Történetek, érzések, gondolatok
Lelked építőkövei az önismeret
és a tudatosság útján.
A megengedésről legtöbbet a férfiaktól tanultam
Mi is valójában a megengedés? Az az ítélet-, elvárás- és manipuláció mentes tér, amiben hagyják, hogy az legyek, aki abban a pillanatban vagyok. Elviselik a szélsőségeimet is, nem várják el, hogy jól viselkedjek, nem mondják meg a tutit és hogy éppen mi lenne jó. Lehetek az, aki vagyok.
A Nő hozza a csodát a Férfi életébe
A csoda az irracionális világokban születik és olykor teljesen megmagyarázhatatlan módokon nyilvánul meg a földi valóságban. A Nő hite, szerelme, szeretete, kitartása, víziója, érzékelése és minden képessége által olyat tud adni a Férfi útjához, életéhez, amit senki más nem. Mert másképp működünk, más a funkciónk, más a képességünk, és így a kettőnk egysége adja a teljességet.
Hogyan lehet elengedni az akarást?
„Egyfolytában rá gondolok, mert kell, mert akarom.” – Amíg a nők ezt legsűrűbben egy férfi és a párkapcsolat vonatkozásában szokták érezni, addig a férfiak sokkal racionálisabb dolgok iránt. A kérdés tehát az, hogyan lehet elengedni az akarást? A megoldás kulcsa pedig a megengedés, avagy az elfogadása annak, hogy az, amit annyira vágyunk, akarunk, az NEM történik meg. Igen, jól látod, előbb meg kell járni a másik végletet is. Legalábbis elméletben.
A sebezhetőség szexi
Félünk sebezhetőnek lenni, megmutatni magunkat, az esendőségünket, a félelmeinket, az általunk „hibásnak” tartott működésünket. Pedig mindez felszabadító. Számunkra is és a társunk számára is. A sebezhetőség nagyon emberi. A sebezhetőséghez bátorság kell. Pont ezért a sebezhetőség szexi. Ha eddig nem értetted volna miért, most elmondom.
A választásainkkal teremtünk – avagy hogyan is működik a „ha úgy kell lennie, úgy lesz?”
Tapasztalom, hogy egyre többen bújnak ki a felelősség és a választás alól a „ha úgy kell lennie, úgy lesz” mondattal. Érdemes tehát tisztába tenni valami nagyon alapvetőt: A választásainkkal teremtünk. Minden igen, minden nem és minden nem választás is egy választás. Magától nem lesz úgy. Még akkor sem, ha „úgy kellene” lennie. Az csak a következő lépés.
Kicsit lehetsz szabad, de nagyon azért már nem…
Látok párkapcsolatokat, amelyek így működnek. Amikor az egyik fél, akár a nő, akár a férfi elkezd Önmagára találni, az a másik számára vonzó. Mert egyszerre csak belé költözik ismét az öröm, átjárja az életenergia és ragyogni kezd. És ez tetszik nekünk, hiszen ki ne szeretné, ha ragyogna mellette a párja. De azután eljöhet egy pont, ahol ez már zavaróvá válik és beindulnak a félelem irányította programok.
Ne keverd az elengedést a lemondással
Mit jelent az elengedés? Azt, hogy nincs benned ragaszkodás, akarás, hanem könnyedén hagyod, hogy áramoljon az életedbe bármi vagy bárki, megengedve neki azt is, hogy maradjon, de azt is, hogy menjen. Az elengedés valójában az egyensúlyunk természetes állapota, egy folyamat része, úgy, ahogyan a levegővétel során a kilégzés. Ha jól csinálod ugyanis, észre sem veszed, hogy elengedésben vagy.
„Csak légy boldog, azt kívánom”
Kiváltságos voltam: úgy nőttem fel, hogy a nagyszüleim a közvetlen közelünkben éltek, így az iskolából, majd később a munkahelyről hazafelé legtöbbször bementem hozzájuk. Az elmúlt években már csak a Mamához, Ő pedig a maga nyugodt és elfogadó szeretetével fogadott. Nem ítélt meg sem engem, sem a választásaimat, nem volt elvárása felém. Csak adott. Sokat. Még a sokak számára érthetetlen válásom után is csupán annyit mondott: „Csak légy boldog, azt kívánom.”
Egyszerűen csak lépni kell tovább…
Valami furcsa, különös hittel, tudással és elköteleződéssel volt Önmaga és a választása felé. Talán eldőlt minden akkor, aznap amikor felfedte maga előtt az érzéseit. Mert abban a pillanatban, az őszinteség sebezhetőségében az újjászületés kapui nyíltak meg számára egy mindent felülíró és egyáltalán nem hétköznapi módon: az elrendeltetettség sorsszerű megnyilvánulásának és a milliónyi szabad választás szentségének egységében és paradoxonában.