Nőként kiben látod meg a Királyt? És ki mellett éled meg a Királynőt?

Nőként látunk. Nem csak azt, ami van, hanem azt is, ami lehetséges lehet a jövőben. Fontos ezt látni, hogy nem a jövőt, nem valami eleve elrendelést, mert ha nincs meg mellette a másik szabad választása, akkor az kevés. De amikor társat választunk, valahogy öntudatlanul is az alapján tesszük, hogy meglátjuk-e a másikban a Királyt. Azt, aki lehet, aki ott rejlik benne, és akivé általunk válni tud.

Nőként kiben látod meg a Királyt? És ki mellett éled meg a Királynőt?

Szép folyamat mindez, hogy nem készen születünk, hanem a botlásaink, vágyaink, cselekedeteink, választásaink útján haladunk előre az úton, és a választásaink révén bontakozik ki belőlünk az a Király és Királynő, aki valójában már most is ott van bennünk. Csak nem látjuk, nem éljük meg, nem választjuk.

Folynak arról diskurzusok, hogy most akkor a Férfitól Nő-e a Nő vagy nem, és fordítva? Valahogy azt kell mondjam, igen is és nem is. Semmi nem fekete vagy fehér, hatunk egymásra és akarva akaratlanul is formáljuk egymást. Nőként különösen rendelkezünk a teremtés manifesztálásának a képességével. Férfi és Nő egyedül is képes teremteni, azonban ha két egymáshoz passzoló fél találkozik, Együtt az átlagosnál nagyobb csodákra képesek.

Saját magad elismerésével, a képességeid megélésével és használatával invitálhatsz másokat is arra, hogy ők is merjenek Önmaguk lenni. Ha Te Nőként megéled a benned lakozó Királynőt, és lényeddel képessé válsz arra, hogy feltételek nélkül megajándékozd a Férfit, ezzel benne is egyre inkább kibontakozik a benne élő Király. Mindez pedig nem egy újabb címke, amit felsőbbrendűségtől vezérelve egymásra aggathatunk, hanem önmagában egyfajta minőség. Energia, amit vagy használunk vagy nem. Vagy megélünk vagy nem. Nincsenek rá általános szabályok. Másképp élem meg én, másképp fogod Te, vagy bárki más.

Mindegyik Férfiben és mindegyik Nőben ott lakozik a Király és a Királynő.

És van, hogy Te Nőként képes vagy több személyben meglátni ezt. Akik képesek tisztán meglátni a másik lelkét, belső magját, azok látják ezt. Ők lesznek azok a varázslók és segítők, akik hozzásegítenek másokat ahhoz, hogy ez a minőségük, Önmaguk teljességében felszínre törjön. Facilitátorként én is ezt teszem. Több ember vonatkozásában.

De még ha több Férfiban is meglátom azt a Királyt, csak egyetlen mellett tudok elköteleződni annyira, hogy hozzá is segítsem, hogy ez a Király benne megszülethessen. Ő pedig az lesz, aki mellett Királynőként érzem magam. Jelentsen ez bármit, vagy nyilvánuljon ez meg bárhogy. Mindez egy belső megélés, egy szubjektív érzet. Ragyogok – elismerem, hogy magamtól is, de – általa, Vele hatványozottan, és nem tudok ebből a ragyogásból nem visszaadni. Nagyon intenzív, csodálatos és felemelő körforgás mindez, ami persze mindeközben hat a világra és másokra is, de koncentráltan alapvetően csak Rá.

Ezért mondják azt, hogy alapvetően a Nő választ. Először mindig. Hogy ő kinek adja oda magát. Nem csak a testét. Alapvetően és elsődlegesen nem a testét, de persze azt is. Mégis, előtte – vagy közben – sokkal inkább a figyelmét, az idejét, az energiáját, a szeretetét, a szerelmét és a ragyogását.

Kinek tud feltételek nélkül adni, kivel tud áramolni, kit tud inspirálni, ki az, aki mellett ott van és hitével, lényével emeli? Aki mellett ott lépdel, és akit biztat, hogy képes vagy rá? Bármilyen nehéz is most, bárhány akadállyal kell még szembenézni, képes vagy rá. Nem kivéve a Férfi kezéből a kardot, hogy megküzdjön helyette a sárkánnyal, hanem hagyva, hogy mindezt Ő tegye meg.

És ez nem megy másképp csak őszinte lelkesedéssel. Ezt nem lehet megjátszani, mert minden ilyen megjátszás csak erőtlen hazugság, amiben nincs meg az az Erő, ami a Férfit inspirálja és segíti a saját transzformációjában. Ezért nem megy ez a szeretetben rejlő tisztelet, elfogadás és hála, valamint a szerelemben megnyilvánuló univerzális őserő, lángolás és inspiráció megélése nélkül. Elfojtással, ezer százalékos beleállás és választás nélkül, kétségekkel, hazugságokkal, félelmekkel nem törhet felszínre ez a mindkét félben rejlő lehetőség. Mert Királlyá és Királynővé válni bárki számára lehetséges. A lehetőség erre mindenkiben ott van. A megélését azonban nem mindenki választja.

És igen, ebben kulcsszerepünk van nekünk, nőknek.

Hogy megéljük a saját Királynő minőségünket, hogy letegyük a voksunkat amellett, akivel ezt meg tudjuk élni és mindezzel a másikat is hozzásegítve, hogy ennek a lehetőségét válassza. Ha választja. Ezért tehát kulcsfontosságú, hogy kiben látod meg a Királyt. Akire felnézel, akit minden „hibájával”, tökéletlenségével, hülyeségével, félelmével, nehézségével együtt Te csodálatosnak, tökéletesnek, imádnivaló bolondnak, szépnek és kedvesnek látsz. Nem azért mert nem látnád a hibáját, tökéletlenségét, hülyeségét, félelmét, és ne éreznéd a nehézségeit. Dehogynem.

Hiszen látod Őt. Mindennek ellenére, sőt talán pont ezért, benned van a képesség, benned van az Erő, benned van a lehetőség, benned van a tudás, hogy transzformálj, elismerj, emelj, dicsérj, hogy sugaraidat szórd, fényeddel átöleld és beborítsd. Egészen addig, amíg már nem csak Te fogod Királynak látni, hanem Ő maga is meglátja saját magában a Királyt. Ekkor pedig már nem csak látja, hanem éli is: azt a nagyszerű, teremtő, csodálatos, lenyűgöző Férfit, aki nem tud nem Királyként ragyogni.