Drága Férfiak! Mi nők képesek vagyunk a végtelenségig bízni. Reménykedünk fáradhatatlanul és sokszor hajlamosak vagyunk arra is, hogy önáltatásokba essünk. Hogy higgyünk akkor is, amikor már nem kellene, és mert bele tudunk látni olyat is a kapcsolatba, ami valójában ott sincs. Ezért a szerelmet és vele együtt a reményünket le kell tudnotok ölni. Egy egyenes, őszinte, határozott szóval, mozdulattal, ami pont a szívünkbe talál.

Nem megy másképp. Nőként nem tudunk másképp továbblépni. Megértjük, hogy vannak olyan időszakok, amikor mindezt még nem tudjátok. Megértjük – bár nem szeretjük – ha vannak olyan időszakok, amikor nem tudtok választani, így akár több nőtől is befogadtok egyszerre. Van a bolyongással teli utatoknak ilyen szakasza, de amikor már kitaláltatok az erdőből, a bizonytalanság idején túljutva határozottság szükséges.

Az igennek is tisztának kell lennie és a nemnek is. Ha többen voltak a látókörben, akkor különösen. A remény utolsó sugarát is ki kell űzzétek a lelkünkből.

Mert lássátok, hogy amikor elindulunk felétek és elkezdünk adni, a mi utunk, a mi poklunk ugyanúgy a bizonytalanság, így remélünk. Szívünkben a szerelem lángjával, ami ha egyszer kigyulladt, ég és táplál. Titeket. Így Együtt lépdelve jutunk egyre messzebb. Így Együtt lépdelve jutunk ki mindketten a sötét erdőből, ahol a legsötétebb órák idején egymásra találtunk. Együtt, egymást kézen fogva, egymást vezetve, egymásnak suttogva, hogy ne add fel soha. Ha ellenség jön, összezárva, ha elsodródunk a másiktól és a saját harcunkat vívjuk, lélekben akkor is Együtt.

De visszatalálunk Hozzátok és Ti is visszataláltok hozzánk. Ha mi vagyunk az igaziak.

Talán néha hibázunk, mondunk olyat, amit nem kellene, nyaggatunk, elvárunk, sírunk, de a hullámok völgyeiben és magasságai között akkor is értetek és miattatok szárnyalunk, Titeket szeretünk. És kérünk, invitálunk, hogy tartsatok velünk.

Tudjuk, hogy elfáradtatok. Oly sokan elfáradtatok az úton a hosszú bolyongás közben, és csak hívunk szelíden szólva hozzátok, hogy olykor pihenjetek meg. Általunk, bennünk, töltődjetek, hogy legyen erőtök a további harcokhoz, a további lépésekhez. Szabad.

Szeretnénk adni: hitet, bizonyosságot, erőt, szeretetet, elfogadást. Hogy lehet másképp, mint ahogyan eddig láttátok, gondoltátok, éltétek.

Tudjuk, hogy erősek vagytok. És tudjuk, hogy erősek vagyunk. A szerelmünk ereje az, ami lehetségessé teszi a lehetetlent, ami megvált minket és olykor titeket is a szenvedések órájában. Lehet nektek is: beleállni az erőtökbe és megélni a gyengeséget is. Mindkettőt egyszerre, mert valójában mindkettőre vágyunk és Nektek is mindkettőre szükségetek van.

Vágyjuk azt a tiszta határozottságot, azt a férfienergiát, ami elsöpri a mi kétségeinket is. Ezért fontos mindez. Mert tudjuk, hogy előre hitelezzük Nektek a bizalmat, a hitet, a szeretetet. És nem várunk érte semmit, csak remélünk. Reméljük a szívünk mélyén, hogy ha lelketek megérkezik oda, ahová valójában vágyik, akkor megkapjuk.

Megkapjuk azt, hogy megnyíltok, hogy legyőzitek a félelmeiteket, hogy újjászülettek, hogy beengedtek.

Hogy választotok. Egy erős, határozott, mindent elsöprő mozdulattal. Szelíden, kedvesen, finoman, törődőn.

Vagy összetörtök. Egy erős, határozott és mindent elsöprő mozdulattal. Ezt nem lehet szelíden, kedvesen, finoman vagy törődőn.

A szerelmet meg kell ölnötök bennünk. A reményt meg kell ölnötök bennünk.

Mert ez így tiszta. Mert ez így egyértelmű. Mert csak így tudunk továbblépni. Mert csak így tudtok továbblépni. Sehogyan másképp.

Szerző: dr.Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok

Ha olvasnál még többet tőlem, a könyveimet ITT ismerheted meg. Ha érdekelnek a lehetőségek velem, látogass el IDE. Ha kapcsolódnál velem, EZEKEN az eseményeken megteheted.
Kosár A termék eltávolítva. Visszavonom
  • A kosárban nincsenek termékek.
542 Shares
Share542
Tweet
Pin