Bevezető
Nagyon hangos lett a világ… A Nők is hangosak lettek, ami bizony olykor szélsőségekben is megnyilvánul. A napokban elindult egy dominó egy hangos Amazon révén, amibe egy komment, majd egy cikk révén én is érintve lettem. Így nem tudtam nem írni az Amazon működés mögöttes energiájáról, mozgatórugójáról. Ha értünk, látunk dolgokat, jobban értjük, könnyebben elfogadjuk, könnyebben túl lépünk rajta. Nőként is és Férfiként is.
Megjártam a nőiségnek ezt a korszakát, habár sosem tartottam magam szélsőséges feministának. Megküzdöttem a saját nőiség démonaimmal, bántalmazás élményekkel, toltam túl erőt, ami erőszakká vált és okoztam károkat, fájdalmakat is. És vannak démonok, amikkel olykor még most is küzdök, és akaratlanul is okozok károkat ma is. Mint mindenki, aki él, érez, választ. Nem ezzel van a gond sosem, hanem a felismeréssel, azzal, hogy észrevesszük-e, és hogy változtatunk-e. Tudom tehát, hogy túl lehet a szélsőségeken jutni, de nem feltétlen úgy, ahogy azt sokan gondolják vagy szeretnék.
Az igazunkhoz, nézőpontjainkhoz, fájdalmainkhoz, tudatalatti energiákhoz, harchoz való ragaszkodás helyett az egymás nézőpontjainak megértése, a szándékok és az energiák felismerése lehet a kulcs férfi-női kommunikációban, működésben. Íróként is és Nőként is fontosnak tartom a témát, így két nagyon komplex és meggyőződésem, hogy hiánypótló írás született egy éjszaka alatt bennem a témában.
Az Amazon működés mozgatórugói és veszélyei
„Jó lenne, ha megbékélnének végre az Amazonok” – olvastam nemrég egy Férfi tollából, és hangzik a talán nem csak egyetlen Férfiban megfogalmazott kérés az Amazon működésű Nők felé. Azon Amazonok felé, akik olykor szélsőségesen hangoztatják egyedüli és kizárólagos igazukat, nem kímélve jobbára senkit és semmit, mert éppen úgy érzik, hogy megtehetik.
Igen, az Amazonok azt érzik, hogy megtehetik. Miért? Mert korábban nem tehették meg. Oly sok életen, oly sok elnyomáson, oly sok fájdalmon keresztül nem tehették meg, és erre tudat alatt, a lelkük mélyén emlékeznek. És azt mondják, elég volt! Mégis, végtelenül fájdalmas látni Nőként, hogy ezek az Amazonok milyen károkat okoznak.
(De még mielőtt kivívom az általános népharagot, nem, nem minden Nő, és nem minden Amazon pusztít, nem minden Amazon szélsőséges, nem áll szándékomban általánosítani. Ez nyilván egyénileg változó. Egyszerűen az Amazon korszak velejárója lehet a szélsőségesség. Azonban ebbe nem kell beleragani. Ha Nők és Férfiak is ismerik ennek a korszaknak a funkcióját, könnyebben lehetnek képesek felismerni, elfogadni és kezelni a helyzeteket, majd továbblépni belőle.)
Az elfojtott harag, düh, fájdalom energiák óriási pusztításokat végeznek Férfiak és Nők körében egyaránt.
Mert harcos Amazonok tudattalanul is egymást erősítik és fenntartják, igazolják ennek az állapotnak a szükségességét. Egymás által megerősítve látják a saját nézőpontjaikat és feljogosítva érzik magukat arra, hogy ezt a viselkedést fenntartsák. Igazolva lesz az a belső álláspontjuk, hogy „így kell kiállnom magamért”.
A lavina így csak nő, és – sajnos – születik egy új nőiség minta, amit látnak aztán az Amazonok gyermekei: a fiúk bezárnak, akár menekülnek, távolságot tartanak, olykor még a saját anyjuktól is, a lányok pedig azonosulva ezen új mintával már tinédzser korban utánozzák az Amazon nők viselkedését, és számukra ez lesz a „normális”, ez lesz a minta.
Felnő így egy társadalom, amiben a szakadék Férfi és Nő között egyre nagyobb lesz valamiféle félreértelmezett kiállás, erőfitogtatás, véget nem érő harc miatt.
Az Önmagunkért való kiállás nemtől független. Nem függ attól, hogy Férfi vagy Nő vagy. Tehát igen, állj ki magadért, ne hagyd, hogy bántsanak. De halkan kérdezem csak meg ebben a nagy hangzavarban, hogy amikor a női Amazon Önmagáért áll ki, akkor vajon tényleg csak a kiállásról, az erőbe állásról van szó, vagy ez az önérvényesítés átmegy értelmetlen feszültségkeltésbe, ítélkezésbe, tiszteletet messzemenőleg nélkülöző szarkazmusba, dühös végeérhetetlen harcba, és akár Férfi bántalmazásba? A kérdésre a válasz szintén egyéniségtől (és tudattalan ellenállástól, elfojtott fájdalomtól) függ.
Minél több fájdalom lakozik egy Nő lelkében, annál hangosabb Amazon lesz.
Én megértem a dühöt, megértem a fájdalmat, megértem azt, aki nem hagyja, hogy bántsák. Ne hagyd, hogy bántsanak. De neked sincs jogod bántani, és nincs jogod arra, hogy a jogaidra hivatkozva pusztíts.
Azzal, ahogy most a legtöbb Amazon viselkedik, sokszor ő maga válik bántalmazóvá.
Így lesz áldozatból elkövető, egészen addig, míg fel nem ismeri, hogy létezik valami ezen a polaritáson túl, és az ördögi körből ki lehet lépni. Amikor az Amazon bántalmazottból bántalmazóvá válik, akkor az erőbe állásának folyamatában szélsőséget él meg, és az erő átvált erőszakba. De ő erre legtöbbször nem tudatos. Sokszor összekeveri az erőt az erőszakkal, a kettő azonban nem ugyanaz. Ennek a megállításához az kell, hogy az Amazon elismerje, tudatosítsa a saját erejét. A saját erejét elismerő Nő már nem védekezik támadással, hanem képes megnyugodni, megengedővé válni.
Az Amazon működés beleillik a jelen kor társadalmába, amit jól tükröz a szélsőséges megnyilvánulások számának növekedése.
A mindenért és minden ellen IS harcoló, saját frusztrálságukat feldolgozni képtelen férfiak és nők végül pedig egymásnak esnek, ebből pedig érték nem születik.