A párkapcsolat 5 tartópillére

Tisztelet

Nem csak a párkapcsolat, de az emberi kapcsolatok alapja is a tisztelet. A tisztelet egy egyszerű megfogalmazással azt jelenti: nem kell, hogy szeressük feltétlenül egymást, de képesek vagyunk emberhez méltón, egymás bántalmazása, a másiknak való ártás nélkül viszonyulni a másikhoz. A tisztelet valójában a szeretet alapja is. Így ha szeretem a Társamat, akkor tisztelem is. Tisztelem benne az Embert, a Férfit vagy a Nőt. Tisztelem azt, aki, tisztelem a lényét, a szokásait, a vágyait, a működését.

Törődés

Erről legjobban a Hogy szeretnéd, hogy szeresselek című írásom szól. Amikor túllátunk saját magunkon, Önmagunkat a másiknak nem alárendelve, de nyitottsággal, kedvességgel és szeretettel fordulva a másikhoz. Úgy, hogy valójában érdekel minket, hogy ő pillanatnyilag mit és hogyan képes elfogadni, befogadni.

Számára mi jelenti a törődést, gondoskodást, mi esne neki jól? Nem a saját nézőpontomat ráerőltetve a másikra, majd pedig megsértődve, ha a másik azt nem értékeli. Tudjuk-e a másikat úgy szeretni, a másikról úgy gondoskodni, vele úgy törődni, ahogy az számára a legjobb?

A törődés igazi női minőség, de nem csak a nőkben található meg természetesen. Ahhoz, hogy egy Férfi meg tudja élni ezt a női oldalát, meg kell nyissa a lelkét, átélve, hogy a törődésben rejlő gyengédség nem gyengeség, hanem sokkal inkább a legnagyobb Férfierő vállalása és megélése. A fizikai, aktív cselekvő erő megnyilvánulása mellett a férfi egyensúly beállásának természetes része.

Tolerancia

Más szóval elfogadás. Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, és szeretlek olyannak, amilyen vagy. Elfogadom, ha nyűgös és hisztis, netán olykor morcos és frusztrált vagy. Elfogadom a gyengeségedet, az árnyoldaladat, és azt nem rovom fel neked. Mert mindezek ellenére, vagy pont ezekért (is) szeretlek.

És persze mindez nem jelenti azt, hogy mindent tűrni kell. A tolerancia nem jelenti azt, hogy saját magam áldozat szerepbe esve lemondok Önmagamról, és tűrök akkor is, ha nekem az már nem jó, az már fáj. Nem. Nem kell mindent tolerálni. Sőt. Olykor szükség van a határok egyenes és egyértelmű lefektetésére. Csak hogy tudjuk, hogy mekkora és milyen keretek között játszunk. De ha ez megvan, a legtöbb, amit egy kapcsolatba rakhatunk, és amivel a másikat megajándékozhatjuk, az az elfogadásunk.

Türelem

Én azt tapasztaltam, alapvetően akkor működik egy párkapcsolat hosszú távon, ha nagyságrendileg egyforma a tempónk. Ha ez megvan, a türelmetlenség kérdése igazából fel sem merül. Viszont ha nem, akkor a másik hozzánk képest tűnhet túl lassúnak, vagy túl gyorsnak. Fontos, hogy ezek mindig csak viszonyítási pontok, hiszen önmagukban nem értelmezhetőek.

A türelem is az elfogadásom egyik megnyilvánulása. Hogy képes vagyok túllátni saját magamon, a saját – olykor nem is tudatos – elvárásaimon, figyelemmel tartva a másik működését. Egy párkapcsolat első időszaka sokszor szól az egymásra hangolódásról, aminek része az, hogy megismerem a másik tempóját és ritmusát.

Tapasztalás

Ez az egymásra hangolódás teljesen egyedi, hogy mennyi idő, de ezt a fajta tapasztalás részt nem lehet megúszni. Tapasztalva ismerjük meg egymást, egyszerűen tehát csak el kell kezdeni. És ha valami nem működik, akkor a „Mi más lehetséges még?” kérdést használva megpróbálni másképp.

Számtalan párkapcsolat azért betonozódik be, mert nem tud megújulni, nem tudják a felek új tapasztalással megajándékozni egymást, mikor pedig a kapcsolat már régóta döcög. Félünk hibázni, ezért félünk újjal kísérletezni. Félünk magunkat igazán megmutatni. Félünk a másikat a komfortzónájából kiléptetni, másra, többre, nagyobbra invitálni.

Nem biztos, hogy elsőre működni fog. Nem biztos, hogy rögtön működni fog, de lehet játszani ezzel, hogy mi az a mi mindkettőnk számára működik, anélkül, hogy jelentőségtelivé tennénk?

Vizsgáld meg a párkapcsolatodat ezekből az aspektusokból, mindkét irányból. Adod-e, illetve kapod-e őket? Melyik területen van szükség változásra? Mi az, amire Te magad vágysz, ami neked hiányzik, és ezt tudod-e a Társad számára kommunikálni? Jó játékot és felfedezést kívánok mindehhez!

Szerző: Dr. Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok