadalmi szinten is.
Amíg azonban ez világszinten a valóságunkká válik, ne legyenek illúzióink, időbe telik. De minden út egyetlen lépéssel kezdődik, és ez az emberiség igazi lehetősége most. A poláris, megosztottságon alapuló, megszokott két pólusú világképet elhagyni, túllépni rajta, és megindulni egy eddig ismeretlen úton, az egyetemes Egység felé.
Ha szeretnél eszközöket a háború energiájának meghaladásához, szeretettel ajánlom ezt a cikkemet:
Hogyan dolgozd fel a háború hírét és energiáját a tudatosság eszközeivel?
Ha szeretnél eszközöket, iránymutatást, energiákat az Egység felé vezető úton, szeretettel ajánlom A Szívtudatosság ébredése és a SZÍVBŐL… előadásaimat, amelyben komplex rálátást kaphatsz ezekre az energiákra és segíthet a saját belső folyamataid tudatosításában, elindulva a Szívtudatosság útján.
