Vannak „kényszerfüggő” emberek, akik csak és kizárólag akkor változtatnak, ha rá vannak kényszerítve. A kényszerfüggő embereket alapvetően a tudattalanság vezeti, ami egy nagyon erős makacssággal, nézőpontokhoz való ragaszkodással párosulva ellenállást teremt bennük. Az erejük és energiájuk legnagyobb része az ellenállásba megy, különösen abba, hogy ellenálljanak a változásnak.
Ezen működés mögött legtöbbször a következő nézőpontok vannak:
– A „régi”, az ismert a „jó”, a biztos. Az „új”, a nem ismert a „rossz”, a bizonytalan.
– Minden bizonytalanság félelmetes, azt kerülni kell.
– Ha nem látom, akkor nincs. Ezért becsukom a szemem, amikor kényelmetlen dolgok kerülnek az életembe.
– Nincs választásom, nem vagyok képes rá.
– Az elkerülés, menekülés, rálátás hiánya, mint helyzetmegoldó módszer állandósul.
Az ilyen emberek egy szűk valóságba zárják magukat, óriási falakkal, amit a félelem és az ítélet energiája tart fenn, a változásra való legkisebb hajlandóság nélkül.
Aki azonban nem rugalmas, azt az élet megtöri és változásra kényszeríti.
És általában pont ott, pont azon a területen, ahol a legjobban fáj neki, vagy amit a legbiztosabbnak él meg és legmegváltoztathatatlanabbnak gondol az életében.
Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:
Mintha az Életnek valamiféle különös képessége lenne arra, hogy megtalálja az Achilles sarkunk legfájóbb pontját. Lehet, te is megéltél már olyan helyzeteket, hogy ezen legfájóbb vagy legbiztosabbnak hitt pontodon fordít ki az Élet a megszokott, biztos(nak tűnt) életedből.
A kényszerfüggőségből, mint egyébként minden függőségből ki lehet lépni, de ez nézőpontok megváltoztatásával jár.
Az első lépés az, hogy tudatosítsd magadban, nincs olyan, hogy kell, nincs olyan, hogy muszáj. Ez is egy hitrendszerbeli kérdés, hogy a „kell”-ben, a szükségben vagy a választásban hiszel. Választasz-e egy olyan életet, amiben semmit nem kell csinálnod, semmire és senkire nincs szükséged, de bármikor bármit és bárkit választhatsz?
Aki a „kell” és a szükség valóságában ragad, az tagadja a választás szabadságát. Aki tiszta szívből tudja és éli azt, hogy bármikor van választása bármilyen élethelyzetben, az nem használja a kell és a szükség szavakat sem.
Figyeld most magad 30 napon keresztül, milyen gyakran használod a következő kifejezéseket:
– Nem tudom.
– Történt velem.
– Szükségem van rá.
– Kell.
– Nem hiszem, nem vagyok képes rá.
– Nincs választásom.
Amikor tudatosítod a benned lévő ilyen nézőpontokat, jöhet azok transzformációja.
- Megkérdőjelezés: Igaz ez számomra most? Hajlandó vagyok megváltoztatni? Ha nem vagy hajlandó megváltoztatni, addig kell kutatni és transzformálni, amíg hajlandó leszel. Utána pedig.
- Új választást hozol, ami jelen esetben a következő megerősítéseket/választásokat jelenti:
– Nem tudom. -> Tudom
– Történt velem. -> Én teremtettem.
– Szükségem van rá. -> Választom.
– Kell. -> Választom.
– Nem hiszem, nem vagyok képes rá. ->Hiszem, képes vagyok rá.
– Nincs választásom. -> Van választásom.
Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.
Ezek a fenti nézőpontok és hitrendszerek mind kényszerfüggőségben tartanak, de a nézőpontok, a mögötte lévő energiák transzformációjával és új választásokkal ezek megváltoztathatók. És megteremthető egy olyan élet, ahol nem teremtesz magadnak kríziseket, nem ragadsz a tudattalanságban, hanem kilépsz a nehézségek szükségességének energiájából és tudatosan válaszod a könnyedséget a változásban.
De ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükséges amögé nézni, hogy a tudattalanban mi is tartja fenn a nehézségek, szükség és kényszer valóságát. Mivel ezek tudatosítása és elengedése enélkül a változás sem fog tudni megtörténni.
Ha szeretnéd meghaladni ezt a működést és megtapasztalni a könnyed változást az életedben, várlak a következő programsorozatra. Mert A könnyed változás művészete elérhető számodra is!
0 hozzászólás