Nem, nem azért, mert a Férfi támogatásra és támasztásra szorul. Nem azért, mert gyengének látja és át akar venni tőle bármilyen feladatot. Nem helyette, hanem mellette és vele Együtt teremt. Kiegészítő minőségként támasztja a Nő a Férfit, az isteni Hit csatornájaként. Azt a Férfit, aki Önmagában is erős, de a Nő Erejével és Hitével együtt az Ereje és ezáltal a teremtése is megsokszorozódik.

Nem szükség van rám

Fontos azt látni, hogy ez nem elvárás, és nem is a szükség teremti. Ha a Nőnek az a nézőpontja, hogy a Férfinek szüksége van rá, akkor nem az egyenrangú kapcsolat valósul meg. Akkor egy felsőbbrendű nézőpontból, a megmentés energiájával fordul felé, amivel nem hozzásegíti a Férfit az Erejébe való beleállásba, hanem inkább hátráltatja abban.

Sok nőnek ez a taktikája: úgy állítja be magát, mintha nélkülözhetetlen lenne a Férfi életében. Az ilyen motiváció mögötti birtoklásvágy és félelem azonban hosszú távon zsákutcába vezet.

Amikor én Nőként támasztom a Férfit, nem szükségből teszem.

Nem abban erősítem, hogy szüksége van rám, hanem abban, hogy valójában teljesen jól működik nélkülem is. Nem elnyomom az Erejét, hanem elismerem. De ott vagyok, hiszek és az én hitem benne és abban, amit csinál, egy teljesen más teret nyit meg a teremtésre.

Szép a Világ rendje. Mintha így áradna az Univerzum végtelen Ereje körforgásban: a végtelenből érkezik a Nőn keresztül, aki a Férfi felé közvetíti, ő pedig aktív cselekvésbe és teremtésbe fordítja.

Persze nagy kérdés az, hogy kit támasztunk és meddig. Illetve hogy mikor van itt az idő a támasztásra és mikor a szárnyalásra.

Mikor mire van itt az idő?

Nagy éberséget, alázatot és önbizalmat vár el a Nőtől mindez. Hagyni a Férfit szárnyalni, amikor annak van itt az ideje, ott lenni mellette és támasztani, amikor annak van itt az ideje, és engedni összeomlani, hogy a romokból főnixként megújulva újjá szülessen, amikor annak van itt az ideje.

Vannak helyzetek, amikor a támasztás életet ment. Máskor csak egy könnyed, lágy, gondoskodó pillantás, szó, érintés, kedvesség, gesztus, a bizalom jele.

Felelősség ez. Hogy Nőként tudsz-e hinni abban a Férfiban, akit választasz. De úgy őszintén. Szíved legmélyebb rezdüléséből.

Mert csak úgy ér. Csak úgy van értelme. Csak az táplál. Csak az teremt. És inkább lépj tovább, ha nem. Ha nincs hited benne, nem fog működni. A Férfi nem fog tudni megnyílni, nem fog tudni beengedni.

A hitnek pedig nincs racionális oka

Ez a „nem tudom miért, de egyszerűen tudom és hiszek.” Annyira szép.

Lesz majd olyan Férfi, akiben nem tudsz hinni, bármennyire is „kellene”… És lesz majd olyan, akiben akkor is fogsz, ha bármennyire is irracionális és kézzelfoghatatlan a hited forrása.

A Férfiaknak nehezebb hinniük

A Férfiak megtanulták elfojtani az irracionális felé egyébként teljesen kifinomult érzékelésüket, a Világ rákényszeríti őket egyfajta racionalitásra, így megugrani nekik az áttörést az irracionálisba, sokszor a legnagyobb lépés.

És legyen bármennyire is erős egy Férfi, egyszerűen van, hogy elfárad. Van, hogy elfogy a hite. Van, hogy borúsnak látja a jövőt. Amikor pedig a Férfiban hiszel, hiszel abban a jövőben is, amit Együtt teremthettek. Ami mindig nagyobb, mint amit külön-külön teremthetnétek.

Ott vagy-e ekkor, hogy a hiteddel, a lényeddel, a szereteteddel, a törődéseddel, a kedvességeddel támaszd?

Szeretem a meséket, mert olyan egyszerűen szólnak a valóságról. Az Egyiptom hercege az egyik kedvenc mesém. A hitről szól. És ez a néhány képkocka csodásan adja vissza a Nők szerepét a Férfiak mellett. És azt is, hogy mennyire fontos az, hogy a Férfinak meglegyenek a Harcostársai.

A Nő pedig egyszerűen csak láthatatlanul ott van… hogy a kulcsfontosságú pillanatokban átlendítse a Férfit a leghihetetlenebb helyzetekben a leghihetetlenebb módokon. És ha ez megvan, a Férfi elindul, és így Együtt csodákat teremtenek.

A női minőségbe való megérkezés

Ezt jelenti a „passzív”, női, befogadó minőség. És ide meg kell érkezni. Megérkezni ide pedig csak akkor tudsz, ha már megélted az aktív időszakodat is. Tapasztaltad a teremtést és már nem vágysz többé a Férfi helyén állni. Egyszerűen tudod, hogy mindent, amit tesz, valójában Együtt tesztek. És már nem lesz fontos, hogy a szerepedet mindebben a Világnak, Önmagadnak vagy bárkinek bizonygasd.

Nőként az egyik legnagyobb felelősséged, hogy melyik Férfiban hiszel, melyik Férfit inspirálod és mire. És hogy aki melletted van, abban hiszel-e igazán. Tudod-e arra a lépésre inspirálni, amivel teremteni kezd? És igen. Tudna nélküled is. De egyszerűen veled könnyebb. Együtt könnyebb. Mert lehetnek olyan lépések, amit a Férfi soha nem tenne meg nélküled és a hited nélkül…

Legyél a szikra, ami fellobbantja a tüzet, ami Fényt gyújt a legnagyobb sötétségben! Mert valójában ezt adod, amikor Nőként a hitedet adod.