Az együtt teremtés művészete

Az együtt teremtés művészete

Az együtt teremtés legszebb csodája, hogy teret nyitunk közösen valami olyanra, amit egyedül nem tudnánk létrehozni. Számos tévhit élhet bennünk az együtt teremtésről, amelyek megakadályozhatnak minket a közös teremtésben a párkapcsolatban, munkában, barátságban, az élet bármelyik területén. Ha ezen túljutunk, feltárul előttünk az együtt teremtés igazi művészete.

Nem azért teremtünk együtt, mert egyedül képtelenek lennénk rá

Az együtt teremtésben nincs alá-, fölérendeltség, nincs verseny vagy egymás konkurenciaként való kezelése. Pont ezért együtt teremteni igazán jól azok tudnak, akik elismerik a saját teremtő képességüket és nem hiányból zajlik a teremtés. Nem azért vagyok valakivel, fordulok hozzá, invitálom őt az életembe, mert egyedül képtelen lennék rá. Sokkal inkább azért, mert érzékelem, hogy együtt sokkal többre vagyunk képesek.

Az együtt teremtésben mindig valami nagyobb létrehozásának lehetősége rejlik.

Így az együtt teremtés alapját képezi az egymás értékeinek, képességeinek elismerése, a különbözőségekre, így a más-más nézőpontra való megnyílás, megengedés és a hála.

Az együtt teremtésben nem egyet érteni kell

Az együtt teremtés kulcsa nem az, hogy mindig mindenben egyet kell értenünk a másikkal. Láthatunk másképp helyzeteket, oldhatunk meg másképp problémákat, gondolhatunk mást a jövőről. Sokszor a nézőpont különbségek visznek előre és nyitnak meg egy teret valami újhoz.

A valódi, jól működő együtt teremtést az inspiráció jellemzi.

Lehet, hogy mondok egy mondatot, vagy teszek egy lépést, és az a másikat valami újra inspirálja, amiből megszülethet egy teljesen egyedi dolog. Nyilván szükséges egy közös irány, közös cél, hiszen ha én jobbra, te pedig balra mennél, akkor nem igazán van tér az együtt teremtésre. De a kíváncsiság, nyitottság, rugalmasság, a saját fix nézőpontjainkra, berögzültségeinkre, szokásainkra való ránézés, és adott esetben azok megváltoztatására való hajlandóság nélkülözhetetlen.

Az együtt teremtéshez nem kell feladd önmagad

Előfordul, hogy korábban olyan kapcsolatban voltál, amiben fel kellett adnod Önmagad, így számodra az együtt teremtés egyet jelent valamiféle elnyomással, alárendelődéssel, kényszerhelyzetekkel. Sokan esnek így át a másik végletbe, amikor is ragaszkodnak ahhoz, hogy egyedül lesznek, maradnak, és egyedül teszik próbára teremtő erejüket. Ez pedig fontos és kihagyhatatlan lépcsőfok a sikeres együtt teremtéshez. Hogy megéld, tapasztald, kétségek nélkül, Önmagad nagyszerűségét, képességeit és eredményességét.

Az „egyedül is képes vagyok rá” megélése lesz a kulcs ahhoz, hogy később függőségektől mentesen, egyenlőségben tudj kapcsolódni másokhoz.

Az együtt teremtés dinamikus és folyamatos megújulásban van

Ha két olyan ember kapcsolódik, akik „hasonló rezgésben vannak”, hasonló célokkal és egymás számára inspirálók tudnak lenni, nagyon dinamikus tud lenni a teremtés. Ezért nem mindegy, hogy milyen emberek vesznek körbe minket. Hogy az életünk egyik alap kapcsolata, a párkapcsolatunk mennyire inspiráló számunkra, mennyire korlátoz vagy adja meg a szabadságot?

Hogy a munkámban mennyire tudom megélni a kreativitásomat és az mennyi pénzt hoz, mit igazol vissza a külvilág a teremtésemről? Ha képes vagy a folyamatos megújulásra és megengeded ezt másoknak is, nem zárva őket be címkék, keretek és szokások közé, akkor egyre kevésbé kell problémával szembesülnöd majd, és mindig gyorsan tudsz reagálni, bármi is történjék az életedben.

Mi teremt többet mindenki számára?

Ez az együtt teremtés egyik alap kérdése, amit akár minden választásodnál használhatsz. A valódi és jól működő együtt teremtés a „Mi királysága” teréből működik. Amiben benne vagyok én is, benne van a másik is, és benne van a többi ember, akikre hatással lesz a teremtésünk eredménye. Ha a választásaidat úgy tudod meghozni, hogy ezzel a kérdéssel mész, soha nem fogsz alárendelődni, áldozat szerepbe csúszni, feladni Önmagad, de nem fogsz másokat kihasználni sem, mások ellen teremteni.

Az Együtt teremtésben ugyanis nem kell választani, hogy én magam vagy a másik, netán a többiek. A „jó” együtt teremtés eredménye mindenki számára „jó”, az „is-is” terében születik, nem pedig a vagy-vagy világában.

Kérdések, amelyek segíthetnek:

Mit jelent számodra Együtt teremteni bárkivel? Milyen hiedelmeid, korlátaid, definícióid, kikövetkeztetéseid, szokásaid, nézőpontjaid vannak az együtt teremtésről, amelyek gátat szabnak annak, hogy megmutatkozzon tisztán és egyértelműen, hogy kivel tudsz könnyedén együtt teremteni? Mit hitettek el veled az együtt teremtésről, ami hazugság?

Milyen ítéleted van az együtt teremtésről? Még akkor is, ha az egy pillanatnyi éberségből fakadt, csak idővel beszilárdítottad. Hajlandó lennél-e megkérdőjelezni az együtt teremtésről alkotott nézőpontjaidat, szokásaidat, kikövetkeztetéseidet?  Ha totális megengedésben és folyamatosan kérdésben lennél arról, kivel, mikor, mit tudsz teremteni, ami a legnagyobb hozzájárulás mindenki számára, akkor mit, kit, mikor választanál?

Ki az, akit ma felkérhetsz egy táncra, hogy együtt teremtsetek?

Szerző: dr.Hörömpő Andrea – Író

 

Ki akarod számolni

Ki akarod számolni

Pedig nem, nem lehet. Nincs tuti, nincs biztos, nincs kockázat nélküli tökéletes megoldás. Nem úgy működik, mégis ettől szép az Élet. Hogy ugrani kell. Legtöbbször a bizonytalanba, a kiismerhetetlenbe, az irányíthatatlanba és sokszor a lehetetlenbe is. Hogy megéld, megtapasztald, hogy a bizonytalanságban ott a lehetőség, a kiismerhetetlenben ott a csoda, az irányíthatatlanban az áldás, és hogy a lehetetlen nem létezik. Pusztán a fejünkben. (tovább…)

“Nincsenek mintáim” – Örülj neki!

“Nincsenek mintáim” – Örülj neki!

Beszélgettem nemrég valakivel, aki azt mondta nekem: De hát nincsenek mintáim. Én pedig csak azt válaszoltam neki, hogy örülj neki. És persze tudom, hogy ez furcsa elsőre, mert a minták is olyan kapaszkodók, amelyekhez ragaszkodnánk, mert a biztonságérzetünket erősítik. Pedig a minták olyan korlátok, amelyeket a saját boldogságod megélése érdekében meghaladni érdemes. (tovább…)

A Nő hullámzik

A Nő hullámzik

A Nő nem a hajó a tengeren, hanem a tenger maga. Hullámzik. Olykor, szélcsendes időszakokban könnyeden és boldogan lubickol, olykor pedig a legvadabb viharokban háborog a lelke. És ez normális. Fontos ez, hogy kimondva legyen, hogy Nőként megengedésbe kerüljünk a saját hullámzásunkkal, a férfiaknak pedig így könnyebb lehet elfogadni a változásainkat. (tovább…)

Hogyan lehet elengedni az akarást?

Hogyan lehet elengedni az akarást?

„Egyfolytában rá gondolok, mert kell, mert akarom.” – Amíg a nők ezt legsűrűbben egy férfi és a párkapcsolat vonatkozásában szokták érezni, addig a férfiak sokkal racionálisabb dolgok iránt. A jelen mondatot író férfi például egy autó vonatkozásában írt erről. A kérdés tehát az, hogyan lehet elengedni az akarást? A megoldás kulcsa pedig a megengedés, avagy az elfogadása annak, hogy az, amit annyira vágyunk, akarunk, az NEM történik meg. Igen, jól látod, előbb meg kell járni a másik végletet is. Legalábbis elméletben. (tovább…)

A választásainkkal teremtünk – avagy hogyan is működik a „ha úgy kell lennie, úgy lesz?”

A választásainkkal teremtünk – avagy hogyan is működik a „ha úgy kell lennie, úgy lesz?”

Tapasztalom, hogy egyre többen bújnak ki a felelősség és a választás alól a „ha úgy kell lennie, úgy lesz” mondattal. Érdemes tehát tisztába tenni valami nagyon alapvetőt: A választásainkkal teremtünk. Minden igen, minden nem és minden nem választás is egy választás. Magától nem lesz úgy. Még akkor sem, ha „úgy kellene” lennie. Az csak a következő lépés. Érdemes tehát ezt letisztázni, hogy ne fordítva üljünk azon a bizonyos pacin – vagy utána ne csodálkozzunk, ha nem oda visz, ahová mi szeretnénk. (tovább…)

Én nem tudhatom, hogy Te mit tegyél

Én nem tudhatom, hogy Te mit tegyél

Nem először kapok olyan levelet, amelyben engem kérdeztek, hogy mit tegyetek? Lehet ezt persze, hiszen egy külső nézőpont olykor másképp látja ugyanazt a helyzetet, mint a belső. De egyet tudok: Nem fogom megmondani, hogy mit tegyél. Nem, nem. A felelősség a Tiéd. A Te életed, a Te választásod, a Te bátorságod. Én egyetlen dolgot tudok csak elmondani: az őszinteségben hiszek. És nekem ez működik. Nem mindig úgy, ahogyan azt várom, de alapvetően a kiélezett helyzetekben mindig ezzel megyek. (tovább…)