Él egy kép bennünk arról, hogy szerető az, aki a testét adja, vagy aki harmadik egy kapcsolatban. Pedig ez olykor túlságosan szűk megfogalmazás lehet. Egyre több Nő új minőségű szeretői létet él meg, amiben a közös a nem választás jelensége, ennek minden nehézségével, ítéletével és önhibáztatásával. Lessünk a függöny mögé pro és kontra, női és férfi oldalról. (tovább…)
Ha szükségből működnék, bárki jó lenne. Akkor szinte mindegy lenne. Mindegy lenne, csak legyen valaki, aki fenntart valamiféle látszat biztonságot számomra, aki jó, akire lehet számítani, aki kiszámítható. Nem szükségem van rád, mert egyedül is boldogulok, élem az életem, teremtek, választok. Lehetőségeket, csodákat és többek közt Téged is. (tovább…)
Az együtt teremtés legszebb csodája, hogy teret nyitunk közösen valami olyanra, amit egyedül nem tudnánk létrehozni. Számos tévhit élhet bennünk az együtt teremtésről, amelyek megakadályozhatnak minket a közös teremtésben a párkapcsolatban, munkában, barátságban, az élet bármelyik területén. Ha ezen túljutunk, feltárul előttünk az együtt teremtés igazi művészete.
Az együtt teremtésben nincs alá-, fölérendeltség, nincs verseny vagy egymás konkurenciaként való kezelése. Pont ezért együtt teremteni igazán jól azok tudnak, akik elismerik a saját teremtő képességüket és nem hiányból zajlik a teremtés. Nem azért vagyok valakivel, fordulok hozzá, invitálom őt az életembe, mert egyedül képtelen lennék rá. Sokkal inkább azért, mert érzékelem, hogy együtt sokkal többre vagyunk képesek.
Az együtt teremtésben mindig valami nagyobb létrehozásának lehetősége rejlik.
Így az együtt teremtés alapját képezi az egymás értékeinek, képességeinek elismerése, a különbözőségekre, így a más-más nézőpontra való megnyílás, megengedés és a hála.
Az együtt teremtés kulcsa nem az, hogy mindig mindenben egyet kell értenünk a másikkal. Láthatunk másképp helyzeteket, oldhatunk meg másképp problémákat, gondolhatunk mást a jövőről. Sokszor a nézőpont különbségek visznek előre és nyitnak meg egy teret valami újhoz.
A valódi, jól működő együtt teremtést az inspiráció jellemzi.
Lehet, hogy mondok egy mondatot, vagy teszek egy lépést, és az a másikat valami újra inspirálja, amiből megszülethet egy teljesen egyedi dolog. Nyilván szükséges egy közös irány, közös cél, hiszen ha én jobbra, te pedig balra mennél, akkor nem igazán van tér az együtt teremtésre. De a kíváncsiság, nyitottság, rugalmasság, a saját fix nézőpontjainkra, berögzültségeinkre, szokásainkra való ránézés, és adott esetben azok megváltoztatására való hajlandóság nélkülözhetetlen.
Előfordul, hogy korábban olyan kapcsolatban voltál, amiben fel kellett adnod Önmagad, így számodra az együtt teremtés egyet jelent valamiféle elnyomással, alárendelődéssel, kényszerhelyzetekkel. Sokan esnek így át a másik végletbe, amikor is ragaszkodnak ahhoz, hogy egyedül lesznek, maradnak, és egyedül teszik próbára teremtő erejüket. Ez pedig fontos és kihagyhatatlan lépcsőfok a sikeres együtt teremtéshez. Hogy megéld, tapasztald, kétségek nélkül, Önmagad nagyszerűségét, képességeit és eredményességét.
Az „egyedül is képes vagyok rá” megélése lesz a kulcs ahhoz, hogy később függőségektől mentesen, egyenlőségben tudj kapcsolódni másokhoz.
Ha két olyan ember kapcsolódik, akik „hasonló rezgésben vannak”, hasonló célokkal és egymás számára inspirálók tudnak lenni, nagyon dinamikus tud lenni a teremtés. Ezért nem mindegy, hogy milyen emberek vesznek körbe minket. Hogy az életünk egyik alap kapcsolata, a párkapcsolatunk mennyire inspiráló számunkra, mennyire korlátoz vagy adja meg a szabadságot?
Hogy a munkámban mennyire tudom megélni a kreativitásomat és az mennyi pénzt hoz, mit igazol vissza a külvilág a teremtésemről? Ha képes vagy a folyamatos megújulásra és megengeded ezt másoknak is, nem zárva őket be címkék, keretek és szokások közé, akkor egyre kevésbé kell problémával szembesülnöd majd, és mindig gyorsan tudsz reagálni, bármi is történjék az életedben.
Ez az együtt teremtés egyik alap kérdése, amit akár minden választásodnál használhatsz. A valódi és jól működő együtt teremtés a „Mi királysága” teréből működik. Amiben benne vagyok én is, benne van a másik is, és benne van a többi ember, akikre hatással lesz a teremtésünk eredménye. Ha a választásaidat úgy tudod meghozni, hogy ezzel a kérdéssel mész, soha nem fogsz alárendelődni, áldozat szerepbe csúszni, feladni Önmagad, de nem fogsz másokat kihasználni sem, mások ellen teremteni.
Az Együtt teremtésben ugyanis nem kell választani, hogy én magam vagy a másik, netán a többiek. A „jó” együtt teremtés eredménye mindenki számára „jó”, az „is-is” terében születik, nem pedig a vagy-vagy világában.
Mit jelent számodra Együtt teremteni bárkivel? Milyen hiedelmeid, korlátaid, definícióid, kikövetkeztetéseid, szokásaid, nézőpontjaid vannak az együtt teremtésről, amelyek gátat szabnak annak, hogy megmutatkozzon tisztán és egyértelműen, hogy kivel tudsz könnyedén együtt teremteni? Mit hitettek el veled az együtt teremtésről, ami hazugság?
Milyen ítéleted van az együtt teremtésről? Még akkor is, ha az egy pillanatnyi éberségből fakadt, csak idővel beszilárdítottad. Hajlandó lennél-e megkérdőjelezni az együtt teremtésről alkotott nézőpontjaidat, szokásaidat, kikövetkeztetéseidet? Ha totális megengedésben és folyamatosan kérdésben lennél arról, kivel, mikor, mit tudsz teremteni, ami a legnagyobb hozzájárulás mindenki számára, akkor mit, kit, mikor választanál?
Ki az, akit ma felkérhetsz egy táncra, hogy együtt teremtsetek?
Szerző: dr.Hörömpő Andrea – Író
Mostanában egyre többször kérdezik tőlem a Hölgyek, így összefoglaltam az elmúlt három évem részben személyes, részben mások története által megerősített tapasztalásait. Mert hiszek abban, hogy ha megértjük egymás működését, különbözőségünket tiszteletben tartva kevesebb konfliktussal fogunk szembesülni, és könnyebben megtaláljuk az utat egymáshoz. (tovább…)
A kapcsolat kezdetének is és a végének is. Fontos, hogy végre ez kimondva legyen. Küzdünk még ez ellen, nehezen állunk bele, mert nem ezt tanították nekünk. Tele vagyunk nem működő társadalmi sztereotípiákkal a kapcsolatokról, amelyek között fulladunk és nem tudunk továbblépni. Azt szoktam mondani, ha működik, csináld. Viszont ha nem, akkor csináld másképp. Ha a párkapcsolatodban szeretnél változást, akkor pedig ehhez lehet, hogy be kell vállald, hogy Te leszel, sőt már most is Te vagy a kapcsolatotok katalizátora. (tovább…)
Azt kértétek, írjak több férfiakról szóló cikket. Az én nézőpontom a kapcsolatokról csak egyetlen a sok közül. Az alapján, amit látok, a velem megosztott tapasztalatok, megélések, kérdések, megnyílások következményeként. Azt érzem, van egy alap dolog, amit nőként olykor elfelejtünk. Az, hogy a férfi is ugyanúgy vágyja a boldogságot, mint a nő. (tovább…)
Annyiszor hallottam már, meg sem tudom számolni: „De ő annyira jó ember, nem tudok elválni tőle.” Értem én azt, hogy jó ember, senki nem állítja az ellenkezőjét. De működik-e vele az életed? Nem? Vagy nem úgy, ahogy szeretnéd, ahogy érzed, hogy működhetne? Akkor próbáld működtetni. Ha pedig nem sikerül, és azt érzed, mással jobban menne, merj váltani. Nem kell senkit rosszá tenni, hogy kimondjuk, egy kapcsolat eddig tartott. (tovább…)
A csoda az irracionális világokban születik és olykor teljesen megmagyarázhatatlan módokon nyilvánul meg a földi valóságban. A Nő hite, szerelme, szeretete, kitartása, víziója, érzékelése és minden képessége által olyat tud adni a Férfi útjához, életéhez, amit senki más nem. Mert másképp működünk, más a funkciónk, más a képességünk, és így a kettőnk egysége adja a teljességet. (tovább…)
„Egyfolytában rá gondolok, mert kell, mert akarom.” – Amíg a nők ezt legsűrűbben egy férfi és a párkapcsolat vonatkozásában szokták érezni, addig a férfiak sokkal racionálisabb dolgok iránt. A jelen mondatot író férfi például egy autó vonatkozásában írt erről. A kérdés tehát az, hogyan lehet elengedni az akarást? A megoldás kulcsa pedig a megengedés, avagy az elfogadása annak, hogy az, amit annyira vágyunk, akarunk, az NEM történik meg. Igen, jól látod, előbb meg kell járni a másik végletet is. Legalábbis elméletben. (tovább…)
Félünk sebezhetőnek lenni, megmutatni magunkat, az esendőségünket, a félelmeinket, az általunk „hibásnak” tartott működésünket. Pedig mindez felszabadító. Számunkra is és a társunk számára is. A sebezhetőség nagyon emberi. A sebezhetőséghez bátorság kell. Pont ezért a sebezhetőség szexi. Ha eddig nem értetted volna miért, most elmondom.
