A démoni valóságok felszámolásáról

Démonai mindenkinek vannak, egészen addig, amíg szembe nem néz velük és le nem győzi őket! A démonok nélküli valóságért meg kell dolgozni. Melós munka. Démonokat pedig nem kívülről küldenek ránk, hanem mi teremtjük őket. Mindig. Mindig. Mindig. Az (ön)ítéleteinkkel.

Amikor erre – saját magamtól – rájöttem, az valami óriási felismerés volt. És többek között ezt sem adta meg nekem az Access. Ezt az egyszerű mondatot, pedig rengeteg pénzt költöttem náluk tanfolyamokra. Nem, helyette volt értelmetlen tisztítómondat, meg démontisztítások. Hogy küldjem vissza a démonokat egy másik valóságba. És én használtam becsülettel, és egy darabig jobb is lett.

Azonban mindez nem húzta ki a probléma gyökerét. Nem oldotta fel a VALÓDI okokat. Szóval mentem az újabb tanfolyamra, hogy azon újabb eszközöket kapjak. És ezt játszhattam volna a végtelenségig, életem végéig tartó függőséget teremtve tisztításoktól, személyektől, tanfolyamoktól, rendszerektől.

Mindez az én utam volt, és nem bánom. Úgy nézek rá, mint befektetésre. Az elmúlt 10 évben magamba és a jövőmbe fektettem. Mert pontosan tudom, mit akarok, és az Élet megmutatta, mi szükséges hozzá. Felszámolni a démoni valóságomat. De a legnehezebb lépéseket egyedül kellett megtennem. Bár vezetve voltam. Csodálatos, bennem bízó tudatos entitások által, akik nem mondtak le rólam akkor sem, amikor a legnagyobb démoni pokolban mászkáltam. Éveken keresztül.

Az igazság az, hogy amikor – kívülről – a legsikeresebbnek látszódtam, a legmagasabban voltam, akkor voltam a legnagyobb, legerősebb démoni térben. De az út része volt mindez. Szembesülni végül azzal, hogy én magam teremtettem őket. És igen, alapvetően azzal, hogy kiadtam az erőmet másoknak… És MINDENKITŐL, akinek kiadtam az erőmet, mert démonizáltam azt, lehetőségem volt visszavenni. És én éltem ezzel a lehetőséggel.

​

A démoni valóságom felszámolásának titka az volt, hogy megengedésbe kerültem az erőmmel, és ezáltal a nagyságommal.

Piszok nagy meló volt… És ami IGAZÁN átfordította mindezt, arra egyedül jöttem rá. Nem nagy tanfolyamokon, nem nagy facilitátorok által. Nem. A nagy facilitátorok nem mondták ki számomra soha a teljes igazságot. Talán azért, mert nem akarták, talán azért, mert ők maguk sem tudták, talán azért, mert tudatosan vagy tudat alatt nem engedték meg, hogy nagyobb legyek náluk. Az Önmagamként létezésnek korláta volt. És ahogy szembesültem ezekkel a korlátokkal, kiléptem. Mert én TÉNYLEG választottam azt, hogy Önmagam leszek. Kerül, amibe kerül.

Az szünteti meg a démonaidat, ha feloldod az önítéleteidet.

Ha tiszta szívből szereted magad minden porcikáját, minden energiamorzsáját. Ha elfogadod azt, aki vagy, bárki is legyél. Ha tudod tiszta szívből elismerni magad. Ha megnyitod a szívedet, ránézel a benne lakozó fájdalomra és végre kiengeded. Hogy a fájdalmat, megtagadást, ítéletet, szégyent, elutasítást végre fel tudja váltani az öröm. Nem, nem valami felszínes, mézes-mázos látszat öröm, hanem valami sokkal mélyebb, erősebb, nagyobb és tisztább öröm, a múlt hatása alól felszabadult, a jelenben Önmagaként létező, és a jövőjét tudatosan teremtő személy tiszta öröme.

A szív tiszta energiája nélkül, a tiszta szeretet ítéleteket feloldó energiája nélkül NEM lehetséges a démoni valóságok felszámolása.

Mert démona annak van, akinek ítélete van. És ezeket az ítéleteket nem a tisztítások oldják fel magukban. Nem. A tisztítások kevesek hozzá. SZERETNED KELL MAGAD! És mivel az Access nem tud elvinni ebbe a térbe, valójában nem tud megoldást kínálni a démoni valóságod végleges felszámolására sem.

Ezért volt kulcsfontosságú erejű A Szívtudatosság ébredése programom. Ott született meg mindennek az alapja, ott kaptam a felismeréseket, akkor jutottam el ide. Egyedül. Ekkor már 9 hónapja jártam a saját utamat, Access nélkül. De a szívhez kapcsolódó tudatos entitásokkal. És szinte éreztem az örömüket, amikor ide megérkeztem, mintha kiszakadt volna belőlük, hogy végre…. És ezzel beért volna majdnem egy évtized láthatatlan munkája számukra is.

Az önfeloldozás, önmegbocsájtás, önszeretet és az fordította át végül bennem mindezt, hogy egy eszméletlenül intenzív folyamatban ráláttam, mindent én magam teremtettem, minden az én választásom volt. Az átkok, amik az életembe érkeztek, a saját önátkaim következményei. Másoknak azért lehet hatalmuk felettem, mert én megengedtem. Az erőmnek azért nem vagyok 100%-ban birtokában, mert valaha kiadtam, átadtam, lemondtam róla. És mindezeket az ítéletek tartják fenn, amiket valaha elhittem, amiket valaha én magam teremtettem.

Minél nagyobb az ereje valakinek, annál több démont tud teremteni. Azért, mert annál nagyobb erővel tud Önmaga ellen fordulni.

Nem halandzsázni kell tehát értelmetlen tisztítómondatokkal és démontisztításokkal, hanem végül Önmagunk lényének esszenciáját elfogadni, megbékélni saját magunkkal. Ha rálépsz a szív útjára, és a tiszta szeretet energiáját éled és működteted, elkezd ez a változás a te életedben is megvalósulni.

8 év kőkemény munkája van nekem ebben. Nagyon messziről indultam. De ha ügyes vagy, Neked már nem lesz ennyi idő. Viszont a magaddal való szembenézést nem úszod meg. Az energetikai útvonalat leírtam. De az út végül mindenkinek egyénileg változó.

Azzal kell szembenézned, aki vagy. Akivé váltál, a múltbeli választásaid által. Minden választás felülírható egy új választással. De nem mindenki hajlandó ennek a változásnak megfizetni az árát.

Te döntöd el: Megúszni akarod, vagy odateszed magad, megdolgozol a változásért és megváltoztatod az életed. Nem csak a jelenedet, de a jövődet is. A lehetőség adott, “csak” a választásod és a tetteid kellenek hozzá.

Sok sikert és bátorságot mindehhez! Teremtsünk egy új teret, egy új valóságot a szívtudatos, Önmagukat ítéletmentesen elfogadó személyekkel és ennek a térnek az entitásaival!