Amikor van olyan nézőpontod magadról, hogy nem vagy elég, akkor tettekkel kompenzálsz. Azt hiszed, hogy ha megteszel dolgokat, az bizonyítja az értékedet. Ez egy véget nem érő mókuskerékbe vezethet, mert ennek a csapdája az, hogy a bizonyításra használt tettek soha nem érnek véget. Kiszállni mindebből te magad tudsz, azzal, ha abba hagyod és ha elismered: Elég vagy.
Igen, Te magad. Az, aki valójában vagy. Nem (csak) a tetteid adják az értékedet, hanem a valódi értéked a lényedből fakad. Abból, amit az életeid során valószínűleg sokan megpróbáltak elértékteleníteni.
Akinek a lényét elértéktelenítették, tehát mindenki, aki bántalmazva volt valaha is, ahhoz, hogy elismerje magát, először is a tettekhez fordul. Kikövetkeztetjük, hogy majd ha megtesszük ezt vagy azt, akkor megkapjuk azt az elismerést, amit talán nagyon régóta várunk.
A csapda abban rejlik, hogy ezt az elismerést saját magunknak kell megadjuk.
Olvasnál még, hallgatnál még tőlem gondolatokat? A lehetőségeket itt találod:
Mindenki, akit gázlángoztak, érintett
Ha voltál valaha gázlángozva, vagyis a lényed esszenciáját megpróbálták hazugságokkal, manipulációkkal elértékteleníteni, akkor elhitted, hogy értéktelen vagy. Sőt. Elhitted, hogy pont az, ami a legértékesebb benned: a képességed és az, ami igazán egyedivé tesz, az a legnagyobb hibád, az tesz téged rosszá.
Így megtanultunk beszürkülni az átlagosba és választani valami középszerűséget, nem megengedve Önmagunk számára a sokszínűséget. De ez nem működik. És ebből az egész ördögi körből kijutni is csak a tudatosságra támaszkodva tudsz.
Talán lesz egy pont, amikor már nem tudod nem elismerni, hogy megtettél mindent, és valójában az elismerés nem ezen múlik. Addig, amíg mindenáron tevésben vagy és a tetteidtől várod, hogy bizonyítsák az értékedet, addig nem ismered el a saját értékedet. Kevésnek hiszed magadat. Mert elhitted, hogy kevés vagy, hogy kicsinek kell maradnod, hogy rossz vagy, hogy értéktelen vagy. De mi van, ha nem?
Mi van, ha nem kell tovább a tetteiddel bizonyítanod a puszta lényed értékét?
Szeretnél velem személyesen találkozni? Nézd meg a tanfolyamaimat, előadásaimat itt.
A kulcs a saját kezedben van!
Mi van, ha az elismerés hiányát te magad teremted a saját nézőpontjaiddal Önmagadról? Hol hitted el, hogy értéktelen vagy? A helyzet érdekessége, hogy saját magunkat kell kihúznunk mindebből.
Az elismerést magadnak kell megadd, hogy ezek után soha ne legyen kétséged afelől, hogy elég vagy, értékes vagy pusztán azért, aki vagy.
És ahogy ezt elkezded magadnak megadni, úgy kezd a helyzet is áttranszformálódni. Azok a helyzetek, ahol a tetteket bizonyításra használtad, eltűnnek és a felszabaduló térben megnyílik valami olyan lehetőség, amire korábban nem volt mód, hogy megjelenjen.
Amikor Being You facilitátor lettem, még nem tudtam, hogy ez a téma ennyire aktuális. De sokkal több helyzetben, sokkal több embernél van jelen, mint azt gondoltam. Mi kellene ahhoz, hogy minden bántalmazás lenyomatot elengedjünk és az elismerés áttranszformáló erejével feloldjuk a belénk ültetett hazugságokat Önmagunkról?
Bármit felül tudsz írni.
A nézőpontod teremti a valóságodat és a magunkról bevett nézőpontjaink állítanak meg minket és késztetnek olyan félreműködésekre, amelyekkel eltávolodunk Önmagunk csodájától.
Ki az a nagyszerű csoda, aki vagy, de eddig még nem ismerted el? Milyen feltételhez kötötted mindezt? Megadnád most magadnak azt az elismerést, amit eddig mástól vártál?
0 hozzászólás