Mindenhol, ahol segítség címen kiadtad az Erődet másoknak, és náluk maradt úgy, hogy nem kaptál vissza energiát cserébe, hajlandó lennél-e most az Erődet visszavenni?
Amikor energiahiányt érzel magadban, az nem lehet, hogy azért van, mert szanaszét szórod másoknak az energiádat? És Te “csak” segíteni akarsz… Segíteni akarsz, mert érzékeled, hogy lehetne másképp… Hogy Te tudnád másképp… És aztán a segítés olyan jól sikerül, hogy idővel elvárássá válik, amiben Te elfogysz. És elfogy az életed is, nem lesz sem időd, sem energiád semmire.
Hajlandó vagy-e határokat húzni és NEM-et mondani azoknak, akik már nem táplálóak számodra?
Legyenek ők a családtagjaid, a barátaid, a munkatársaid, bárki? Hajlandó lennél-e nem másokat magad elé helyezni, hanem úgy adni, hogy közben be is fogadsz tőlük? Az egyoldalú adás felborítja az egyensúlyt és hosszú távon nem működik.
Mennyi varázslásról mondasz le mások miatt? Ha nem megmenteni akarnál másokat, hanem hozzájárulás lenni az életükhöz, mi változna az életedben? Mennyire lennél energikus, ha visszavennéd a szétszórt energiáidat?
Csak játssz ezzel, anélkül, hogy jelentőség telivé tennéd, vagy akár magadat, akár a másikat hibáztatnád emiatt. Energikus csoda varázslást kívánok hozzá!
Szerző: dr.Hörömpő Andrea
0 hozzászólás