Szükséges-e a megértés az elfogadáshoz?

Közzétéve: október 15, 2018

Érteni akarjuk. Tudni, hogy miért. Miért történt velem ez vagy az. Miért kellett átélni betegséget, válást, elbocsátást a munkahelyről, vagy bármilyen élethelyzetet. Sok embernél látom, hogy a megértés hiányával teljesen megállítja az életét. Vajon szükséges-e a megértés az elfogadáshoz?

Megérteni vagy élvezni akarod az életet?

Szükséges-e a megértés az elfogadáshoz? A rövid válasz: nem. Sőt, sokszor pont az a történet kulcsa, hogy túl tudsz-e lépni rajta a megértés hiánya nélkül is? Készen állsz-e elfogadni anélkül, hogy értenéd? Hajlandó vagy-e túljutni a megértéshez való ragaszkodásodon azért, hogy ne ragasszon be a helyzet? És ha igen, az ajándékod az lesz, hogy megkapod a választ, összeállnak a hiányzó mozaik darabkák, de akkor talán már nem is lesz mindez olyan fontos.

A megértéshez való ragaszkodásunkkal állítjuk meg magunkat és az életünket leginkább. Éber tudsz-e lenni arra, hogy mi teremt többet?

A megértés vágya ugyanis lehet motiváció arra, hogy elindulj, hogy felfedezz új eszközöket, lehetőségeket, amelyeket az életedbe építve könnyedebbé válhat az, ami most nehéz. Tudom, mert én is így indultam. Izgalmas számomra az összefüggésekre való rálátás, a Világegyetem univerzális törvényeinek az ismerete, és hogy hogy működik a teremtés, az Élet.

De megéltem azt is, amikor a megértéshez való ragaszkodásom megakasztani próbált. Van ugyanis egy pont, ahol már a megértés vágya görcsös akarássá és kínzó feltétellé fajul, aminek köszönhetően olyan mókuskerékbe lehet bekerülni, amiből csak egy határozott mozdulattal és választással lehet kijutni.

Mindegy, hogy miért

Egyébként azért, mert akkor épp azt választottad. Vagy te, vagy valaki más. Minden nap milliónyi apró választást hozunk meg, és minden új pillanatban megvan a lehetőségünk, hogy új választást hozzunk.

Mégis…

Van, amikor a megértés hozza a felszabadítást. Hogy így egyszer csak lepuffan valahonnan az Univerzum egyik távoli szegletéből, hogy: ja… tényleg…

De ez általában nem akkor szokott bennünk megszületni, amikor görcsösen meg AKARJUK érteni. Hanem ez pont a megértés akarásának az elengedése utáni ajándékként kapjuk. Amikor már valójában nem is fontos, hogy megértsük.

Így válik a megértés nélküli elfogadás életünk egyik legnagyobb fejlődési lehetőségévé. Akit érdekel mélyebben ennek a miértje ? annak szeretettel ajánlom a Lélekmozaikok könyvemet és a dr.Hawkins féle tudatszinteket. Dr. Hawkins kineziólógiai mérésekkel megalkotott Tudatskálája egy olyan rendszer, amely könnyen használható térképet ad arról, hogy az utunk során milyen fontosabb fejlődési pontokkal találkozhatunk.

A miért keresése és a konkrét válaszokhoz való ragaszkodás helyett használj kérdéseket:

Mi a jó nekem abban, hogy ragaszkodom a miértekhez? Mi más lehetségese még? Milyen élet vár rám a miérteken túl? Ha elengedném az okok kereséséhez való ragaszkodásomat, milyen választást tudok hozni, amivel elkezdhetem teremteni, beindítani és örömmel élni az életemet?

A miért pedig legtöbbször megérkezik. Ha pedig nem, akkor rájössz, hogy valójában nem is volt annyira fontos, így már nem fog a hatalma alatt tartani.

 

Szerző: dr.Hörömpő Andrea – Író, Access Bars®-, Facelift®- és Testfacilitátor

Hasonló bejegyzések

Nem vagy rossz

Nem vagy rossz

A legnagyobb bennünk élő hazugság, ami által az életünket teremtjük, az, hogy rosszak vagyunk. Elhittük, bevettük, akár most, akár előző életeinkben és megmételyezi a testünket, lelkünket. Önszabotáló, önbüntető programok és önbeteljesítő jóslatok épülnek minderre, amelyek a felszínen különböző módokon jelennek meg. Csak rakd le. Most. Nem vagy olyan szörnyű, rossz és gonosz, mint amilyennek magadat látod. Sőt.

bővebben
Bizalom sérüléseink

Bizalom sérüléseink

Tudsz-e bízni? Magadban, másokban, az Univerzumban? A bizalom minden kapcsolódásunkban ott van és oly törékeny. Ha egyszer eltörik, akkor a sérüléseket megőrizve önbizalom hiányt és mások felé is bizalmatlanságot teremt. A bizalom sérülések helyreállíthatók, ha hajlandóak vagyunk a tudásunkkal és az éberségünkkel menni és elismerni magunkat.

bővebben
A lélek vihara

A lélek vihara

Van olyan, amikor vihar dúl a lelkünkben. Akár váratlanul érkezik, egyik napról a másikra, mindent felkavaróan, akár hosszú idők után, felborzolva a mélyen eltemetett és felgyülemlett nehézségeket, nézőpontokat, működéseket. A lélek olykor tisztulni vágyik, és ha mi magunk nem ürítjük ki, megtalálja a módját, hogy szabaddá váljon.

bővebben

3 hozzászólás

  1. Chrystal

    Ha több évtizede benne vagy egy kapcsolatban, és az élet közepén borul, akkor azért szeretnéd megérteni, hogy miért… nyilván nem kötelező benne maradni, de ha leéltétek az életetek egy jó részét együtt, és alapvetően jó volt, boldog voltál, szeretve voltál, és szeretetet is adtál, akkor csak szeretnéd megérteni, hogy most miért nem vagy az. Miért kerültök folyamatosan konfliktusba. A rossz az egészben, amikor rájössz, hogy a kapcsolatotokat játszmák működtették. De amikor mind a két fél, hosszú küzdelem után megérti, és ki akar belőlük lépni, ha ugyan konfliktusok árán is, de lehetséges a megértés után a változás, de nagyon nem könnyű. Néha azt gondolom, és bevallom ezen az úton többször éreztem is azt, hogy feladni könnyebb lenne, az “új élet” tiszta lappal vonzóbbnak tűnt, mint a abban hinni, hogy mind a ketten képesek vagyunk változásra ami szükséges ahhoz, hogy együtt tudjunk tovább menni.

    Válasz
  2. Tarjányi László

    Ha azt eltudja fogadn i hogy amikor megszülettél akkor már kirekesztett gyerek vagy mert a szüleid nem fogadnak el mert fiúnak mertéél ke születni akkor felterjesztem nóbeldijra.. És mindent megtettek hogy tönkretegyenek . csodás életem volt mert annyira gyülöltek hogy senkinek nem kellettem a családban. nem engedtek tovább tanulni . mert tudással születtem le ezért tönkre kell tenni. félelemben éltem az életem

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kosár A termék eltávolítva. Visszavonom
  • A kosárban nincsenek termékek.
822 Shares
Share822
Tweet
Pin