Rendhagyó írás következik, rendhagyó témával. Nőként hajlamosak vagyunk túlanalizálni a Férfiakat és bizony sokszor hisszük magunkat „mindenhatónak és mindentudónak”. Tudni véljük, mi lenne a jó a Férfinak, azonban azt nehezen viseljük, amikor fordul a kocka és a Férfi az, aki belénk lát. És bizony vannak ilyen Férfiak is.

Férfi kérdést kaptam egyik reggel és mivel nem tudtam két mondatban megválaszolni, az jött, írjak róla:

Azt vettem észre, hogy a nőkben, akikkel kapcsolódom, meglátom a legnagyobb fájdalmukat, félelmüket. Olyan erős félelemről beszélek, amiről ők nem tudnak szinte semmit. Kettő helyen jön ez igazán elő, az egyik, ha én férfiként közeledem hozzájuk, a másik eset akkor jön elő, ha látom, hogy az adott nő szándékában áll a változás. Eddig ezzel nincs is semmi baj. A gond az, hogy ezt eddig összekevertem, és saját erős csalódásként éltem meg. Most már tudom, hogy ez érzékelés és nem az én érzésem.

A másik gond ezzel a következő. Azok a nők, akikhez közeledek, érzékelik, hogy beléjük látok, és valaki hamarabb valaki később, de végül menekül. Mi az, amit én tudok tenni, vagy mi tudok lenni, hogy ne ijedjenek meg tőlem, hanem biztonságban érezzék magukat mellettem?

A Férfiak és az energiák

Az éberségünket nem tudjuk megtagadni, csak az éberségünkről való tudatosságot. A legtöbb Férfi energetikailag roppant érzékeny és szavak nélkül, pusztán a belőlünk áradó energiákból érzi, miben vagyunk. A legtöbb Nőnek ez furcsa és hihetetlen, mert mi alapból túlértékeljük a szavakat. Valamiféle működési különbség ez, hogy a Nők inkább a szavakkal, a Férfiak inkább az energiákkal mennek.

A Férfiak ébersége a Nők működésére, és a működésük mögötti félelmekre, fájdalmakra megvan. Így ha Férfiként éber vagy a Nő félelmeire és fájdalmaira és szeretnél hozzájárulás lenni, hogy túljusson rajta, hogyan tudsz elébe menni a helyzetnek és megelőzni a menekülést? Ha beléjük látsz, láthatod a „másik oldalt” is, vagyis azt, hogy mi oldja fel a félelmeket és a fájdalmakat.

Ha Férfiként látod a Nőt

A sérüléseink szülik a félelmeinket és fájdalmainkat, amelyeket ráadásul mintába zártunk és viszonyítási pontnak használjuk őket. Aki egyszer sérült, el akarja kerülni a hasonló helyzeteket, ráadásul nehezen enged be más nézőpontokat. Legtöbbször kikövetkeztetésben van, hogy hasonló helyzet hasonló eredménnyel fog zárulni, így előre menekül a helyzetben, vagyis a vélt következményt megelőzendő az alap helyzetet próbálja elkerülni.

Ilyenkor segíthet annak a tudatosítása hogy ha még ugyanaz a helyzet állna is fenn, a következmény nem biztos hogy ugyanaz lesz. Mert habár a helyzetek lehetnek hasonlók, valójában mégsem ugyanolyanok. Habár mi magunk lehetünk a szereplői, mi is változunk, és egyszerűen már nem azok vagyunk, akik a múltunkban voltunk.

A férfi-női minták felülírása zajlik

A férfi-női minták, működések áttörésének, felülírásának idejét éljük. Sokszor azzal teszünk a legtöbbet, ha tudunk egy új mintát mutatni a másiknak, felülírva ezzel a régi berögzültségeket, eltörölve a kikövetkeztetések hatalmát, és ezzel gyökerestül húzva ki a félelmet a másik szívéből.

Férfi a Nőt, Nő a Férfit emlékezteti.

Emlékeztetjük egymást részben a régi sérelmeinkre, de emlékeztetjük arra is, hogy talán volt valamikor réges-rég, egy félelmek, sérelmek és fájdalmak nélküli tér, ahol Férfi és Nő békében, nyugalomban, törődésben és gondoskodásban élt egymás mellett. Egymás különbözőségeinek elismerésével, egymás emelésével, egymás tiszteletével.

Hogyan tudod akár Férfiként, akár Nőként a másik számára ezt a teret megmutatni? Hogyan tudod azt a biztonságos, nyugodt, békés teret számára megmutatni, ahol nem kell félnie? Ahol lehet Önmaga álarcok, falak nélkül. Ahol lehet sebezhető és nem fogsz visszaélni vele.

Mert nem új sebeket ejteni jössz, hanem a régieket gyógyítani.

Újra tanítjuk szeretni egymást

Ha ezt adod a másiknak, a legtöbbet adod. Évezredek emléklenyomatait írod át benne, ha mutatsz neki egy mintát számára arra, hogy bízhat. Bízhat újra, bármit is tanult a másik nemről.

Férfiak ezrei őrzik a kollektív emlékeket arról, hogy ártottak a Nőknek. Nők ezrei róják fel vagy egyszerűen csak zárnak el a Férfiak elől, mert bántották őket. Most van-e itt az idő túllépni az ezredéves sérelmeken és elkezdeni befogadni egymástól újra? A kedvességet, törődést, hálát, a másik lényének nagyszerűségét és csodáját. Elkezdeni lebontani a falakat, ha kell téglánként, és megtanulni újra bízni. Nő a Férfiban, Férfi a Nőben.

Mert lehet másképp. Egyre többen vagyunk, akik tudjuk másképp és egyre többen vagyunk, akik tanuljuk, hogyan is kell másképp. Egymástól. Nő a Férfitól, Férfi a Nőtől. Ahhoz, hogy nyiss, nyílnod kell. Mutasd tehát magad és mutasd, hogy nincs benned ártó szándék, nincs a kezedben fegyver. Azok az idők elmúltak. Most van itt az idő, hogy valamiféle teljesen újszerű minőségben kapcsolódjunk össze. Nő a Férfival, Férfi a Nővel.

Minden Nő gyógyító, aki képes arra, hogy a férfi lélek legnagyobb sérülését gyógyítsa. És egyben minden Férfi is gyógyító, aki képes arra, hogy a női lélek legnagyobb sérülését gyógyítsa.   

Ki az a Férfi, akit gyógyítanál a szereteteddel? És ki az a Nő, akit gyógyítanál a szereteteddel? Elfogadással, türelemmel és valami mélyről jövő végtelen szeretettel. Válaszd, éld és transzformáld, és olyan világ születik, ami talán még soha nem volt… Vagy talán csak nagyon nagyon rég…