Most van itt az idő leszámolni a múltaddal?

Most van itt az idő leszámolni a múltaddal?

Az emberek nagy része a múltja alapján működik. Azt hisszük, a múltbeli választásaink predesztinálják a jövőnket is. Pedig pont most, a jelenben van itt a lehetőségünk arra, hogy olyan választásokat hozzunk, amivel egy másabb, nagyszerűbb, könnyedebb és örömtelibb jövőt teremtünk magunk számára, mint amilyen a múltunk volt.

Az önítéletek elengedése

Mennyi önítéletet használsz a múltaddal kapcsolatban? Mennyire ítéled meg a múltadat és a múltbéli választásaidat, ami visszatart attól, hogy valódi intimitást élj meg önmagaddal és másokkal? Mindenhol, ahol hagyod, és azt választod, hogy a múltad és önmagad ítéletei távol tartsanak a valódi intimitástól, hajlandó vagy-e ezt megváltoztatni?

Hajlandó vagy-e anélkül lezárni a múltadnak azt a részét, hogy boncolgatnád, ami inkább most már visszatart, mint előrevisz? Mi az a múltadban, mi az a múltbéli választásaidban, ami megakadályoz abban, hogy válassz a jelen lehetőségeiből vagy, hogy megnyisd magadat a jelen lehetőségeinek? Hajlandó vagy-e megnyitni magadat a jelened és a jövőd lehetőségeinek azzal, hogy lezárod a múltadnak azt a részét, amire már itt az idő, ami már nem szolgál, már nem teremt többet?

Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múltadhoz? Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múlthoz kapcsolódó ítéletekhez és önítéletekhez? Mi a jó neked abban, hogy ragaszkodsz a múltadhoz kapcsolódó döntésekhez?

Mindenhol, ahol olyan döntést hoztál, amit beszilárdítottál – a múltban hozott döntésed beszilárdítja a jelenedet és a jövődet – mindenhol, ahol ebből működsz, hajlandó vagy-e most kilépni az eddigi mintákból, szokásokból, szerepekből, klisékből?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Komfortzóna – a kényelem és a biztonság tere

Sokan azért nem lépnek, mert ez jelenti számukra a kényelmet, a biztonságot. A komfortzónában ragadás az egyik legnagyobb korlátja a változásnak. Maradok, mert kényelmes, maradok, mert ismerem, maradok, mert nem kell kockáztatnom, maradok, mert ez kiszámítható.

Pedig az Élet egyre többünknél azt mutatja, hogy nem maradhatunk tovább a kényelmesben, a kiszámíthatóban, itt lenne az idő a továbblépésre. Éber vagy-e arra, hogy mikor mire van itt az idő számodra? Mennyire akarod megúszni és kikerülni a választásokat azáltal, hogy a komfortzónádban ragadsz? Hajlandó vagy-e megkérdőjelezni az eddigi működésedet? Különösen akkor, ha nincs látható eredménye?

Csak tedd fel magadnak a kérdést: Mi az, amit másképp csinálhatok, mint eddig?

Ha más eredményt szeretnél, de nem vagy hajlandó változtatni a működéseden, az eleve egy sikertelenséget hozó kísérlet lesz. Mi kellene ahhoz, hogy a múltad ne akadályozzon többé soha semmiben? Csak figyeld magad és legyél éber arra, hogy mikor kúszik be a múlt az életedbe? Mikor kúszik be az, hogy csinálnál valamit, választanál valamit, de nem teszed meg, mert az jön, hogy a múltban is az volt és az történt?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Leszámolni a kikövetkeztetésekkel

Mindenhol, ahol kikövetkeztetésből működsz, hogy mi történt a múltban és azáltal kikövetkezteted, hogy mi fog történni a jelenben vagy a jövőben, hajlandó vagy-e ezeket a kikövetkeztetéseidet elengedni?

Volt-e olyan, hogy megfogadtad, hogy soha többet nem engedsz senkit magadhoz közel? Minden ilyen esküdet, ígéretedet, fogadalmadat, döntésedet visszavonnád-e most?

Mindenhol, ahol a múltbeli referenciapontjaid alapján működsz a kapcsolataidban, a párkapcsolatodban, az intimitásban másokkal, ezt hajlandó vagy-e most abbahagyni, valamint elpusztítani és nem teremtetté tenni minden referenciapontot, ami a helyén tartja azt a működést, ahogy eddig működtél, de ami valójában egyáltalán nem működik számodra?

Ha a múltad nem számítana, akkor mit választanál? Mennyire lenne könnyű elfogadni önmagadat és másokat? Közel engedni másokat? Megnyílni önmagad előtt? Mennyire tudsz megnyílni önmagad előtt?

Megnyílni önmagad előtt annyi, hogy önítélet nélkül mersz ránézni önmagadra, a működésedre, a vágyaidra, az életedre, anélkül, hogy azt jóvá vagy rosszá tennéd. Anélkül, hogy a múltadat rosszá tennéd.

Minden csak egy választás. Az eddigi választásaid is, a jelenbeli választásaid is és a jövőbeli választásaid is. Most van itt az idő leszámolni a múltaddal és új választásokat hozni a jövődért?

 

Árnyékból a Fényre

Árnyékból a Fényre

Elég nagy a Világ…Elférünk benne… megtalálnak minket és mi is megtaláljuk azt, akikkel nekünk működik az Élet… Ha Önmagad vagy, megmutatva magad olyan sebezhetőnek, aki valójában vagy, invitálás leszel másoknak is erre… HA MERSZ Önmagad lenni, nem pedig tettetni, hogy az vagy, nem kontrollálni, nem birtokolni, félve hogy kiderül, valójában milyen kicsinek látod magadat…

 

Falak mögül

Többet tudok az egységközösségről, mint amire rá mertem eddig  nézni… Falakkal működtem éveken keresztül, mert megszoktam… Évtizedek sőt életek alatt. Egyszerűbb volt védekezni… Sokáig sok mindenkivel szemben védekeztem… Most kezdenek ezek a falak leomlani és furcsa élmény azt tapasztalni, hogy az éberségem is hatványozottan megnő. Érzem, igaz az, hogy a falak mögül nem lehet igazán ébernek lenni… A falaid mögül vak vagy, bár akkor is érzékelsz, de folyamatosan kételkedsz magadban…

Sosem vágytam nagyságra, sosem vágytam elsőségre, sosem vágytam hírnévre, sosem vágytam sikerre… A legnagyobb feladatom ez volt, kilépni ebből az ördögi körből, hogy habár nem vágyom rá, mégis bele kell álljak, mert ez az utam… így működik az életem… Kicsiben nem, csak nagyban… Pedig bújtam volna oly sokáig oly sok mindenki mögé… Egyszerűbb lett volna, hiszen ha elbújok, akkor biztonságban vagyok. Ha kiállok, megint bántani fognak, megint sérülhetek. De nem hagyta az Élet… „Rákényszerültem”, hogy mozduljak. Az Árnyékból a Fényre…

Mások mögött kudarcra voltam ítélve. És minden egyes lépéskor, amikor kiléptem az Árnyékból a Fényre, akkor viszont jött a siker, jött az elismerés, jött az Önmagam teljességének felfedezése.

Ez pedig frusztráló sok embernek. Akik AKARJÁK a sikert, a fényességet, a pompát, az elsőséget, a hírnevet. Akik mindent megadnának érte, akkor sem kapják. Volt, akit kifejezetten erre facilitáltam, volt akiben egyszerűen csak zsigerből érzem, hogy így működik. Király(nő) akar lenni, de nincs meg benne az alázat, hogy adjon. Önzetlenül, nem fogva vissza pénzt, időt, energiát, nem lesve hátsó szándékot, nem akarván bizonyítani semmit…

Az igazi királyi minőség sosem öncélú, hanem mindig valami nagyobbra invitálás. Nem magamért vállalom a nagyságot, hanem, hogy másokat is Önmaguk nagyságának elismerésére invitáljak.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Első vagyok…

… de ezzel nem élek vissza, ezzel nem hivalkodom, ezzel nem akarok bizonyítani semmit. Mert első vagyok egy úton is, ahol még senki nem járt. Így első vagyok a veszélyekben is, amikor taposom az utat – részben Önmagamnak, részben pedig másoknak. Amit találok az úton, megosztom. Nem birtoklom a tudást, nem sajátítom ki, nem élek vissza vele. Összhangban működök a természettel, összhangban működök az energiákkal, összhangban működök a bennem élő vágyakkal és a teremtéssel.

Magamért ÉS Másokért IS. Egyszerre. Feladatom, működésem, lényem része, a felelősségem, hogy adjak, de nem mindenáron, nem megmentve, nem magamat feláldozva, nem magamat háttérbe szorítva. Akkor, úgy és ahogy mindenki számára a lehető legtöbbet teremti.

Egy…S…Ég… Létra vagyok az egyén és az Ég között…

Híd, ami átvezet a tudattalanságból a tudatosba, az ismeretlenből az ismertbe. Mágus, aki varázsol, Harcos, aki harcol, Gyógyító, aki gyógyít, Vezető, aki vezet. Minőségeket mutat: jót is, rosszat is. Nem ítél, főleg nem Önmagát, kockáztat, hajlandó veszíteni és túllépni a saját korlátain. Mutatja, hogy más is lehetséges. Nem szavakkal, hanem példával.

A szavak és az energiák egységbe forrtak, és így a tisztánlátás teljességével ajándékoznak meg. A tisztánlátás, ami vezet – már nem félre, hanem valami nagyszerűbb jövő felé…

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Kilépni az Árnyékból a Fényre senki nem tud helyetted

Mindnyájunknak megvannak a magunk árnyai, a magunk démonai, a magunk kísértetei, a magunk harcai… De sokunk ért el odáig, hogy most van itt az idő búcsút mondani a démonoknak, kísérteteknek, harcoknak és egy újabb, más, harcok nélküli jövőt választani. Mert a Fény mindnyájunkat vár, a tudatosság mindnyájunk számára elérhető. És hogy Te ki vagy és milyen szereped van a nagy mozaik kirakósában – az a Te utad ajándéka, hogy felfedezd, megéld és válaszd.

És mindnyájan bukunk el, mindnyájan hibázunk, mindnyájan futunk zsákutcába. De ne hagyd, hogy elvegyék a szárnyaid, ne hagyd, hogy mások a kicsinyességükkel, a korlátaikkal megfosszanak attól, aki valójában vagy, és aki lehetsz, ha választod.

Éberebb vagy, mint azt gondolod.

És ha mersz benne hinni, ha mersz kilépni a saját falaid mögül, akkor észre fogod venni mindezt. Mert lehull a lepel, amivel eddig eltakartad magad elől a látványt, és ami elbizonytalanított.

Legyél az a Fény, aki Fényt visz mások életébe!

És ragyogj túl bárkit! Akiben ugyanis szintén az igazi nagyság fénye ragyog, nem fog sem félni tőled, sem korlátozni és a nagyságodat sem fogja irigyelni. Persze mindig lesznek olyanok, akik kicsinyes játszmákkal vesződnek. De velük… egyszerűen nincs többé dolgod.

11 jel arra, hogy Gázlángozva vagy

11 jel arra, hogy Gázlángozva vagy

A gázlángozás egy manipulációs technika, amit az emberek arra használnak, hogy erőt nyerjenek. És nagyon jól működik. Egy olyan módszer, mely által egy személy, vagy entitás, úgy tudja növelni az erejét, ha eléri, hogy az áldozat megkérdőjelezze a saját valóságát. Sokkal jobban működik, mint gondolnád. Mindenki fogékony a gázlángozásra, ez egy közkedvelt technika a bántalmazók, diktátorok, nárcisztikus személyek és kultikus vezetők körében. Lassú lefolyású, hogy az áldozat ne vegye észre az agymosást amin keresztülmegy. Például, a Gázlángozás (Gaslighting 1944) című filmben egy férfi addig manipulálja a feleségét, hogy az végül azt hiszi, megőrült.

Stephanie Sarkis Ph.D könyvében, amelynek címe: Gaslighting: Recognize Manipulative and Emotionally Abusive People – and Break Free, (Gázlángozás: Ismerd fel a manipulatív és lelki bántalmazást és törj ki a fogságából) kifejti, hogyan vetik be a gázlángozók tipikusan a következő technikákat.

1. VALAMI ÉGBEKIÁLTÓ HAZUGSÁGOT MONDANAK
Rögtön tudod, hogy hazugság. Mégis, rezzenéstelen arccal mondják. Miért teszik ezt? Hogy precedenst állítsanak. Ha egy kolosszális hazugságot adnak elő, többé nem vagy biztos benne, hogy bármit is mondanak, az igaz. Céljuk, hogy bizonytalanságban tartsanak és elhitessék, hogy valami nincs rendben veled.

2. LETAGADJÁK, HOGY VALAHA IS MONDTÁK, AMIT MONDTAK, MÉG AKKOR IS, HA BIZONYÍTÉKOD VAN RÁ
Tudod, hogy mondták, hogy megtesznek valamit; tudod, hogy hallottad. De ők újra és újra letagadják. Elkezded megkérdőjelezni a valóságodat – talán soha nem is mondtak ilyet. És minél inkább ezt teszik annál inkább megkérdőjelezed a valóságodat és elkezded elfogadni az övékét.

3. FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK ELLENED, AMI SZÁMODRA A LEGKÖZELEBB ÁLL, AMI A LEGKEDVESEBB
Tudják, hogy a gyerekeid milyen fontosak számodra, és hogy az identitásod milyen fontos. Tehát ezek lehetnek azok a dolgok, amik ellen elsőként támadást intéznek. Ha vannak gyerekeid, azt mondják, hogy nem kellett volna megszületniük. Azzal etetnek, hogy bárcsak ne lenne ennyi negatív tulajdonságod, akkor értékes ember lennél. Alapjaiban rengetik meg a létezésed.

4. IDŐVEL TÖNKRETESZNEK
Ez a gázlángozás egyik alattomos tulajdonsága – fokozatosan hat, idővel ér célba. Itt egy hazugság, ott egy hazugság, gyakran egy rosszindulatú megjegyzés… és elkezdődik. Még a legokosabb és legnagyobb önismerettel rendelkező embereket is be tudja húzni – olyan hatékony. Ez a “lassú tűzön való megsütés” analógája: lassan tekerik fel a lángot, hogy a béka ne vegye észre, hogy valójában mi történik.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

5. NEM AZT MONDJÁK, AMIT TESZNEK ÉS FORDÍTVA
Amikor egy gázlángozó személlyel, vagy entitással beszélsz, inkább azt nézd meg mit tesznek, nem azt, hogy mit mondanak. Amit mondanak nem jelent semmit; csak üres beszéd. Amit tesznek az a lényeg.

6. POZITÍV MEGERŐSÍTÉSEKET DOBNAK BE, HOGY EZZEL IS MEGTÉVESSZENEK
Ez a személy vagy entitás, aki tönkretesz amikor azt mondja, nem vagy értékes, most megdicsér valamiért. Ez még jobban megnehezíti a dolgod. Azt gondolod: “Nos, talán mégsem olyan rosszak.” De igen, azok. Ez egy szándékos kísérlet arra, hogy elhitessék, valami nincs rendben veled – és újra megkérdőjelezd a valóságodat. Nézd meg azt is, mi az amiért megdicsértek; feltehetően olyasmi, ami a gázlángozó érdekeit szolgálta.

7. TUDJÁK, A MEGTÉVESZTÉS GYENGÉVÉ TESZ
A gázlángozók tudják, hogy az emberek szeretik a stabilitást, szeretik érezni, hogy a dolgok a normális mederben folynak. Céljuk, hogy ezt gyökerestül kitépjék és elérjék, hogy állandóan mindent megkérdőjelezz. Az ember természetes törekvése, hogy azt az embert vagy entitást keresse, aki segít, hogy stabilabbnak érezhesse magát – és ez történetesen éppen a gázlángozó lesz.

8. HAZUDOZNAK
Csalók, vagy drogosok, mégis folyamatosan téged vádolnak ezzel. Teszik ezt olyan gyakran, hogy elkezdesz védekezni és ez elvonja a figyelmed a gázlángozó valódi viselkedéséről.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

9. MEGPRÓBÁLJÁK SZEMBE FORDÍTANI VELED AZ EMBEREKET
A gázlángozók a manipuláció nagymesterei és mesterek abban, hogy megtalálják azt az embert, akiről tudják, hogy mellettük marad bármi áron is – és felhasználják őket ellened. Ilyen megjegyzéseket tesznek, “Ez az ember tudja, hogy nincs igazad.”, vagy “ Ez az ember is tudja, hogy haszontalan vagy.” Jegyezd meg, ez nem azt jelenti, hogy az emberek mondták is ezt valaha rólad. Egy gázlángozó megrögzött hazudozó. Amikor ezt a taktikát alkalmazza, úgy érzed nem tudod kiben higgy, kihez fordulj – és ez visszavezet egyenesen hozzá. Éppen ez az, amit el akarnak érni: az elkülönüléssel nagyobb kontrollt élvezhetnek.

10. AZT MONDJÁK NEKED, VAGY MÁSOKNAK, HOGY ŐRÜLT VAGY
Ez a leghatékonyabb eszközök egyike, ami eléri, hogy figyelmen kívül hagyjanak. A gázlángozó tudja, ha megkérdőjelezik az épelméjűségedet, az emberek nem fogják elhinni neked, amikor azt állítod, hogy bántalmaz, vagy nem ura önmagának. Ez egy mestertechnika.

11. AZT MONDJÁK, MINDENKI HAZUDIK
Azáltal, hogy azt mondják neked, mindenki hazudik (a családod, a média), ez újra megkérdőjelezi a valóságodat. Soha senkit sem ismertél, aki ilyen arcátlanul tette volna ezt, akkor csak igazuk lehet, nem? Nem. Ez egy manipulációs technika. Ezzel érik el azt, hogy hozzájuk fordulj a “korrekt” információért – ami viszont egyáltalán nem az.
Minél éberebb vagy ezekre a módszerekre, annál hamarabb be tudod őket azonosítani, és elkerülheted, hogy a csapdájukba ess.

Forrás:
psychologytoday.com
Fordította: Pap Csilla

Látszatkapcsolat, látszatboldogság – kifelé élünk, de meddig tartható ez?

Látszatkapcsolat, látszatboldogság – kifelé élünk, de meddig tartható ez?

Kifelé tökéletesnek tűnik az idilli kép: ház, autó, gyerekek, nyaralás, boldogság, de belül már rothadásnak indult szinte minden, és Damoklész kardjaként lebeg felettünk az összeomlás. Rengeteg energia megy el arra, hogy összetartsunk valamit, ami már rég omlani akar… legtöbbször azért, hogy valami új születhessen.

Párkapcsolati illúzió

Tudjuk ezt, de nem, mégsem, mert inkább becsukjuk a szemünket és nem nézünk rá. Emberek ezrei élnek ebbe a nézőpontban ragadva, ragaszkodva valamihez, ami már régen nem működik, mert fent akarják tartani az idilli képet a partnerük, a gyermekeik, a szüleik, a barátaik és a Világ előtt, hogy minden rendben van. Pedig nincs. Nagyon nincs. Tömeges jelenség, ezért írok róla. Hogy tudd, normális, ha hasonlóban vagy.

A Világ felgyorsult, nem csak fizikai, de lelki szinten is. A változás intenzív, napról napra, óráról órára, percről percre hatalmas. Ami működött 5-10 évvel ezelőtt, vagy a szüleink, nagyszüleink idejében, ma már nem működik.

Változik a világ, de emberek ezrei ragadtak bele a múltba, rettegnek a jövőtől és a változástól. Aminek az ideje pedig megérkezett.

Ha olvasnál még tőlem, az eddig megjelent könyveimet itt találod:

A régi már nem működik

Hiába próbálod működtetni az életed a régi minták alapján, nem működik. Nem működik, mert az Élet nem hagyja, egyszerűen nem enged tovább. És ha nem lépsz „szabad akaratodból”, rákényszerít. Jönni fognak betegségek, pénzügyi nehézségek, kapcsolati válságok, és elindulsz a lejtőn lefelé. Van, akinek arra van szüksége, hogy a legaljára érjen. Van aki a legelső pillanatban észreveszi, hogy változtatni kell, és van aki a folyamat közben adja fel az eddigi nézőpontjait.

Mert valójában „csak” ennyi a feladat. Ránézni, hogy milyen nézőpontom, idilli képem, kikövetkeztetésem, beszilárdított döntésem van a változással, a családdal, a párkapcsolatommal, az életemmel kapcsolatban. Igazak-e a régi dogmák, amelyekhez való ragaszkodás megfoszt az éberségünktől? Szükségesek-e az elvárások, amelyekkel a saját utunkat nehezítjük?

Hajlandóak vagyunk-e hibázni? Hajlandóak vagyunk-e másképp csinálni? Hajlandóak vagyunk-e befogadni az ítéleteket?

Hajlandóak vagyunk-e Önmagunk lenni és magunkat választani, másokat nem előtérbe helyezve, másokat nem kiszolgálva, másokat nem féltve, másokat nem megmenteni akarva?

Access Bars® facilitátorként számos eszközzel tudlak segíteni, olvass a Bars tanfolyamról itt:

Készen állsz-e az újra?

Mi az értéke számodra annak, hogy fenntartod a látszatot, ami valójában már nem működik számodra? Mi az értéke számodra az önhazugságoknak, az önáltatásnak és az önként vállalt vakságnak? Mersz-e kilépni a kikövetkeztetéseidből és vállalni az átmeneti kényelmetlenségeket és kockázatokat?

Miben változna az életed, ha nem akarnád kikövetkeztetni azt, hogy mi lesz, ha mást választasz, mint amit a Világ, a családod, az ismerőseid várnak tőled? Hajlandó lennél-e nem kikövetkeztetni, hogy hogyan látnak és mit várnak el tőled mások, és hogy mit fognak reagálni a te választásodra? Mersz-e annyira bátor lenni, hogy nem akarsz nekik megfelelni?

És talán a legkeményebb kérdés:

Meghagyod-e másoknak a szabad választását, és azt, hogy ha a szenvedést, a nehézségeket választják, akkor azt válasszák?

Megengedésbe tudsz-e kerülni a szeretteid és mások választásával, és abbahagyod-e azt, hogy meg akarod őket menteni magadtól, vagy ami sokszor még „rosszabb”, Önmaguktól?

Olyan kérdésekkel szembesít az Élet, amelyek kényelmetlenek lehetnek számodra. Amíg tehetted, tettethetted azt, hogy vak vagy a valóságra, de milyen életet szeretnél életed hátralevő részében? Olyat, amiben kifelé élsz, vagy olyat, amiben harmóniában élsz Önmagaddal? A választás a Tiéd, és sosincs késő mást választani, mint eddig! Bátorságra fel!

12 + 9 =

A minták börtönében

A minták börtönében

Idilli családi kép a Facebookon, ünnepelve a nagyszülőket, értéknek mutatva az együtt töltött éveket. És igen, az együtt töltött időnél, éveknél nincs is szebb. Mintává válnak a család számára is. Viszont sokszor ezek a minták a legnagyobb ellenségeink, ha változást szeretnénk.

A minták hazugságai

A napokban jött hozzám egy férfi, facilitálást kért, elakadt az életében. Hosszan beszélgettünk, ami közben kiderült, hogy van egy idilli kép a fejében a családról. Nincs ezzel egyedül. Mert hogy ő olyan családban nőtt fel, ahol 3 generáció együtt élt és milyen szép volt az. Igaz, voltak összezördülések – mondta, de megoldották.

És igen, régen más volt sok minden. Nem jobb, nem rosszabb, csak MÁS. Mindez magában foglalta azt is, hogy a „megoldották”, valójában azt jelentette, hogy ELFOJTOTTÁK. Vagy a férfi, vagy a női oldalon, vagy mindkettőn.

Régen is ugyanúgy voltak szép, működő kapcsolatok, és voltak olyanok is, amelyek nem működtek. Csak még több ítélet, elvárás, nézőpont rakódott a jó, a helyes, a tökéletes kapcsolatra, mint manapság, ami alól sokkal nehezebb volt szabadulni, mint most.

Az idő múlásával ugyanis elkezdtek ezek a nézőpontok felszabadulni.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

A kulcs: az Erőbe állás

A női felszabadulás, a férfiak által dominált társadalom fordulópontja a női alárendelődés megszűnése és a Nők erejére ébredése volt, ami együtt járt az ítéletek, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés feloldódásával. Könnyebbé vált minden, de még nem eléggé. Önmagában a változás van tonnányi ítéletek alatt most is.

A változástól való félelemmel, a különbözőségünk és a működésünk nem vállalásával és megítélésével tartjuk magunkat a minták börtönében.

A minták börtönéből való kitörés nem jöhet létre anélkül, hogy megtaláld magadban az Erőt, hogy éled, használod, és visszaköveteld azt, amit elvettek tőled, amit önként adtál ki, amiről lemondtál.

Csak akkor lesz erőd szembe menni azzal, amit ismersz és vállalni a megítéltetést, ha van hozzá erőd. Ennek megéléséhez és elismeréséhez pedig az kell, hogy ránézz arra, mi működik neked. Mi működik számodra, anélkül, hogy mások nézőpontját a magadé elé helyeznéd. Anélkül, hogy a saját működésedet megítélnéd rossznak vagy jónak, anélkül, hogy igazodni akarnál.

Anélkül, hogy elhinnéd, hogy hibás, hogy bűnös vagy, ha mást választasz, mint ami eddig elérhető volt számodra.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Az új minták hajnalán

És nem tudhatod… Nem tudhatod, hogy a minták mennyire voltak hamisak. Hogy akik a minták börtönében éltek, mit kellett elfojtaniuk, mennyi kompromisszumot kellett hozniuk és mennyire kellett feladniuk önmagukat.

A régi minták az alá- fölérendelődésen és egyformaságon alapultak. Az új minták az egyenlőségen, az egymás különbözőségének elismerésén alapulnak.

Az új mintákban Önmagad lehetsz anélkül, hogy mások megítélnének, vagy hogy saját magadat megítélnéd. Az új minták paradigmaváltásakor az őszinteség az érték. Az őszinteséget pedig alapvetően Önmagaddal szemben kell elsajátítanod. És nem hazudnod tovább. Önmagadnak, másoknak és a Világnak. Ez az első lépés, hogy kitörj a minták börtönéből. Minden más csak ezután következik.

Türelmesen szeretlek…

Türelmesen szeretlek…

Sokat gondolkoztam azon, hogy megosszam-e ezt nyilvánosan… Ilyet csak ritkán teszek, de A szeretet lélegzete című könyvemben már volt rá példa. Nem cikk következik, hanem egy levél, amit én írtam néhány hete. A személyes történeteimmel, írásaimmal inspirálni szeretnélek, hogy lásd, másképp is lehetséges, mint ahogy most gondolod – az életed bármelyik területén, a párkapcsolatodban is. Ne utánozz, nem kell így tenned, ahogy nekem, tedd azt, amit a szíved diktál, csak tudd, hogy létezhet másképp, mint ahogy most működsz, ahogy most hiszed. A kérdés pedig Nőként számunkra sokszor az, hogy te tudunk-e türelmesen szeretni?

Türelmesen szeretlek…  

És várom, hogy elhidd, hogy szeretve vagy és megengedd Magadnak is… 

Sajnálom, hogy nem szerettek még így korábban… Sajnálom, hogy nincs élményed arról, hogy nem kell semmit tenned érte… hogy nem kell semmit adnod érte… Hogy elég, hogy csak létezel, hogy vagy… Sajnálom, hogy talán egyetlen Nőtől sem kaptad ezt meg…. De én most itt vagyok… és simogatlak a szeretetemmel….

Nekem a legszebb ajándék az, ha látlak… és igen, talán Neked is… 

Azért adok, mert jól esik, nem azért, mert várom, hogy viszont adj bármit is… Mert a Világot járva is velem vagy, mert a szívemben vagy… és csak azt akarom, hogy tudd ezt… Tudd ezt, és végre elhidd… 

Ki tudja… talán ezért teszem ezt… hogy átírjam benned azt, ami rögzült… talán nagyon… nagyon régen valamikor… hogy a szeretetért meg kell dolgozni, a szeretetet meg kell érdemelni… a szeretetért meg kell harcolni…

Nem…

A szeretet nem trófea, amit csak a győztesek kapnak…

A szeretet nem küzdelem, amiért vérünket kell ontsuk… A szeretet nem árucikk, amiért fizetnünk kell…

A szeretet akkor is jár, ha semmid nincs és a szeretet akkor is jár, ha mindened megvan… Akkor is szeretlek, ha semmid nincs és akkor is szeretni foglak, ha mindened meglesz…

És csak várok türelmesen, amíg ezzel megbarátkozol… és elkezded szeretni magad annyira, hogy megengedd magadnak, hogy szeress… Mert szeretni nem bűn és szeretni nem szégyen… Szeretni nem csak a kiváltságosoké… Szeretni szabadság… És szeretve vagy…

Szeretlek az első perctől kezdve, mióta találkoztunk… sőt talán sokkal…. sokkal régebb óta… És a szeretetemet nem veheti el senki, nem befolyásolhatja senki… nem ölheti meg senki….

Téged szeretni a Világ legkönnyebb dolga… Téged nem lehet nem szeretni…

Sajnálom, ha ezt nem így érzed… Sajnálom, ha ezt még soha senki nem mondta… Sajnálom, ha ezt még soha senki nem éreztette Veled… Sajnálom, ha mások nem így látták, ha mások függővé tették a szeretetüket a pénztől, ha mások elbizonytalanítottak ebben, ha mások hazudtak Neked a szeretetről…

Én akkor is… kitartóan és türelmesen… vagyok Neked és “csak” szeretlek…. Úgy, ahogy csak én tudok szeretni…. Úgy, ahogy csak én tudlak szeretni….

 

Manipuláció, hogy nagyobbá válj

Ma lett vége a Lies, Lines, Manipulation kurzusnak itt Casalborgonéban, egy csendes, nyugalmas kis városban Észak-Olaszországban. A kurzus energetikailag a fél évvel ezelőtti Art of Greatness haladó tanfolyam folytatása volt… Ezt akkor még nem tudtam, amikor jelentkeztem rá… Bár talán érdekesség, hogy ezt a tanfolyamot az Art of Greatness-en hirdették ki… Biztos “csak véletlen”… 🙂

Azért választottam…

Mert gondom van, vagyis volt 😀 a hazugságokkal és a manipulációval… Valószínűleg istentelen jó vagyok benne, mert olyan szinten elzártam magam tőle, hogy egyszer valamikor biztosan túl jól csináltam, és túlságosan megjártam vele…

Így születnek a legmélyebb elfojtásaink: a képességeink használata közben, amikor a dolgok félresiklanak és sérülünk – vagy mi magunk, vagy azok, akiket szeretünk…

Szóval úgy voltam vele, hogy képes voltam egy rakás pénzt kifizetni érte, de „Gary taníts meg hazudni”… És nem feltétlenül azért, mert aktívan szeretném űzni, hanem valójában azért, mert egy ideje már éber vagyok arra, hogy csak nehezen ismerem fel, amikor manipulálnak. Tehát a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ami nem vagyok hajlandó lenni, azt nem veszem észre, ha velem csinálják… Elegem lett… Úgy éreztem magam, vak vagyok bizonyos helyzetekben és egyszerűen csak tisztánlátást akartam…

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Egyedüli magyarként

vettem részt mind az Art of Greatness-en, mind a Lies, Lines, Manipulation tanfolyamon – megjegyzem mindkettőn így is két személyes tolmácsom volt… Ne kérdezzétek, nincs rá racionális magyarázat, mert 5 fő alatt nem szokták engedni… és valójában nem is törtem érte magam… de végülis elismerem… Én választottam és a választásommal megteremtettem.

Ennek azért is lehet a jövőre nézve jelentősége, mert ha bármikor úgy döntesz, hogy megvásárolnád a felvételt, akkor lehetőséged lesz rá magyarul is meghallgatni. Mindkettőt. Érdemes. Nem fogják sokan választani, csak azok, akik mernek IGAZÁN NAGYOK lenni…

Valójában mindkét kurzus erről szólt… Arra invitált, hogy merjünk nagyobbakká válni, mint amit el tudunk képzelni, merjük végre elismerni azt, akik vagyunk, merjünk a képességeinkre nézni, merjünk látszódni, megmutatni magunkat.

Merjünk éberek lenni a jövőre és merjünk azokká a vezetőkké válni, akikké kevesen mernek.

Mert ahogy Gary ma elmondta, a legtöbben követni szeretnek… Egy biztonságos úton járni, amit már mások kitapostak… De vajon hányan leszünk, hányan vagyunk, akik merjük ezeket az utakat törni? 🙂

És igen, választottam ezt is, és csinálom is, valójában már jó ideje, de mostanában valahogy minden felgyorsult, intenzívebbé vált. Én pedig erősödöm, és valami olyan mély magabiztosság és tudás kerül elismerésre bennem, ami nem hagy kétséget és nem hagy teret semmilyen olyan Erőnek, ami korlátozna abban a lehetőségben, amire éber vagyok.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Manipuláció, hogy nagyobbá válj…

Ezt teszi Gary Douglas minden tanfolyamon és ebben zseniális. Erre invitál minden provokációjával, minden elismerésével, minden kérdésével. És hogy ez mennyire őszintén így van, az akkor válik egyértelművé, amikor a valódi törődéstől olykor-olykor elhomályosulnak a szemei és sebezhetőséggel beenged minket néhány pillanatra a világába.

A kérése valójában az, hogy merjünk a saját tudásunkra hallgatni.

Merjük vállalni, bárkivel szemben az éberségünket és azt, amit lehet hogy csak mi tudunk. Nyissunk ajtót erre a tudásra és legyünk azok a vezetők, akik a tudatosság felnőttjeiként megmutatják, hogy másképp is lehet…

Ami pedig azt illeti…

Valójában “csak” a kastélyt akartam látni… Valószínűleg ha a kiskutyák szaporodásáról tartottak volna előadást benne, akkor is választottam volna… Mert hívott, és már megtanultam ezekre a hívásokra is ébernek lenni…

Egy csoda ez a kastély, a maga nyugalmával, békéjével, csendjével és valami különleges, a múltból itt maradt méltóságteljes energiájával, ami mégis mintha a jövőből született volna újjá, hogy itt a jelenben lehetőséget kaphassunk arra, hogy tegyünk általa többet, nagyszerűbbet… Magunkért, Egymásért és a Világért…

Amikor a Férfi a Nőbe lát

Amikor a Férfi a Nőbe lát

Rendhagyó írás következik, rendhagyó témával. Nőként hajlamosak vagyunk túlanalizálni a Férfiakat és bizony sokszor hisszük magunkat „mindenhatónak és mindentudónak”. Tudni véljük, mi lenne a jó a Férfinak, azonban azt nehezen viseljük, amikor fordul a kocka és a Férfi az, aki belénk lát. És bizony vannak ilyen Férfiak is.

Férfi kérdést kaptam egyik reggel és mivel nem tudtam két mondatban megválaszolni, az jött, írjak róla:

Azt vettem észre, hogy a nőkben, akikkel kapcsolódom, meglátom a legnagyobb fájdalmukat, félelmüket. Olyan erős félelemről beszélek, amiről ők nem tudnak szinte semmit. Kettő helyen jön ez igazán elő, az egyik, ha én férfiként közeledem hozzájuk, a másik eset akkor jön elő, ha látom, hogy az adott nő szándékában áll a változás. Eddig ezzel nincs is semmi baj. A gond az, hogy ezt eddig összekevertem, és saját erős csalódásként éltem meg. Most már tudom, hogy ez érzékelés és nem az én érzésem.

A másik gond ezzel a következő. Azok a nők, akikhez közeledek, érzékelik, hogy beléjük látok, és valaki hamarabb valaki később, de végül menekül. Mi az, amit én tudok tenni, vagy mi tudok lenni, hogy ne ijedjenek meg tőlem, hanem biztonságban érezzék magukat mellettem?

A Férfiak és az energiák

Az éberségünket nem tudjuk megtagadni, csak az éberségünkről való tudatosságot. A legtöbb Férfi energetikailag roppant érzékeny és szavak nélkül, pusztán a belőlünk áradó energiákból érzi, miben vagyunk. A legtöbb Nőnek ez furcsa és hihetetlen, mert mi alapból túlértékeljük a szavakat. Valamiféle működési különbség ez, hogy a Nők inkább a szavakkal, a Férfiak inkább az energiákkal mennek.

A Férfiak ébersége a Nők működésére, és a működésük mögötti félelmekre, fájdalmakra megvan. Így ha Férfiként éber vagy a Nő félelmeire és fájdalmaira és szeretnél hozzájárulás lenni, hogy túljusson rajta, hogyan tudsz elébe menni a helyzetnek és megelőzni a menekülést? Ha beléjük látsz, láthatod a „másik oldalt” is, vagyis azt, hogy mi oldja fel a félelmeket és a fájdalmakat.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Ha Férfiként látod a Nőt

A sérüléseink szülik a félelmeinket és fájdalmainkat, amelyeket ráadásul mintába zártunk és viszonyítási pontnak használjuk őket. Aki egyszer sérült, el akarja kerülni a hasonló helyzeteket, ráadásul nehezen enged be más nézőpontokat. Legtöbbször kikövetkeztetésben van, hogy hasonló helyzet hasonló eredménnyel fog zárulni, így előre menekül a helyzetben, vagyis a vélt következményt megelőzendő az alap helyzetet próbálja elkerülni.

Ilyenkor segíthet annak a tudatosítása hogy ha még ugyanaz a helyzet állna is fenn, a következmény nem biztos hogy ugyanaz lesz. Mert habár a helyzetek lehetnek hasonlók, valójában mégsem ugyanolyanok. Habár mi magunk lehetünk a szereplői, mi is változunk, és egyszerűen már nem azok vagyunk, akik a múltunkban voltunk.

A férfi-női minták felülírása zajlik

A férfi-női minták, működések áttörésének, felülírásának idejét éljük. Sokszor azzal teszünk a legtöbbet, ha tudunk egy új mintát mutatni a másiknak, felülírva ezzel a régi berögzültségeket, eltörölve a kikövetkeztetések hatalmát, és ezzel gyökerestül húzva ki a félelmet a másik szívéből.

Férfi a Nőt, Nő a Férfit emlékezteti.

Emlékeztetjük egymást részben a régi sérelmeinkre, de emlékeztetjük arra is, hogy talán volt valamikor réges-rég, egy félelmek, sérelmek és fájdalmak nélküli tér, ahol Férfi és Nő békében, nyugalomban, törődésben és gondoskodásban élt egymás mellett. Egymás különbözőségeinek elismerésével, egymás emelésével, egymás tiszteletével.

Hogyan tudod akár Férfiként, akár Nőként a másik számára ezt a teret megmutatni? Hogyan tudod azt a biztonságos, nyugodt, békés teret számára megmutatni, ahol nem kell félnie? Ahol lehet Önmaga álarcok, falak nélkül. Ahol lehet sebezhető és nem fogsz visszaélni vele.

Mert nem új sebeket ejteni jössz, hanem a régieket gyógyítani.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Újra tanítjuk szeretni egymást

Ha ezt adod a másiknak, a legtöbbet adod. Évezredek emléklenyomatait írod át benne, ha mutatsz neki egy mintát számára arra, hogy bízhat. Bízhat újra, bármit is tanult a másik nemről.

Férfiak ezrei őrzik a kollektív emlékeket arról, hogy ártottak a Nőknek. Nők ezrei róják fel vagy egyszerűen csak zárnak el a Férfiak elől, mert bántották őket. Most van-e itt az idő túllépni az ezredéves sérelmeken és elkezdeni befogadni egymástól újra? A kedvességet, törődést, hálát, a másik lényének nagyszerűségét és csodáját. Elkezdeni lebontani a falakat, ha kell téglánként, és megtanulni újra bízni. Nő a Férfiban, Férfi a Nőben.

Mert lehet másképp. Egyre többen vagyunk, akik tudjuk másképp és egyre többen vagyunk, akik tanuljuk, hogyan is kell másképp. Egymástól. Nő a Férfitól, Férfi a Nőtől. Ahhoz, hogy nyiss, nyílnod kell. Mutasd tehát magad és mutasd, hogy nincs benned ártó szándék, nincs a kezedben fegyver. Azok az idők elmúltak. Most van itt az idő, hogy valamiféle teljesen újszerű minőségben kapcsolódjunk össze. Nő a Férfival, Férfi a Nővel.

Minden Nő gyógyító, aki képes arra, hogy a férfi lélek legnagyobb sérülését gyógyítsa. És egyben minden Férfi is gyógyító, aki képes arra, hogy a női lélek legnagyobb sérülését gyógyítsa.   

Ki az a Férfi, akit gyógyítanál a szereteteddel? És ki az a Nő, akit gyógyítanál a szereteteddel? Elfogadással, türelemmel és valami mélyről jövő végtelen szeretettel. Válaszd, éld és transzformáld, és olyan világ születik, ami talán még soha nem volt… Vagy talán csak nagyon nagyon rég…

A szerelem sebezhetőség, bizalom és befogadás

A szerelem sebezhetőség, bizalom és befogadás

Sok mindent teszünk, vagy pont nem teszünk a szerelem nevében. A szerelmet sokan élik meg függőségnek, a „mi lesz velem nélküle” érzés azonban sosem a szerelem tiszta minőségéről szól. A szerelemben sebezhetőség van, bizalom és befogadás. A szerelmet adni és befogadni valójában a létezés egy örökké változó, örökké teremtő és örökké túlcsorduló állapota.

Sebezehetőség

Szerelem nincs sebezhetőség nélkül, mert vállalnom kell először Önmagam, majd a másik felé a vágyaimat, az érzéseimet, a lényemet. A szerelemben nincsenek falak, hanem vagyunk, áradunk, nem csak egymásnak és egymásért, hanem egy olyan minőséget megélve, aminek köszönhetően többet hozunk ki magunkból, egymásból és Együtt nagyobb hozzájárulások vagyunk a Világhoz, mint külön-külön.

A szerelem áramlás, ami lehetőségeket nyit valami többre, azáltal, hogy Önmagamból többet fedezek fel általa.

A szerelem invitálás arra, hogy másképp is lehetséges, de ehhez nyitnom kell minderre. A szerelemben nincs védekezés, már nem félek sem megmutatni, sem adni magam. A szerelem lehet egy próba, aminek köszönhetően Önmagammal küzdök meg először. A saját félelmeimmel, nézőpontjaimmal, elképzeléseimmel, vágyaimmal, múltammal, jelenemmel és jövőmmel.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Bizalom

A szerelemben bizalom van, hogy merem-e vállalni azt, hogy bízok? Igen, ismét. Akárhányszor törtek össze, akárhányszor vágtak át, akárhányszor haltam meg más miatt, újra feltámadtam, újra érzek és újra merek kapcsolódni. Kilépek a páncélomból és újra merek sebezhető lenni és átadni magamat, a szívemet, a lényemet. A szerelem tehát egy invitálás arra, hogy kilépjünk a falaink mögül és megmutassuk magunkat. Először talán csak saját magunk, majd a másik számára, végül pedig az egész Világnak.

A szerelem által világok omolhatnak össze, olyan világok, amelyben már nem tudunk működni és világok is nyílhatnak, hogy teljesebbé, élőbbé és nagyszerűbbé tegyenek minket.

A szerelem ezért a legnagyobb transzformáló Erő, kiemel a mélyből, hogy a magasságokba repítsen.

A szerelem választása ezért egyben a változás és a megújulás választása is egyben. Amíg elfojtod a szerelemet, az Élet egyik legelemibb és legtáplálóbb energiájától vonod meg magad. Az Élet szeretne hozzájárulás lenni számodra, és változatos formában ad. Ha megnyitod magad az Életre, az Élet is megnyílik számodra.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Befogadás

A szerelem befogadás. Hogy ott állok előtted lemeztelenedve, lényem a lényeddel szemben és csak vagyok. Ez pedig olyan eszméletlenül ijesztő tud lenni, hogy vajon elég vagyok-e. Elég vagyok-e így is, mindenféle cicoma nélkül, csak én, anélkül, hogy a cselekvésbe, az adásba menekülnék előled. Mert az egy dolog, hogy én befogadlak, hát persze, de vajon én be leszek-e fogadva.

A befogadás élménye, a valakihez tartozás élménye a szerelem valódi szentsége.

Elfogadni ítéletek, feltételek, elvárások és kivetítések nélkül, és elfogadva lenni ítéletek, feltételek, elvárások és kivetítések nélkül. Kinek adod és kitől kapod?

Maga a szerelem is újjászületés előtt áll, levetve magáról mindazt a hamisságot, amivel az évezredek alatt felruházták, de ami nem is ő valójában.

Most van-e itt az idő új fejezetet kezdeni a kapcsolatainkban, a kapcsolódásainkban, az életünkben? Elhagyva mindazt, ami már nem szolgál, ami hátráltat, ami nem mi vagyunk, megnyitva magunkat az Élet varázslata és csodája előtt? Hogy a szerelem ne a szenvedésről és Önmagunk feladásáról, hanem sokkal inkább az örömről és az Önmagunkra találásról szóljon.

 

5 dolog, amit ne tegyél a Férfival, akit szeretsz

Mi nők a férfiak működéséről számos dolgot a saját bőrünkön tapasztalva tanulunk meg. Ahogy mi változunk, úgy változik a kapcsolatunk is, és azt látom, hogy ha változást szeretnénk a párkapcsolatunkban, akkor nekünk érdemes invitálni a férfiakat a változásra. Hogy ez milyen módon történik, az változatos formát ölthet. Néhány főszabály azonban elmondható a férfiak működéséről.

Ne mond meg, mit csináljon

A férfi minőség lételeme az aktív cselekvés. Egy igazi Férfi nem hagyja, hogy a Nő direktben megmondja neki, mit csináljon, és egy igazi Nő nem tesz ilyet. A Férfi útja pont az iránymutatásban való megerősödésen keresztül vezet, és amíg nincs meg ebben a kellő magabiztosság, addig nőként azzal tudunk hozzájárulások lenni a Férfi életéhez, hogy ha bízunk a döntéseiben és a tetteiben – még akkor is, ha esetleg érezzük, hogy adott helyzetben az nem a legtökéletesebb.

A férfi-női kapcsolatban ennek a fajta összecsiszolódásnak a lehetősége rejlik: hogy a Férfi vezet, a Nő pedig követ. És ez olykor félelmetes, mert sokszor „vezettek már félre” minket, de mégis, ez segíti hozzá mindkét nemet a saját minőségének a kibontakozásához. És egyébként azt tapasztaltam, hogy ha hagyjuk a Férfinek, hogy vezessen, lesznek olyan helyzetek, amikor magától fogja kérni a véleményünket. Ha pedig ilyenkor megengedéssel vagyunk azzal kapcsolatban, hogy az is rendben van számunkra, ha azt teszi végül, amit mondunk, de az sem okoz gondot, ha nem, a Férfi érezni fogja a bizalmat és a döntésében rejlő szabadságot, így egyre határozottabb tettekkel fog előre lépni a világban.

Ne utasíts, ne várj el

Ezzel függ össze, hogy minden utasítás és elvárás ellenállást vált ki a Férfiból. Az utasítás és elvárás ugyanis megfosztja a szabad választásától. Olyan, mintha bekerült volna egy egyirányú utcába és nem lenne más választása. És így még ha azt is tette volna, amit te mondtál, emiatt már kevésbé jó szájízzel fogja végrehajtani az eredendően lehet, hogy szuper ötletet.

Nagyon sokszor elmondom a facilitálásaim alkalmával, hogy erre van egy csodálatos megoldás: az, amit eddig kijelentő vagy Urambocsá’ felszólító módban mondtál, egyszerűen fogalmazd át kérdéssé. A kérdésben szabadság van és meghagyja a szabad választást. A „Mi lenne, ha így csinálnád?” vagy az „Ez a mód vajon működne neked?” kezdetű kérdések elgondolkoztatják a Férfit, és ha nem teszed jelentőségtelivé a választ, meghagyva számára a szabadságot, a kapcsolatotok sokkal olajozottabban fog működni.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Ne akarj helyette helytállni, ne akard megmenteni

A megmentés és a helyette való helytállás megfosztja a Férfit az erejétől és attól, hogy ezt az Erőt a hétköznapokban megélje. Ez pedig számára létfontosságú ahhoz, hogy egyenrangúnak érezhesse magát a kapcsolatban. A női emancipáció eljutott odáig, hogy szerencsére nem halunk éhen Férfi nélkül, de ugyan milyen változást teremt a párkapcsolatunkban, hogy ha hagyjuk, hogy a Férfi egyedül, vagy a mi hozzájárulásunkkal, de alapvetően a saját erejét megélve „szúrja le a mamutot” és hozza haza, tegye le a családi asztalra?

Minden kapcsolatra igaz, de a párkapcsolatra különösen: A sajnálat, a megmentés egy felsőbbrendű nézőpont, ami felborítja a kapcsolat egyensúlyát. Milyen hozzájárulás tudsz lenni a párod életéhez? A hozzájárulás azt jelenti, hogy mellette, vagy vele EGYÜTT cselekszel, nem pedig helyette.

Ne várd el, hogy kitalálja a gondolataidat

Habár szeretjük azt hinni vagy vágyni, de a férfiak nem gondolatolvasók. Sok felesleges kört, sértődést és játszmát ki lehet kerülni, ha elvárás nélkül, semleges térben megfogalmazod, hogy mi működik számodra, és kéred azt. A férfiak imádják teljesíteni a nők kérését, te ezt mennyire hagyod? Tudom, hogy alapvetően bármire képes egy Nő, de vajon milyen pozitív változást teremtene a kapcsolatodban, ha olykor megkérnéd a párodat, hogy: „Drágám megtennéd ezt nekem? Vagy: „Tudnál segíteni abban, hogy…?”

Egy ilyen kérésre érkező reakció persze sok mindent elárul a Férfiról és a kapcsolatotokról, de ha mindez a kérés nem elvárásból érkezik, akkor alapvetően nyitja a teret. Ez a megengedéssel teli tér lesz az az invitálás, amiben a Férfi örömmel teljesíti a kérést. Már ha választja. Ha pedig nem, az akár elgondolkodtató jelzés is lehet számodra.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Ne (sokat) beszélj neki a lélektársi meg egyéb kapcsolatotokról

A férfiak alapvetően gyakorlat orientáltak, erősen racionális vonásokkal, így nem, vagy nehezen tudnak mit kezdeni azzal, hogyha erős spirituális elméletekkel bombázzuk őket. A kérdés alapvetően az, hogyan tudsz úgy beszélni a Férfihoz, akit szeretsz, amit ő meg tud hallani, amit ő be tud fogadni? Hogyan tudod a hétköznapok világába átültetni a spirituális vagy egyéb érzékelésedet, tudásodat? A túl magasröptű elméletek a férfiak nagy részénél jó esetben értetlenséget és közönyt, rosszabb esetben totális elutasítást jelentenek.

Tudod-e, hogy őt milyen dolgok foglalkoztatják, és ehhez te magad a női minőségeddel milyen hozzájárulás tudsz lenni? Milyen megoldást tudsz nyújtani arra a „problémára”, ami őt foglalkoztatja? Mi az a megoldás, amit csak Te tudsz az életébe hozni? És hogyan tudod ezt a legegyszerűbb módon kommunikálni számára?

A férfi-női kommunikáció minősége és elősegítése alapvetően a nők felelőssége. A nők sokat tudnak tenni ennek a könnyítéséért és a kapcsolat változásáért. A mi képességünk és lehetőségünk annak az elvárás nélküli térnek a megteremtése, amiben a Férfi meg tudja élni a férfi minőséget, mi pedig a női minőségünket. Egymás mellett, mindenki a maga módján, úgy, ahogyan az számára a legjobban működik.

*********************************************************************************************************

Ez az írásom az NLCafé oldalán jelent meg 2018 februárjában, ami a szélsőséges feministák támadása miatt törölve lett. Szabad másképp látni, és annak, aki még nem tart itt, van egy fantasztikus gondolatom: egyszerűen ne olvassa. Ha működik az életed és a párkapcsolatod, csináld. Ha nem, akkor csináld másképp. És ha nem tudod, ez a másképp mit jelent, akár próbáld meg úgy, ahogy írtam. Vagy másképp, ahogy számodra működik. Azt is szabad. 🙂 Egyébként ha érdekel a témával kapcsolatban a hosszabb írásom, itt tudod elolvasni.

 

A női-férfi kapcsolódás forradalma

A női-férfi kapcsolódás forradalma

Egy új korszak hajnalán vagyunk, és ezt egyre többen érezzük, éljük, de még kevesen élvezzük. A világ – egyénileg és kollektíven is – afelé halad, hogy újraértékeljük, „újra szüljük” a kapcsolódásainkat, beleértve a női-férfi kapcsolódást is. Hogy ebben az újjászületésben ki milyen utat választ, az teljesen egyéni. Az biztos, hogy a Nők kezében ebben a Világ sorsa. De nem úgy, ahogy egyesek gondolják.

A múlt

Az általunk ismert, túlságosan hosszúra nyúlt múlt mintáit alapvetően a férfiak által uralt világkép határozta meg akár a családi, belső kapcsolódásban, akár a társadalmi, külső kapcsolódásban. A nőket túlságosan hosszú ideig nem kezelték egyenrangú félként. Megfosztottak minket a szabad választásunktól, a szabad akaratunktól, férfiak irányítása alatt éltük életek százait, aminek következtében elfelejtettük, megtagadtuk, elrejtettük saját magunk elől is azt a – véleményem szerint – minden Nőben ott lévő „igazi” női minőséget, ami fontos építőkockája lehet annak, hogy a Világot megváltoztassuk.

Mert bebizonyosodott, hogy az, ahogy eddig volt, valójában nem működik. Nem működik sem a nők, de a férfiak számára sem. Túl hosszúra nyúlt a nők elnyomásának az időszaka, de az ebből való kilábalást fel lehet gyorsítani, ha nem vesszük be azt, hogy értéktelenek vagyunk.

A jelen

A múltra válaszul ugyanis a jelen sok nő életében arról szól, hogy létszükséglete, hogy bizonyítsa azt, hogy értékes, hogy neki is van szava, hogy lehet Önmaga, hogy lehet szabad választása, hogy bezzeg őt nem irányíthatja senki és semmi.

Bizony az Önmagunkra ébredés mérföldköve a ráébredés, hogy képesek vagyunk rá. Nőként képesek vagyunk működni Férfi nélkül is, nincs „már” szükségünk rájuk, hiszen választhatunk bármit bármikor bárhogyan.

Frusztrált, férfiakra (a Világra, és titkon talán Önmagukra is) mérges nők ezrei bizonygatják mindezt. Megítélve a másik nemet, és ezen nézőpontjaikat foggal-körömmel védve lendülnek támadásba minden olyan (női) megnyilvánulásra, amelyben a férfiak nem undorító, csaló, szemét és ártalmas lényei a Világnak, hanem ugyanolyan érző és nemes lelkű személyek, akik ugyanúgy – ha nem még jobban – nem értik ezt a jelen helyzetet és hogy hogy kerültünk bele, azt pedig főleg nem, hogy hogyan tudnánk ebből kimászni.

És persze igen, nem minden Férfi ilyen. Ugyanúgy a Férfiak között is vannak olyanok, akik még az ezredéves minták mentén működnek, felsőbbrendűnek érezve magukat. És a női nem képviselői között is számosan ehhez igazodva még áldozatszerepbe alárendelődve elfogadják a sorsukat, nem néznek rá arra a kérdésre, hogy mi más lehetséges, hogy változtathatnak mindezen, és hogy eljött az idő, hogy kezükbe vegyék a sorsuk irányítását.

Éppen ezért minden általánosítás torzít, és csak kevesek képesek arra, hogy a teljes egészet lássák.

Tehát nem minden írás szól mindenkinek és mindenkiről. Ha átlátod, hogy a saját utadon merre jársz, könnyen ki tudod választani, hogy melyek azok az iránymutatások, amelyek neked és rólad szólnak, és melyek azok, amelyek már vagy még nem. De ha látod, hogy más is van a világban egyébként, mint ami a te világodban van, lesz lehetőséged, hogy válassz valami mást. Ha szeretnél.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Az ítélkező szavainkkal pusztítunk

A női egyenjogúság nevében a férfiakat megítélő, utáló és utolsó gonosznak beállító nők munkássága hosszú távon mérhetetlenül nagy pusztítást okoz a kapcsolatok terén. Férfiak ezrei élnek bűntudatban, magukra véve évezredek férfiainak bűneit, vezekelve az ősök hibái, cselekedetei miatt, félve attól, hogy ismét ártani fognak. Ott van bennük sejtszinten az érzés, hogy hibások valamiért, amit el sem követtek, amit ezen női bűntudatkeltő eszközök tovább erősítenek.

A szavaiddal, cselekedeteiddel építhetsz, és a szavaiddal, cselekedeteiddel pusztíthatsz is. Élet-halál ura vagy tehát abban, hogy a másikat felemeled vagy elnyomod, összetöröd, vagy abban segíted, hogy az amúgy is összetört darabjait összeragassza. A Te választásod, hogy Nőként segítesz-e a Férfi lélek legnagyobb sérüléseit gyógyítani, vagy tovább bántod, marod és folyamatosan felszakítod a sebeit a saját fájdalmaid miatt.

A radikál feministák

Mert mégis mi értelme van azt bizonygatni folyamatosan, hogy felsőbbrendű vagy? Kinek képzeled magad, amikor azt hiszed, hogy több vagy Nőként a Férfinál? Nem több vagy, csak más. Valahogy ezt kellene már végre megértenünk. Nő nem jobb, nem több a Férfinál, csak más. Egyszerűen Nő. Női működéssel, női értékekkel, női képességekkel. A Férfi nem jobb, nem több a Nőnél, csak más. Egyszerűen Férfi. Férfi működéssel, férfi értékekkel, férfi képességekkel. Miért kellene az alma és a körte között különbséget tenni jobbnak ítélve egyiket a másiknál?

Tudjuk-e Nőként a saját értékeinket meglátni? Úgy, hogy egyszerűen „csak” elismerjük azokat. Nem kell nagy dobra verni őket, nem kell elismerő szavakat várnunk érte, nem kell felsőbbrendűnek érezzük magunkat miatta. Egyszerűen csak tudjuk.

Amikor Nőként elismered a saját értékeidet, a saját képességeidet, akkor már békében vagy ÖNMAGADDAL. És csak akkor lesz esélyed arra, hogy a Férfiakkal is békébe kerülj, ha ez megtörtént.

Amíg saját magaddal kapcsolatban nem vagy rendben, amíg folyamatos önigazolások szükségesek valami évtizedes, évezredes nézőpontok bizonygatására, amikor egyetlen mondat kibillent a törékeny egyensúlyodból, amíg agresszív dühvel kommunikálsz a másik nemmel való kapcsolódásról, addig egyáltalán nem vagy békében saját magaddal. És ez nem baj.

Szeretnéd, hogy mindez megváltozzon? A felelősség és a választás ebben csak a tiéd. Nem, nem a másik nemé. Nem a Férfi hibája, ha Te nem vagy Nőként rendben saját magaddal. Nem a Férfi hibája, ha az életed nem működik. Nem a Férfi hibája, ha boldogtalan vagy. Amíg ezt így gondolod, addig csak ujjal mutogatsz és hibást keresel anélkül, hogy ránéznél, mi ebben a te szereped, miért ragaszkodsz ehhez a mintához és mi más lehetséges még ezen túl? Persze hogy a helyzet megváltozzon, az kell, hogy válaszd a változást.

Népszerűnek lehet lenni a férfiak ellen uszító és a nők egyenjogúságának nevében női felsőbbrendűséget hirdető dogmákkal.

Gyorsan lehet követőket gyűjteni, mert trendi dolog a gyűlölet, a hibás keresés, a felelősségünk vállalása helyett a belső frusztráltságaink külvilágba való kivetítése.

Minden egyes szavaddal, amellyel a felsőbbrendűségedet bizonygatod, támadva a másik nemet, pusztítasz és egyre távolabb kerülsz attól, hogy a békés, sebezhetőségünk vállalásával járó, törődő, őszinte, valódi egyenjogúságon alapuló kapcsolódás létrejöjjön.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

A jövő

Mert erre tartunk. Ennek a jövőnek a hajnalán járunk. És vagyunk páran, akik úttörőként vállalták, hogy elindulnak és felfedezik, hogy mi működhet ebben az egymáshoz való újrakapcsolódásban. Mert nem a múlt nem működő mintáit akarjuk újra felszínre hozni, hanem valami igazán új minták és működések útjain lépegetünk…

Valami olyan új minták ezek, amelyek – van egy belső mély tudásom erről – hogy valójában nem újak… hanem végtelenül ősiek… Mert talán egyszer, valamikor, még a férfi dominancia és elnyomás előtt volt egy olyan világ, ahol Nő és Férfi békében és egymást tisztelve éltek egymás mellett.

Talán van egy ősi minta, ami valójában valamiféle halvány lenyomatként bennünk él, valami ősi emlékezetként megjelenik álmainkban és emlékeztet arra, hogy másképp is lehet.

Mi van, ha már tudjuk mindazt, amire újként tekintünk és egyszerűen csak választanunk kell?

Ahol a női létünket tényleg csodának éljük meg és örömmel vagyunk hozzájárulás a Férfiak teremtéseihez. Elismerve azt, hogy igen, mi is képesek vagyunk teremteni, de nem bizonygatva már azt. Elismerve azt, hogy igen, mások vagyunk, de nem megítélve ezt sem jónak, sem rossznak. Elismerve azt, hogy mi működik nekünk és mi nem, de nem téve ezt egyetlen követendő igazságnak.

A Nő hozza a csodát a Férfi életébe

A női lét csodája olyan varázslat, amit csak a NŐ tud a Férfi életébe hozni. A könnyedséget, törődést, a nyugalmat, a békét. Egy kedves szóval, egy szerető öleléssel, egy törődő gesztussal. Nem, nem azért mert a másik elvárja. Nem, nem azért, mert ezt „kell” tenned, mert ez a Nő kötelessége. Nem azért adod, mert a Férfi elvárja, hanem azért mert őszintén ez jön belőled. Nem érzed már magad kevesebbnek a Férfinál, hogy azt kelljen bizonygatnod magadnak és neki, hogy érsz valamit, vagy hogy több vagy.

Ráérzel arra, hogy miben van, őszintén érdeklődsz felőle és pusztán a lényeddel hozzájárulás vagy az életéhez. Van, hogy nem kell semmit csinálnod, csak egyszerűen ott lenned.

És nem, mindez nem azt jelenti, hogy fel kell add magad, nem jelenti azt, hogy nem lehetsz őszinte, hogy szerepet kell játszanod.

Egyszerűen csak megvan benned az a bölcsesség, hogy érzed, tudod, mikor mire van itt az idő, és mikor milyen energia legyél ahhoz, hogy a kapcsolatotok működjön. Hogy Együtt átvészeljétek a nehéz időket, és hogy Együtt élvezzétek a sikereket is.

Tudod, hogy része vagy az életének, a teremtéseinek és ő is része a te életednek és a te teremtéseidnek. Egymás részei vagytok, ott egészítve ki egymást, ami az erősségetek, ami a különbözőségetek. És amíg a nők szoknyába bújt férfiak akarnak lenni, addig csak nadrágot viselő nőkkel fognak tudni könnyen kapcsolódni. Mert így működik a világ… azt a minőséget vonzzuk, amelyek mi magunk vagyunk.

A női-férfi kapcsolódás forradalma

Én azoknak írok, akik már túlléptek a múlt mintáin, akik érzik a jelen zavaros működését és készen állnak arra, hogy valami újat válasszanak, olyat, amire nincs mintájuk, de ami működhet számukra. Ha működik az életed, a párkapcsolatod, csináld, éld, válaszd. Nincs ítélet az eddigi mintákon sem. De ha nem működik, és kíváncsi vagy, vajon lehet-e másképp, tudd, lehet.

Viszont csak akkor tudsz erre az útra lépni, ha leteszed a múltat, leteszed a haragod, a dühödet, a gyilkos indulataidat, a fájdalmaidat és vállalod a sebezhetőségedet.

A hajnal ugyanis, aminek napjaira ébredtünk az őszinte, törődő és egyenlő kapcsolódások ideje.

A női és férfi kapcsolódások forradalma egymás különböző működéseinek ítéletmentes elismeréséről szól. Olyan forradalom ez, ami kizárólag vér és harc nélkül tud végbemenni. Ahol Nő és Férfi Egységes adja a teljességet.

A szív forradalma ez, túllépve a saját nézőpontunk helyességéhez való ragaszkodáson és megnyílva valami másra, amitől lehet, hogy először megrettenünk, de ha merünk lépni egyet felé, akkor biztos vagyok benne, hogy a jutalom” sem maradhat el… A jutalom pedig egy boldog élet lesz, amiben békében élünk Önmagunkkal, a Társunkkal és a Világgal. És vajon nem „csak” ennyire vágyunk mindnyájan?  

Kívülálló

Kívülálló

Úgy érezte, soha nem tartozik sehová. Mintha az évek során az vált volna normálissá, hogy nem normális. Megszokta az ezzel járó falakat, a kirekesztettség, a sehova sem tartozás élményét. Talán pont ezért vágyott rá. Tartozni valahová, tartozni valakihez. Belevegyülni a tömegbe, eltűnni, látni, de nem láttatni, megbújni a sarokban. Ahogy a szürke kisegerek szokták, hiszen mégis… kinek is kellenének?

Nem értette, miért lenne rossz az, amit ő szeret, ami számára öröm. A világ tele van nagyszerűséggel, információkkal, felfedezésre vágyó csodákkal. És falta őket, többet akart, mindig többet és többet. Megismerni, elolvasni, tudni. A maga módján, a maga eszközeivel, a maga tempójában. Kinevették. Szóval elbújt inkább.

De annyira mégsem tudott, hogy ne bántsák. A kirekesztettség, a kívülállóság, a megbélyegzés nyomai zárták be éveken keresztül, így nehezen nyílt.

Nehezen nyílt és végletesen szeretett. Vagy mindent adott, vagy semmit. De a legnehezebb mégis talán Önmaga előtt volt megnyílnia. És az igazság előtt.

Az igazság előtt, ami ott lappangott körülötte, és amiről próbált nem tudomást venni. Évek teltek el az árnyékban és jó is volt mindez neki. Hiszen végre szerették, végre elfogadták, végre tartozott valahová. Kényelmes volt, mégis idővel valami hívta, nem hagyta nyugodni.

Nem hagyta nyugodni a kíváncsiság, hogy mi lehet az ismert határokon túl… A vágyainak utat engedve megtanulta közömbösen szemlélni a világot és benne az embereket, akik olykor kimérten, olykor irigykedve, olykor furcsa szemmel néztek rá.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Más volt. Más volt kiskora óta, neki nem működtek azok, amelyek a többségnek. Sokáig érezte magát rossznak emiatt. Kívülállónak. Szeretett volna apró homokszem lenni a sivatagban, elvegyülve a többi homokszem között, játszva a széllel, repülve új világok ismeretlen tájai felé. Szeretett volna hópehely lenni és beolvadni a téli tájba, színtelenül mosolyogva a belőle hógombócot formáló gyerekekre.

Mindent megtett, hogy eltűnjön…

Nem sikerült. Mert mindig, amikor megpróbálta, az Élet kisodorta a homokszemet a sivatag porából, és nem mosolyoghatott tovább hópehelyként sem a gyermekekre. Pedig csak egy kérdéssel kezdődött, amiben Önmagát és a lehetőségeit kereste.

Évek sem teltek el, mások mindent megtettek, hogy eltüntessék.

Nem sikerült. Valami különös élni akarásnak köszönhetően mindig felállt. Pedig olyankor zokogott a teste, zokogott a lelke, oly keservesen, az igazságtalanságnak való teljes megadásban… Kulcsmomentumok voltak ezek, amelyek megpróbálták eltéríteni… megtörni… megakadályozni abban, hogy megismerje…

Utána a létezése lett könnyebb… Szárnyai nőttek és kíváncsian próbálgatta őket.

Öröm, könnyedség, valami elementáris és kifogyhatatlan energia áradt belőle. És kezdte levetni a rút kiskacsa jelmezt… Még mindig kívülálló volt, de a világa már egyre nagyobb volt. Csak suhintott egyet a szárnyaival, amivel bárhová elrepülhetett, bárkit felemelhetett, és bárkit összetörhetett.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Kívülálló volt gyerekként és kívülálló maradt felnőttként is. Nem tudta eldönteni, hogy ő zárja-e ki a világot, vagy a világ őt. Talán nem is volt fontos, talán nem is volt különbség. Talán kicsit élvezte is a hatalmat, hogy nem enged be akárkit. Talán kegy volt minden szó, amit adott, és minden szó, amit befogadott.

Ha kellett, orkán volt, forgószél, tornádó, szélvihar, ami felbolygat, felemel, átfordít és megsemmisít. És olykor lágy szellő volt, napsütés a szélcsend tikkasztó süketségében, a forma tartalom nélkül és a tartalom forma nélkül…

A NŐ volt, a zabolázhatatlan, megfélemlíthetetlen, rendíthetetlen ERŐ, ami ősidők óta egyszerre teremt és pusztít, és csak annak adja meg magát, akiben ugyanezt az ERŐT érzi… és Neki sem könnyen…

Valami méltóságteljes főhajtás ez… A Társ Tisztelete, aki képes arra, hogy megszelídítse azt a zabolázhatatlan, megfélemlíthetetlen és rendíthetetlen ERŐT, ami végül fejet hajt előtte.

És Vele nem érzi már magát kívülállónak sem. Pedig „csak” ott van. Csodaként a csillagpor fényében, hogy egy nap majd hópehelyként újra elolvadjon a tenyerében…

5 dolog, hogy teremtő kapcsolatunk legyen

5 dolog, hogy teremtő kapcsolatunk legyen

Paradigmaváltást élünk át a kapcsolataink terén, változnak a mintáink, a pusztító minták helyett a lehetőségek mintái veszik át a szerepet, hogy ajtót nyissanak valami olyan felé, ami még nem létezett korábban. Az Access Consciousness® négy napos Kapcsolat kurzusa kinyitotta azt a teret, amelyet talán mindnyájan érzékeltünk már, de amire most van az idő, hogy be is lépjünk – ha választjuk.

Megpróbálkozom a lehetetlennel, hogy egy kis ízelítőt adjak abból a térből, amibe a Relationship-ből Creationship-pé átnevezett kurzus négy napja vezetett minket. Gary Douglas, az Access Consciousness® alapítója, saját elmondása szerint dr.Dain Heer-el együtt az eddigi legdinamikusabb tanfolyamot tartotta meg. A kapcsolatokkal napi szinten szembesülünk, de kevesen vagyunk, akik igazán merünk is ránézni a működésükre, a saját működésünkre. A négy nap pedig arra szolgált, hogy ránézzünk arra, hogy mi más lehetséges az eddig működtetett mintákon túl.

„Ez az első olyan tanfolyam, amiben a kapcsolódások mintájából a lehetőségek teremtésébe léphetünk át.” Gary Douglas

A kapcsolat angolul „Relationship”, az új működést pedig Garyék „Creationship”-nek nevezték el. Erre nincs jó egyszavas magyar fordítás, így jobbára teremtő kapcsolatnak lehet fordítani. Miben más ez a teremtő kapcsolat, mint amit eddig megszoktunk?

A „Relationship” kapcsolatban viszonyulás van, amihez szükség szerint távolság kell. Befejezni akarjuk a kapcsolatot, ezzel sokszor meg is ölve azt, ellenállva a változásnak, a kapcsolat, és ezáltal saját magunk kiterjesztésének. A teremtő kapcsolatban minden nap egy új lehetőség, amiben mindegyik fél többet kap Önmagából.

Gary a teremtő kapcsolat 5 következő elemét emelte ki a negyedik nap végén:

1.Romantika – információt ad

A legtöbben elfelejtették mi a romantika, vagy pedig rosszul használják. A gyertyafény, a halk zene, finom vacsora talán még nem ment ki a divatból teljesen. A teremtő kapcsolatban hozzájárulhat ahhoz, hogy információt kapjunk a másikról.

„A romantika nem rossz dolog. Mi a nagyszerű a romantikában? A romantika a szépsége, az eleganciája és a lehetősége annak, hogy teljességében szeretsz valakit. Ami arról szól, hogy jelen vagy vele teljesen anélkül, hogy kényelmi távolságot teremtenél.”

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

2. Megengedés – Ne legyen nézőpontod

Amikor megengedésben vagy, nincs nézőpontod arról, hogy mi a jó, mi a helyes, mi a rossz, mi a helytelen. A megengedés ítéletmentessé tesz, ami szabaddá teszi mindkét felet és magát a kapcsolatot is. A megengedés azonban nem jelenti azt, hogy úgy kell tennünk, mintha másoknak nem lennének ítéletei.

„Hányan tettétek magatokat vakká az ítélkező emberekre? Mennyi energiát használsz arra, hogy vakká tedd magad az ítélkező emberekre, és azt gondold róluk, hogy jót akarnak?

Az ítélet az ítélkező felett ad hatalmat. Amikor elhiszed, hogy az ítélet igaz, akkor erőt adsz neki. Hogyan használhatom ezt az ítéletet az előnyömre? A lehetőségek milyen mintáját nyitja meg számomra mások ítélete?”

3. Használd a kérdéseket, ne következtess ki semmit

Minden nap egy új lehetőség, csak tedd fel a kérdést, hogy mi lehetséges most? Legyél kérdés és ne következtess ki semmit, hogy mi lehetséges ma. Ha „kérdéssé válsz” és már nem „felteszed a kérdéseket”, akkor a kapcsolataidat folyamatos éberségből, a lehetőségek teréből tudod működtetni.

„A kérdés a legnagyobb ajándék, mert kinyitja a lehetőségek ajtaját.”

4. Könnyű lesz-e vele együtt élni?

Csak nézz rá arra, hogy könnyű lesz-e a másikkal együtt élni? Ha teljesen más a működésetek, az okozhat olyan nézeteltéréseket, ami gyorsan bizonyítja, hogy a kapcsolat nem igazán teremt többet egyikőtök számára sem.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

5. Lépj bele abba a térbe, ami túl van a „jó”-n és a „rossz”-on

Mi van, ha nincs oka a kapcsolatnak, csak egy választás? Ha így szemléled, akkor a lehetőségek mintájában élsz. A lehetőségek mintája folyamatos választásból működik. Ha nem akarnád jóvá vagy rosszá tenni a választásaidat, ha nem akarnál vele semmit igazolni, bizonyítani, akkor mennyire hoznál meg könnyedén választásokat? Hajlandó vagy-e beleállni a nagyszerűségedbe, invitálni a másikat arra, hogy ő is megtegye ezt, vagy kevesebbé teszed magad a kapcsolatban?

“Ha te vagy tudatosabb egy kapcsolatban, neked kell irányítani, neked kell teremteni. Hajlandó vagy erre, vagy kevesebbé teszed magad azért, hogy a másik többnek érezze magát?”

A lehetőségek milyen mintái vannak nekem, amelyek senki más számára nem elérhetők?

A lehetőségek mintájának milyen ajándékát tagadtad meg, mint az éberséged részét, amit ha nem tagadtál volna meg, kinyitná az ajtót a valóságban, hogy megengedje számodra a kapcsolat helyett a teremtő kapcsolatot, ami a legvadabb elképzeléseden is túltesz?

„A férjem megcsalt, de mégsem tudok kilépni a kapcsolatból”

„A férjem megcsalt, de mégsem tudok kilépni a kapcsolatból”

„Több éve egy nem működő házasságban élek, a férjem megcsalt. Hiába az elszántság, mégsem tudok kilépni, de nem tudom miért. Közben valaki felébresztette bennem a NŐt, de szerintem ennyi volt a szerepe, ami azért nem kevés. Mit kell tennem azért, hogy le tudjam győzni magam? Hogy tudnék elindulni?”

Hagyd abba az önhazugságot

Tömör, egyszerű kérdést kaptam a napokban, ami nagy számban fordul elő manapság, így úgy gondoltam, érdemes jobban körbejárni ezt a témát.

A folyamat első lépése az, hogy abbahagyod a saját magadnak mondott önhazugságot, hogy nem tudom miért nem lépek ki. Amikor elismered magadnak, hogy miért csinálsz valamit, ami számodra nem jó, végre abbahagyod, hogy hazudsz magadnak és őszintén ránézel a kérdésre.

Az önhazugságokból nem az önítéletekkel jövünk ki, tehát semmiképp nem kell magad megítélni azért, ahogy eddig működtél.

Csak tedd fel a kérdést, mi a jó ebben, amit nem veszel észre?

A legtöbbször azért nem lépünk, mert ragaszkodunk a biztonsághoz, nem merünk kockáztatni, félünk attól, hogy a másik mit reagál, ha mi választunk valamit, ki akarjuk számolni és garanciát kérnénk az Élettől, hogy majd ha biztos lesz, akkor lépünk.

Így tehát az első lépés az ezzel való szembenézés, hogy mi működtetett eddig. Amennyiben ez tudatosul, úgy van lehetőséged, hogy mást válassz.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Ismerd el a saját Erődet

Van lehetőséged mást választani – ennek a tudatosítása is roppant fontos. Nem kell, de választhatsz mást, mint amit eddig választottál. Ahhoz hogy ez könnyű legyen számodra, segít ha elismered a saját Erődet, hogy nem szorulsz egy olyan férfira, aki nem tisztel, aki megcsal, aki más nőt választ.

Ha felébreszted magadban az Erőt, képessé válsz konkrét lépéseket tenni és az esetlegesen felmerülő akadályokat is könnyebben veszed.

Mi az az Erő, képesség, bölcsesség, tudás, amit eddig nem ismertél el magadban, amit ha most megtennél, akkor megadná számodra mindazt, amivel könnyebb lenne meglépni ezt a helyzetet?

Ereszd ki magadban a NŐT

Ha olyan szerencsés vagy, hogy volt, aki felébresztette benned a Nőt, akkor már nem veszed be azt, hogy Nőként értéktelen vagy. Bármikor, amikor megpróbáltak téged elértékteleníteni Nőként, csak tudd, hogy ez hazugság volt és pont manipulálni akartak, magukhoz kötni.

Amikor a nőiségünkre ébredés megtörténik, az olyan energiákat mozgósít bennünk, ami könnyebbé teszi számunkra azt, hogy meglépjünk helyzeteket.

Az a szikra, amit ilyenkor kapunk, olyan tüzet képes ébreszteni bennünk, ami transzformációs erővel bír.

Túlmegy minden elképzelésünkön, könnyűvé teszi azt, ami nehéz és hozzájárul ahhoz, hogy a lehetetlen is lehetségessé váljon. Élj ezzel az Erővel, használd ahhoz, hogy a megakadásaidból kijuss.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Válassz! Cselekedj!

A választás és a cselekvés nem úszható meg. A cselekvés aktivitása lesz az, ami végül az új lehetőségek aktualizálását megteremti az életedben. Van, amikor apró lépések sorozatát kell megtegyük, van, amikor egy nagy lépést kell lépjünk. Van, amikor akár ugranunk kell a semmibe, van, amikor el kell hozzá eresztenünk minden biztosítókötelünket. Hajlandó vagy-e erre?

Milyen „biztos”-hoz, milyen biztosítókötélhez ragaszkodsz, amihez ha nem ragaszkodnál, akkor az elindulást könnyebbé tenné?

Kit helyezel magad elé, aki miatt nem lépsz, kit vagy mit használsz kifogásként, hogy nem lépsz? Ezek a kérdések segítenek abban, hogy tudatosítsd a működésedet és lehetőséged legyen arra, hogy tényleg bármit válassz.

Amikor elismered és tiszteled saját magadat, akkor képessé válsz olyan kapcsolatot választani, amiben téged is elismernek és téged is tisztelnek. Ha egyedül nehéz, kérj segítséget, de tudd, hogy az ilyen helyzetek mindig magukban rejtik annak a lehetőségét, hogy valami sokkal nagyszerűbb szülessen meg, mint amit most elképzelni tudsz.

A Nő, aki még soha nem mertél lenni

A Nő, aki még soha nem mertél lenni

Ki az a Nő, aki még soha nem mertél lenni, vagy nem tudtál lenni, mert nem volt melletted olyan Férfi, aki erre inspirált volna, vagy ezt befogadta volna? Az egyik Facelift tanfolyamomon jött fel ez a kérdés és úgy gondoltam érdemes mindezt mélyebben is megvizsgálni. A nőiségünk megéléséhez szükség van-e Férfira, avagy tőlük függetlenül is megélhető-e mindez?

Kell-e a Férfi, hogy Nők legyünk?

Avagy mi volt előbb? Tyúk vagy a tojás? Kell-e a Férfi, hogy Nők legyünk, vagy előbb éljük meg, találjuk meg, fedezzük fel magunkban a Nőt, és akkor fog jönni a Férfi? Az erről való elméleti vitatkozást értelmetlennek tartom, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha nem ragaszkodunk a nézőpontjainkhoz, elvárásainkhoz és nem akarjuk mindezt fix szabályként meghatározni, akkor működni tud az életünk, a kapcsolatunk és a nőiségünk is.

Én azt éltem meg és azt látom a hozzám fordulóknál is, hogy

azt az „igazi” női minőséget egy „igazi” férfi minőség ébreszti fel bennünk.

Nem akarok definíciókba menni az „igazi” kapcsán sem, hiszen önmagában ez is mindenkinél mást jelent. A nőiségünk megélése vagy meg nem élése alapvetően a mi választásunk.

Ami ott kezdődik, hogy most őszintén ránézek arra a kérdésre, hogy mit jelent számomra Nőnek lenni és pillanatnyilag mindezt mennyire élem? Mennyi elfojtásom van a nőiségemmel kapcsolatban, mennyi vágyamat nem merem megélni, kinyilvánítani? Akár párkapcsolatban vagyok, akár nem.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Ha nem vagy párkapcsolatban

Mennyire teszed egy Férfitól függővé azt, hogy Nő legyél? Mennyire várod azt és ezzel fogod saját magadat vissza, hogy majd ha lesz mellettem Férfi, akkor kezdek el ezt vagy azt? Akkor kezdek el figyelni magamra, szép ruhában járni, választani nőiesebb megjelenést, működést. Mindez az elvárás tudattalanul is nyomást helyez a másik nemre és nem vonzza, de inkább taszítja a férfiakat.

Ha párkapcsolatban vagy

Meg mered-e mutatni a párodnak, hogy ki az a Nő, aki benned rejlik? Milyen nézőpontod van, hogy ő mit vár el, hogy milyennek kell lenned? Mennyire mersz Önmagad lenni előtte vagy csak azon vagy, hogy boldoggá tedd, hogy megfelelj neki? Ki tudja-e csalogatni belőled a Nőt, vagy éppen visszafogja? Be tudja-e fogadni a női energiáidat vagy elmenekül tőle(d)?

És Te be tudod-e fogadni tőle azt az invitálást, amire ő hív, hogy legyél, válassz egyre többet Önmagadból és a nőiségedből?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Nő a Férfit ébreszti, Férfi a Nőt

Kölcsönösen ébresztjük egymásban a Nőt és a Férfit. Azt a tiszta minőséget, ami ott van mindkét nemben, csak évezredek alatt rápakoltunk sok fájdalmat, védekezést, nézőpontot, elvárást, sérelmet.

Előfordulhat, hogy nem az a Férfi fogja benned felébreszteni a Nőt, aki melletted van. Előfordulhat, hogy nem abban a Férfiben fogod felébreszteni a Férfi erőt, aki ott van melletted. Előfordulhat, hogy nem az a Férfi lesz hosszú távon a párod, aki ezt az ébresztést elindította benned.

Nincs biztosíték, nincs garancia.

Az azonban szinte biztos, hogy ha egyszer már felnyílt Pandora szelencéje, ha már egyszer képessé váltál ránézni erre a kérdésre és választani, hogy ránézel a nőiségedre, belekóstolsz a nőiségedbe, akkor ez az energia egyre jobban hívni fog, hogy kiteljesedj benne. Hogy válassz egyre többet Önmagadból és abból a Nőből, aki eddig még soha nem mertél lenni, de aki valójában vagy.

Így idővel függetleníteni tudod a saját nőiséged megélését a Férfitól vagy a férfiakkal történő kapcsolódástól.

Egy Férfi lehet, hogy csak katalizátor lesz, aki elindít az úton. Egy Férfinak lehet, hogy csak katalizátor leszel, akit csak elindítasz az úton. Mégis enélkül a szikra nélkül lehet, hogy nem indulna meg benned a folyamat. Amit hogy aztán kiteljesítesz-e vagy sem, ez már alapvetően csak Tőled függ.  

Nők… Férfiak… és a vágyaik…

Nők… Férfiak… és a vágyaik…

Mennyire teszed magad rosszá a vágyaid miatt? Mennyire tesznek téged rosszá a vágyaid miatt? Mennyire teszel másokat rosszá a vágyaik miatt? Mennyire teszik a környezetedben mások magukat rosszá a vágyaik miatt? Akár Nők, de a Férfiak esetében talán még inkább sokszor összekötjük a vágyaink megélését azzal, hogy rosszak, bűnösök, alávalók, megítélt személyek vagyunk. Hogyan éljük meg a vágyainkat úgy, hogy az többet teremtsen mindenki számára?

A vágyaink nem véletlenül születnek meg bennünk

A vágyaink iránytűk, amelyek mutatják, hogy kivel, mikor és hogyan van dolgunk. A vágyaink mutatják, milyen lehetőségek elérhetőek számunkra, amit ha választunk, az életünkbe több öröm, könnyedség és bőség tud áramolni. A vágyainknak alapvetően segíteni kellene minket, kiteljesíteni, mégis a vágyakhoz és különösen azok megéléséhez számtalanszor ítéletet, bűntudatot, szégyent, félelmet kapcsolunk. Most van itt az idő ezektől megszabadulni?

Ha nem vennéd be a társadalom, a környezeted, a családod nézőpontjait, ítéleteit arról, hogy mit szabad és mit nem, hogy mi a helyes, mi a helytelen, mi a jó, mi a rossz, akkor mit választanál? Ha nem akarnál megfelelni mindezeknek, akkor mit választanál? Ha nem helyeznéd mások érdekeit a saját magad elé, mit választanál?

Az, aki megítéli a vágyaidat, csírájában próbálja elfojtani őket. Legtöbbször irigységből, vagy félelemből, netán így akar erőt demonstrálni feletted. Mi lesz, ha te valóra váltod a vágyaidat, mi lesz, ha te felülmúlod őt, ha te túlteremted? Legtöbbször pont azok ítélik meg vagy próbálnak lebeszélni az álmainkról, akik maguk soha nem mertek nekiállni, hogy megvalósítsák a sajátjukat.

Minden ítélettel, amivel azonosulsz, azzal igazolod azt, és megállítod saját magadat és a teremtésedet.

Milyen ítéletet vettél be, amivel megállítod saját magadat? Kinek a nézőpontját helyezted a sajátod elé, amivel megakadályozod a vágyaid valóra váltását?

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Amikor a Nő vágya a Férfi…

A Nő vágya sokszor egy Férfi. A legfőbb „akadály” a gyakorlatban, hogyha vagy te vagy ő kapcsolatban van. Amikor a Nőben megjelenik a vágy egy másik Férfi iránt, a legtöbb Nőnél automatikusan bekapcsol a bűntudat, a bűnösség érzése és megjelenik a stop tábla, hogy ezt nem szabad. Anélkül, hogy feltennénk a kérdést, hogy mi teremt többet mindenki számára?

Hiszem azt, hogy egy olyan kapcsolatban, ami működik számodra, nem tud egy ilyen helyzet megjelenni. Tehát ha kapcsolatban vagy és megjelenik benned a vágy egy másik személy felé, akkor csak kérdezd meg magadtól, minden rendben a kapcsolatodban? Olyan, amilyen valójában neked működik? Most van-e itt az idő ránézni minderre? Hibáztatás, ítéletek, önítéletek nélkül megnézni, hogy mi működik számodra?

Ugyanígy a másik oldalról…

Vajon tönkre tudsz-e tenni egy olyan kapcsolatot, ahol minden működik, minden rendben van? Ha Te vagy/lennél a „harmadik” a kapcsolatban, akkor egyszerűen csak ne vedd be azt, hogy hibás vagy, hogy rossz vagy, hiszen az soha nem véletlen, ha tér nyílik egy harmadik számára.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

A Férfiak számára ez még nagyobb tabu

A Férfiak többsége inkább lemond a saját vágyairól, csak hogy ne ártson másnak, hogy védje a családot, a gyerekeit, a feleségét. Igen, akkor is, ha ez azonban már egyik fél érdekét sem szolgálja.

Nem hagyunk összedőlni düledező kapcsolatokat, amelyek azonban pont az összeomlással születhetnének újjá. Vagy ugyanaz a kapcsolat egy másik, jól működő minőségben, vagy a kapcsolatot lezárva egy másik kapcsolódásban.

Rettegünk az összeomlástól, ragaszkodunk a régihez, a megszokotthoz, az ismerthez. Pedig az összeomlásban megvan az a lehetőség, hogy valami új szülessen belőle, valami sokkal jobb, sokkal nagyszerűbb, valami, ami sokkal többet teremt mindenki számára.

Amikor tehát a vágyaid mellett teszed le a voksodat, Önmagad választod.

Hogy tud ez úgy történni, ami mindenki számára lehetőségeket nyit? Vállalod-e mindezért az átmeneti kényelmetlenséget vagy hagyod, hogy megfojtson az, ami nem működik számodra? Mi lenne lehetséges számodra, ha ítéletek és nézőpontok nélkül hagynád, hogy a vágyaid valóra váljanak?

Ha működik, csináld! De ha nem működik, csináld másképp!

Ha működik, csináld! De ha nem működik, csináld másképp!

Az Élet alapvetően nagyon egyszerűen is tudna működni, csak általában mi bonyolítjuk túl. Kikövetkeztetésbe, agyalásba, ítéletekbe, minősítésekbe megyünk. Tudni véljük, másnak mi a jó, közben azzal nem foglalkozunk, hogy nekünk mi. Nem ismerjük a saját működésünket, a saját preferenciáinkat. Ha szeretnél ebben változást, van egy mondat, ami segíthet: Ha működik, csináld! De ha nem működik, csináld másképp!

Mi más lehetséges még?

Egyetlen kérdés meg tudja változtatni az életed. Annyira be vagyunk ragadva a megszokásainkba, hogy nem kérdőjelezzük meg azt, ami van. És nem teszünk fel egy olyan egyszerű kérdést, hogy: Mi más lehetséges még? Ha nézőpontok és ítéletek nélkül néznél rá az életedre, ha semmi nem lenne jó vagy rossz, akkor mit választanál, akkor ki lennél?

Tudod-e azt, hogy mi működik számodra? 

A működés egy semleges minőség. Amikor arra kérlek, hogy nézz rá, hogy mi működik számodra, valójában azt kérem, hogy ítéletek nélkül ismerd el azt, hogy hogyan működsz életed számos területén: a munkádban, a pénzügyeidben, a kapcsolataidban.

Anélkül, hogy bármit saját magaddal kapcsolatban rossznak tartanál. Anélkül, hogy bármiért hibáztatnád magad. Anélkül, hogy elkezdenél agyalni azon, hogy más mit választana. Anélkül, hogy megpróbálnád kitalálni, hogy mi lenne a jó, a helyes, a tökéletes választás számodra.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Honnan tudod, hogy működik az életed?

A napjaid könnyűek, nincs benne lehúzó erő, olyan energia, ami visszafog. A történések könnyedén jönnek, éled azt, amit az Access Consciousness® úgy fogalmaz meg:

Az egész élet könnyedén, örömmel és ragyogva árad felém.®

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek rossz napjaid vagy hullámvölgyeid, csak nézz rá, hogy az kivétel, vagy „főszabály” lett az életedben. Melyik van többségben? Az olyan nap, amikor nehéz, vagy az, amikor könnyű?  

Ami könnyű számodra, az számodra igaz

Ha tehát túl sok nehézség van az életedben, olyan életet élsz, olyan választásaid vannak, olyan kapcsolatok határozzák meg az életedet, ami számodra nem igaz, ami a Te lényed számára nem feltétlenül tápláló, téged nem felemel, nem előre visz, hanem visszahúz. Minél inkább mersz, tudsz azzal menni, ami neked könnyű, annál inkább válik könnyűvé az életed is.

Ha nem tudod, hogy mindez milyen, akkor tegyél fel kérdéseket: Univerzum, mutasd meg, milyen az, amikor számomra könnyű? Kivel lenne számomra könnyű? Milyen kapcsolódás, milyen munka, milyen pénzügyi helyzet, milyen tér az, amiben nekem könnyű?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Megszoktuk, hogy nehéznek kell lennie

Mindez olyan hazugság, ami alapvetően határozza meg az életünket. A nehézségnek és a nehézségen való túljutásnak értéket tulajdonítunk, ami könnyű számunkra, azt pedig elértéktelenítjük. Miben változna meg az életed, ha ezt megfordítanád?

Mi kellene ahhoz, hogy ne értéktelenítsd el azt, ami számodra könnyű?

Hányszor próbálták meg letörni a szárnyaidat, csak hogy ne szárnyalj túl magasra? Hányszor értéktelenítettek el a képességeidért, az álmaidért és a választásaidért? Hajlandó lennél-e nem bevenni tovább, hogy értéktelen vagy, ha nagyokat álmodsz, választasz és teremtesz?

Ha működik az életed, akkor csináld úgy és azt, amit eddig, kérj belőle még, kérj belőle egyre többet és többet. Ha viszont nem működik, akkor kérdezz:

Mi kellene ahhoz, hogy az életem könnyedebbé, örömtelibbé váljon? Milyen választást hozhatok ahhoz, hogy az életem még nagyszerűbbé, a kapcsolataim még táplálóbbá váljanak és a pénz még könnyedebben érkezzen az életembe?

És persze a kérdések mit sem érnek, ha utána nem választasz valami mást. A kérdések célja az éberség, illetve a lehetőségekre való megnyílás. De senki nem fog helyetted választani. Mennyire korlátozod tehát magadat a választásaidban, a lehetőségeidben azzal, hogy nem választasz? Ha senkinek a véleménye, elvárása, nézőpontja nem számítana, akkor mit választanál? Ha nem ítélnéd meg tovább magad a választásaidért, mit választanál? Ha a saját működéseddel összhangban választanál, mit választanál?

Válassz, és ha elsőre nem is találod meg azt, ami számodra működik, csak menj tovább, és egyre gyorsabban fog letisztulni, hogy mi működik neked és mi nem. És már nem fogod magadat mindezért rosszá tenni sem.

Nyitni az tud, aki maga is nyitva van…

Nyitni az tud, aki maga is nyitva van…

A falaink mögé bújunk és bezárjuk magunkat. Falak mögé, amit a fájdalmaink, a múltunk, a sértettségünk, az elvárásaink, az ítéleteink, a kikövetkeztetéseink, az esküink, fogadalmaink tégláiból építettünk. Félünk nyitni, de jól esne, ha mások nyílnának felénk. Másokat nyitni úgy tudsz, ha először Önmagadat nyitod. Igen, minden félelmed ellenére. Mert nyitni az tud, aki maga is nyitva van…

A megnyílás titka: a sebezhetőség

Ahhoz, hogy mások megnyíljanak számodra, előbb érdemes saját magad előtt megnyílnod. Ránézve egy váratlan vagy nagyon is megtervezett pillanatban arra, hogy ki is vagy valójában.

Látod-e a saját fényedet, vagy hagyod, hogy mások elvegyék, kisebbé tegyék, elhazudják tőled? Ki mersz-e állni, láttatni magadat a Világban, vállalva életed félelmeit, vágyait, kihívásait, sikereit vagy kudarcait? Látod-e az árnyékodat, vagy takargatod, megítéled, netán felnagyítod és hagyod, hogy elhatalmasodjon rajtad?

A megnyílás titka a sebezhetőséged vállalása: a félelmeid meghaladása, a saját magadról, az életedről alkotott elvárásaid elengedése és Önmagad erejébe, képességeibe való beleállás.

Sebezhetőség és ezáltal megnyílás nincs saját magunk vállalása nélkül.

Amikor másoktól azt várjuk, hogy felénk nyíljanak, akkor először nekünk kell kilépni a saját páncélunkból, letéve a harci eszközeinket, mutatva, hogy nem támadni akarunk, így nem szükséges védekezni.

Ha olvasnál még tőlem, az eddig megjelent könyveimet itt találod:

Ha a múlt nem számítana, mit választanál?

Mert a falak és a páncél védekezésre szolgálnak. Az aktuális éberségünk helyett kikövetkeztetjük, hogy mivel a múltban is bántottak minket, most is fognak, ezt és a fájdalmat elkerülendő pedig inkább védekezünk. Mégis, vajon ha a múltad nem számítana, mit választanál, ki lennél és hogyan élnél? Milyen nyitottsággal?

Nyitottsággal, de nem naivitással.

Mi van, ha ez a kulcs? Attól, mert kinyitom a szívemet, még nem kell hogy hagyjam, hogy kihasználjanak, nem kell hogy átverjenek, megalázzanak. Mert mondhatok nemet. Mondhatom azt, hogy elég, hogy itt a határom és tovább nem engedlek. Bármikor. Bárkinek. Bárhányszor.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Hagyod-e magadat láttatni?

Majd nyílok, ha a másik nyílik. Férfi a Nőre, Nő a Férfira vár, túludvariaskodva sokszor egy kérdést. Mert ezt is megtanultuk számos spiri-ezo-tudatosság iskolában, hogy mennyire fontos az elfogadás. Számtalanszor azonban félreértelmezzük az elfogadást és nincs meg az éberségünk arra, hogy mi teremt többet mindenki számára. Ha mondok valamit vagy ha nem? Ha lépek előre és invitálok, vagy ha visszahúzódok és várok.

Általános szabályokat várnak sokan, pedig ilyenek nincsenek. Mindent szabad, legyél kérdésben, mikor mi teremt többet mindenki számára: a mindenkibe pedig beletartozol te magad és a másik is.

Milyen invitálás tudsz lenni a másik számára ahhoz, hogy megnyíljon? Mit tudsz tenni és mi tudsz lenni ahhoz, hogy lebontsd a falait, beférkőzz a réseken és a másik magától nyíljon?

Van, amikor tenni kell mindezért, máskor elég csak lenni. Lenni az, aki valójában vagy. Álarcok, maszkok, falak nélkül. Le tudod-e csupaszítani a lelkedet, hogy a másik meglásson? Hagyod-e magadat láttatni? Megmutatva a begyógyult és még be nem gyógyult hegeket rajta? És mered-e vállalni a kockázatot, hogy szeretni fognak-e így is? Úgy ahogy vagy. Törékenyen, sebezhetően, a múltaddal, a félelmeiddel, de a jövőddel, a lehetőségeiddel és a nagyságoddal együtt.   

A jót akarás csapda

A jót akarás csapda

Amíg pedig erre rá nem ébredünk, addig beleesünk… Egyszer, kétszer, tízszer, akár ezerszer. A segítők útjának szerintem sorsfordító lépése az, amikor kiszedjük magunkat a „jót akarok a másiknak” csapdájából. És nem, akkor nem kell átesnünk a másik oldalra, nem kell rosszat akarnunk sem. Mégis mitől is csapda az, hogy jót akarunk másnak – sokszor akarata ellenére – és mi más lehetséges még ezen túl?

1. Amikor jót akarsz, ítéletben vagy

Amikor jót akarsz másnak, valójában ítéletben vagy, nézőpontod van arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Sőt legtöbbször arról is, hogy minek kellene történnie. Ezt a nézőpontodat és egyben ítéletedet próbálod a másikkal intenzitástól függően megosztani, rá invitálni vagy erőltetni.

A jót akarás így könnyedén átcsúszhat megmentésbe, amikor a másikat nem hozzásegítjük ahhoz, hogy a saját erejére ráébredjen, hanem elvesszük tőle az erejét, mert azt hisszük, hogy ő nem képes megoldani azt a helyzetet, amiben van.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

2. A jót akarás mögött: valójában éberség van

Azonban magunkat se tegyük rosszá mindezért. A jót akarás mögött valójában ugyanis éberség van. Egyszerűen csak ismerd el, hogy éber vagy lehetőségekre, éber vagy arra, hogy a másik hogyan oldhatná meg könnyedén az életét, a helyzetét, és mi más lehetséges számára, amit adott esetben ő nem választott eddig.

Ami segít ilyenkor, hogy megengedésbe kerülsz a másik választásával, még akkor is, ha az nem egyezik meg azzal, amit te választottál volna. Nem vehetjük el másoktól a szenvedéseit és azt a transzformáló erőt, amit egy-egy ilyen helyzetben megélt felismerés által magukévá tudnak tenni.

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

3. A megengedés szabadsága

Más nem biztos, hogy választja azt, amit te látsz, hogy lehetséges számára. A saját nézőpontjaihoz való ragaszkodás pedig meggátolja abban, hogy meglássa azt a lehetőséget, amit te látsz.

Adhatunk másoknak éberséget, nyithatunk másoknak lehetőségeket, egyet nem tehetünk: nem választhatunk helyettük.

A „jót akarásunkban” tehát valójában az éberségünk működik, és ilyenkor nehéz lehet megtalálni azt a határt, amikor még mindez megmarad egyszerűen nézőpont nélküli lehetőség kinyitásnak, megengedéssel a szabad választás lehetőségeire. De egy kis gyakorlással egyre könnyebb lesz a ráérzés.

4. A fizetség: a rosszá tétel, hibáztatás ítélete

Számtalanszor előfordul, hogy amikor jót akarsz valakinek, még téged tesznek rosszá. Aki nem tudja befogadni azt a teret, azt a lehetőséget, azt az éberséget, amit nyitsz neki, eredendően rosszá fog tenni, meg fog ítélni, hibáztatni fog azért a változásért, amit az életébe hoztál.

Ha tehát nem szeretnél felesleges ítélettel és sokszor hazugsággal szembesülni, érdemes mindig kérdésben lenni, hogy vajon mit fog teremteni az, ha bárkinek is jót akarok? Választja-e ő azt az a változást, amivel a „jó” járna? Választja-e a könnyedséget vagy ragaszkodik a nehézséghez? Választja-e a nagyobb teret, a nagyszerűbb lehetőségeket, vagy megmarad abban, amit ismer, amit megszokott, és ami nem zaklatja fel a sokszor nehézségekkel teli, de mégis biztos életét.

Nem akarok ártani neki – De magadat se pusztítsd!

Nem akarok ártani neki – De magadat se pusztítsd!

Valami nagyon erős kódként, tiltásként él bennünk az, hogy ne ártsunk másoknak. Érthető mindez, hiszen ez valójában minden igaz spirituális, vallási tanítás legelső elve. Azonban mostanra mindezt olyannyira szélsőségként értelmezik sokan, hogy a nem ártani elve mögé bújva saját magukat pusztítják. Hogyan tud mindez úgy működni, hogy nem ártok másnak, de közben magamnak sem?

A kikövetkeztetés csapdája

Nem akarunk ártani, nem akarunk fájdalmat okozni, nem akarjuk tönkretenni a másik életét. Ez egy szép és nemes eszme és alapvetően jóindulatról árulkodik. Az elv lényege azonban a szándékos ártás elkerülése. Tudatosan és direkt ne ártsunk másoknak. Viszont emberek tömegénél jelent meg ennek az elvnek a félreértelmezett alkalmazása.

Emberek tömegeinél látom, hogy kikövetkeztetik előre, hogy az ő választásuk milyen hatással lesz mások életére és választásaira.

Ezen kikövetkeztetést igazzá, sőt olykor egyetlen lehetséges jövőképpé teszik, aminek tudatában fel sem merül a „mi más lehetséges még?” kérdés használata. A gondolatban lejátszott jövőképhez igazodva megpróbálják elkerülni az előre „rossznak” ítélt helyzetet, ennek köszönhetően pedig áldozatszerepbe csúsznak, feláldozva a saját életüket a másik miatt. Úgy, hogy valójában ő azt soha nem kérte…

Nem ártani másnak és önkéntes megmentőként feláldozni magam más miatt nagy különbség. Erről pedig keveset beszélünk. Van, aki a gyermekét használja erre a célra, más a párját, de előfordulhat a szülőkkel való kapcsolatban is.

Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:

Milyen gyakorlati helyzetekben jelenik meg ez általában?

Nem válok el, inkább benne maradok egy nem/rosszul működő kapcsolatban, mert mi lesz a gyerekekkel? Mi lesz a párommal? (Tönkremennek/összeomlanak/tragédiát vizualizálok.)

Nem teszek, választok ezt vagy azt, mert mit szólnak hozzá a szüleim? (Megítélnek. Netán túlteremtem őket és az milyen dolog már…)

Nem választok olyan munkahelyet ahol többet keresnék, mint a Társam, mert ez vajon hogyan hat az önértékelésére? (Rosszul érinti, felháborodik, vita lesz belőle.)

Az meg sem fordul sokak fejében hogy milyen invitálás lehetsz azzal, hogy Önmagad válsztod arra, hogy mások is Önmagukat válasszák? Milyen lehetőségek nyílnak meg számukra is azzal, ha neked jobb lesz, ha te több leszel? Az, hogy valami „jót” indít el mindez, sokak fejében egyáltalán nem opció, és ezzel megölik az erre vonatkozó lehetőségeket. A lehetőségek pusztítója vagy a lehetőségek teremtője kívánsz lenni?

Mi az a lehetőség, amit csak te tudsz megnyitni a választásaiddal?

Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.

Segíthet néhány kérdés…

…hogy letisztázd magadban, hogy vajon Te is csúszol-e önkéntes megmentő szerepbe?Az Access Consciousnessben sok kérdést használunk ahhoz, hogy éberséget adjon számunkra és ennek köszönhetően másképp tudjunk működni, mint eddig.

Kit tettél magadnál jelentőségtelibbé a saját életedben? Kinek az érdekeit, nézőpontját tartod fontosabbnak a sajátodénál? 
Milyen előre gyártott forgatókönyveket, kikövetkeztetést, agyalást használsz arra, hogy megállítsd magad? 
Kinek a kedvéért mondasz le magadról, a választásaidról, az életedről? 
Mennyire azonosulsz a társadalmi sztereotípiákkal, elvárásokkal ahelyett, hogy feltennéd magadnak a kérdést, mi működik neked? És mi teremt többet mindenki számára?

Ha nem feltételeznéd azt, hogy ártani fogsz másoknak, hogy a te választásodat ők „rossznak” élik meg, akkor mit választanál? Ha nem ítélnéd meg rossznak vagy jónak a választásaidat, mit választanál?

Most van itt az idő kilépni az önként vagy legtöbbször tudattalanul vállalt áldozat szerepből?

Milyen jövő nyílhat meg számodra és azok számára is, akiket szeretsz, ha az alá-fölérendeltségből kilépve, egymás erejének, képességeinek és értékeinek elismerésével egyenlőségből vagy képes teremteni az életed és a kapcsolataidat? És minden választásod előtt hajlandó vagy kérdésből és éberségből menni kikövetkeztetések helyett.

Minden kikövetkeztetés ugyanis megöli az éberségedet, és a lehetőségeket is arra, hogy valami nagyszerűbb jövő szülessen általad. Ha felhagysz Önmagad pusztításával és nem bújsz a nem akarok ártani másoknak félelmei mögé, hidd el olyan tér nyílik meg számodra, ahol sokkal nagyobb dolgok születhetnek, mint azt most még elképzelni tudod…